|
:[[File:BCG apparatus ja2.jpg|thumb|120px| [[BCG-1 sorozat|BCG]] oltó-készülék [[Japán]]ban. [[2006]].]]
:[[File:CDC adult immunization 2007.png|thumb|120px|[[CDC]] felnőtt oltási rend, immunizálás [[2007]].]]
== Ausztrália és Óceánia (Dél-és Nyugat-Csendes-óceáni szigetek) ==
[[Fájl:Australia-New Guinea (orthographic projection).svg|thumb|120px|left|[[Ausztrália]] (beleértve [[Tasmánia]]) és [[Új-Guinea]] (beleértve a keleti része [[Indonézia]] ([[Aru-szigetek]])) és a szárazföldi tartományok [[Pápua Új-Guinea]]). 2006.]]
[[Fájl:Pacific Culture Areas.jpg|thumb|120px|[[Óceánia]]: [[Mikronézia]]-lila, [[Melanézia]]- sötétkék és [[Polinézia]]- világoskék. 2004.]]
[[File:Map of Oceania-Pacific wide.svg|thumb|120px| [[Óceánia]], [[Indonézia]] és [[Chile]]. 2009.]]
* Kötelező [[védőoltás]]: -
* Javasolt védőoltások: [[Hepatitis]] A [[Hepatitis B]] [[Hastífusz]] [[Diftéria]]-[[tetanusz]] Japán [[encephalitis]]
'''Országok'''<br />
[[Amerikai Szamoa]], [[Ausztrália]], [[Karácsony-sziget]], [[Cook-szigetek]], [[Fidzsi]], [[Francia Polinézia]], [[Guam]], [[Kiribati]], [[Marshall-szigetek]], [[Mikronézia]], [[Nauru]], [[új-Kaledónia]], [[új-Zéland]], [[Niue]], [[Norfolk-sziget]], [[Észak-Mariana-szigetek]], [[Palau]], [[Pápua Új-Guinea]], [[Pitcairn-szigetek]], [[Szamoa]], [[Salamon-szigetek]], [[Tokelau]], [[Tonga]], [[Tuvalu]], [[Vanuatu]], [[Wake-sziget]], [[Wallis és Futuna|Wallis és Futuna-szigetek]]
Fertőzés veszélye igen változó a régióban. A kockázat az [[élelmiszer]] és a [[víz]] útján terjedő fertőzések esetén alacsony [[Ausztrália (ország)|Ausztráliában]] és [[Új-Zéland]]on. Vektorok által terjesztett fertőzések és gyomor-bélrendszeri fertőzések gyakoriak a szigeteken.
'''Életmódbeli tanácsok'''
* [[UV]] fényvédelem, meleg elleni védekezés
* [[Hasmenés]] elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülés
* Biztonságos [[szex]]
* Gépjármű balesetekkel és sérülésekkel kapcsolatos folyamatos konfliktusok alkoholfogyasztás miatt
* [[Ciguatera]] mérgezés
* Mérgeskígyó marás
* Pókcsípés
* [[Vér]] transzfúzió előtti szűrése nem megfelelő a [[kórház]]akban
* Rovarcsípések megelőzése
* Megelőzése az állati harapásnak és karmolásnak
=== Ízeltlábúak által közvetített fertőzések ===
==== Bozót tífusz, Tsutsugamushi láz ====
[[File:Trombicula.jpg|thumb|120px|Trombicula a bozót tífusz vektora. 2007.]]
[[File:Buna.jpg|thumb|120px| George Silk klasszikus képet hozott Buna-ból(Új-Guinea), karácsony napján, 1942-ben. Egy ausztrál katona, George "Dick" Whittingtont segíti egy pápua, Raphael Oimbari. Whittington 1943 februárjában tífuszban meghalt. 1942. december 24.]]
[[Csendes-óceán]] nyugati része, [[Délkelet-Ázsia]], Észak-[[Ausztrália]], [[Pápua Új-Guinea]] és a néhány nyugati és déli sziget.
Hatásos oltóanyag még nem áll rendelkezésre.<br />
A betegség időben megkezdett antibiotikum adásával gyógyítható. doxycycline, chloramphenicol,
Rifampin, azithromycin
Halálos kimenetel ritka, nem kezelt esetekben azonban 20-30%-os is lehet.
A bozót tífusz egy [[baktérium]] által okozott, [[rágcsálók]] [[Parazita|parazitái]], [[Atkák|atkái]] (Leptotrombidium deliense) közvetített fertőző megbetegedés. A [[betegség]] oka, egy baktérium (Rickettsia tsutsugamushi/orientalis, Gram-negatíve α-proteobaktérium) okozta fertőzés. Fertőzött rágcsáló atkák és [[paraziták]] terjesztik. Az atkák életciklusuk egy részét növényzeten töltik, de teljes kifejlődésükhöz vérszívás szükséges. A [[növény]]zettel kapcsolatba kerülő embert az atkalárvák megcsípik, és így megfertőzik.
Lappangási ideje 1-3 hét. A lappangási idő után a betegek rossz közérzetet, hidegrázást, fejfájást, hátfájást panaszolhatnak. Az atka csípés helyén bőrkiemelkedés jelenik meg, melyből lapos fekete pörk képződik, a helyi [[nyirokcsomó]]k megduzzadnak, és fájdalmassá válnak. (Előfordulhat hogy a nyirokcsomók testszerte megnagyobbodnak). A [[láz]] fokozatosan emelkedik, a láz első hetének végére testszerte kiütések jelennek meg, amik a törzsön a leggyakoribbak, gyorsan elmúlhatnak, de 1 hétig is fennállhatnak. A [[Betegség|beteg]] zavartnak tűnik, érzékelése ködös, 2.-3.héten [[tüdőgyulladás]], [[szívizomgyulladás]], [[szívelégtelenség]] alakulhat ki.
A betegség kezelésében fontos a megelőzés. A betegség lázas szakasza 2 hét elteltével spontán szűnik, de ez nem jelent minden esetben gyógyulást, és betegeknek a halálos kimenetel megelőzésére szükséges adni [[antibiotikum]]ot. A betegség megelőzésében fontos az atkák elleni védekezés (tartós hatású atka irtószerek alkalmazása, vagy a bőrre felvitt atkariasztók). Fertőzött területeken alkalmazhatnak rövid ideig a megelőzésre antibiotikumot is.
==== Egér tífusz, foltos láz ====
Délkelet-[[Ausztrália (ország)|Ausztráliában]], ritkán fordul elő [[Pápua Új-Guinea|Pápua Új-Guineában]]
==== Malária ====
* [[chloroquine]] rezisztens
[[Pápua Új-Guinea]], [[Vanuatu]], a [[Salamon-szigetek]]
''Atovaquone/proguanil'', ''doxycycline'', ''mefloquine''
==== Dengue ====
Szigetek, Észak-[[Ausztrália]]
==== Japán encephalitis (JE) ====
[[Pápua Új-Guinea]], [[Torres-szoros|Torres szoros]], [[Ausztrália]] északi részén, JE fertőzés történt a nyugati , [[Csendes-óceáni Közösség|Csendes-óceáni szigetek]]([[Guam]])
==== Nyirokrendszeri filariasis ====
Csendes-óceáni szigetek, [[Amerikai Szamoa]], [[Cook-szigetek]], [[Fidzsi-szigetek]], [[Francia Polinézia|Francia Polinézia,]] [[Kiribati]], [[Niue]], [[Szamoa]], [[Tonga]], [[Tuvalu]], [[Vanuatu]], valamint [[Wallis]] és [[Futuna]].
=== Élelmiszer és víz okozta fertőző betegségek ===
==== Utazók hasmenése ====
==== Hastífusz ====
[[Tífusz]] ismert vagy feltételezhető [[Mikronézia|Mikronéziában]].
==== Hepatitis A ====
[[Hepatitis|Hepatitis A]] előfordulása ismert ebben az országban, bár a kockázat a legtöbb utazóranézve alacsonynak tekinthető. Szigetek, köztük [[Pápua Új-Guinea]]
==== Levegőben és emberről emberre terjedő fertőzések ====
==== Tuberkulózis ====
100.000 populáció a becslések szerint 100-300 a csendes-óceáni szigetek, és 0-25 a többi régióban.
==== Influenza ====
[[Ausztrália (ország)|Ausztráliában]] általában akkor fordul elő április és szeptember. Időszakos kitörése kanyaró fordult elő a szigeteken nem megfelelő védőoltások.
=== Szexuális úton és vérrel terjedő fertőzések ===
==== HIV ====
Prevalenciája a felnőttek 0,1% - <0,5%-a a legtöbb régióban, de magasabb (1% - <5%), [[Pápua Új-Guinea|Pápua Új-Guineában]], és néhány csendes-óceáni szigeteken.
==== Hepatitis B ====
Kevesebb mint 2%-a él [[Ausztrália (ország)|Ausztráliában]] [[Hepatitis B]] [[vírus]]sal fertőzve (alacsony endémiás). Több mint ≥ 8%-nál a csendes-óceáni szigeteken.
==== Hepatitis C ====
1% -2,4%-ban a legtöbb területen.
=== Zoonózisfertőzések ===
==== Veszettség, rabies ====
[[Denevér]] lyssa vírus ismert [[Ausztrália (ország)|Ausztráliában]].
== Antarktisz, Déli-sarkvidék ==
| 