„Címerhatározó/Tímárcéhek címere” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
----
A bőripar két legősibb formája a varga és szűcs mesterség. Mindkettő egyesíti mind a bőrkikészítés, mind pedig a bőrfeldolgozás
műveleteit, de míg a varga a lábbelikhez, való sima bőröket készítette ki és egyszerű lábbeliket varrt, addig a szűcs a felső ruházkodásra
szolgáló szőrrel borított bőröket tartósította és ezekből varrt ruházati cikkeket. A varga tehát eredetileg timár és lábbelikészítő volt egy
személyben. Később a varga mesterség kettéválik, a cserzovargákra, akik már csak a bőr kikészítésével foglalkoznak és a sarus vargákra, akik
a lábbeliket varrják. Az előbbieket nevezik később timároknak, az utóbbiakból alakul ki a magyar vargák és német vargák iparága, más néven a
csizmadiák és a cipészek szakmája. A tímárok szakmája is tagolódik. A marhabőrök cserzésével az u. n. vöröstimárok (Rothgerber) foglalkoznak,
míg a bárány és kecskebőr kikészítésével a fehértimárok (Weissgerber) és ennek egyik speciális magyar változata az u. n. tobakipar.
Egész külön iparágként jelentkezik a szíjgyártók és nyergesek szakmája, akik rendszerint közös céhszervezetben működnek a csiszárokkal és a
hadi felszerelések előállítóival, az íj-, pajzs- és kopjagyártókkal, vagy a sarkantyút, zablát és kengyelt készítő lakatosokkal. (189. lap)
 
Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (1963.) 185-219.
[http://epa.oszk.hu/01600/01610/00001/pdf/vmm_01_1963_12_nagybakay.pdf] [http://epa.oszk.hu/01600/01610/00001/pdf/]
----
== Győri magyar tímárcéh==
 
100 279

szerkesztés