„Lett nyelvtan/A mondat” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „<span style="font-family: Times New Roman; font-size: 30px"> <div style="background-color: #FFDAB9;"> <p align="center">A mondat (teikums)</p></div></span> A mondat eg…”
 
Nincs szerkesztési összefoglaló
9. sor:
A lett mondat alapszórendje: alany + állítmány + tárgy. Tárgyatlan igék esetében a tárgy helyén az ige egyéb kötelező vonzatai állnak.<br />
 
<div style="background-color: #C0C0C0DCDCDC;">
* „Visi bērni ir mākslinieki. Problēma ir, kā palikt māksliniekam, kad jūs izaugat.” /Pablo Pikaso/ <br />„Minden gyerek egy művész. A probléma az, hogyan maradjon meg művésznek, ha már felnőtt.” /Pablo Picasso/ <br />
* „Darbs bez mīlestības ir verdzība.” /Māte Terēze/ „A munka szeretet nélkül rabszolgaság” /Teréz anya/
16. sor:
A lettben gyakran előfordul, hogy a logikai alany a mondatban nem alanyesetben, hanem valamilyen egyéb esetben, jellemzően részesesetben áll. Az ilyen módon kifejezett logikai alany szintén a mondat elejére kerül alakjától függetlenül. (vö. RÉSZESESET)
 
<div style="background-color: #C0C0C0DCDCDC;">
* Cilvēkiem jāliek saprast savu ietekmi uz apkārtējo vidi. ’Az embereknek meg kell érteniük a környezetükre gyakorolt hatásukat.’<br />
* Man arī ir domas. ’Nekem is van véleményem.’<br />
24. sor:
A lett nyelv a mondatrészeket egy mondaton belül jelentésbeli és alaktani kategóriákba is rendezi. A mondat elején található alany köré rendeződnek az egyéb élőt és cselekvőt kifejező szavak. Így közvetlenül az alany mögé kerül a TÁRSHATÁROZÓ – ha az az igével kifejezett cselekvés résztvevője – a mögé pedig a RÉSZESHATÁROZÓ. De a részeshatározó állhat az alany és az ige után is.
 
<div style="background-color: #C0C0C0DCDCDC;">
* Es tevi ļoti mīlu. ’Nagyon szeretlek téged.’<br />
* Ik dienas man jautā, kāda ir situācija attiecībā uz manu darbavietu. ’Minden nap megkérdeznek (engem), hogy mi a helyzet a munkahelyemmel (kapcsolatban).’<br />
32. sor:
Az IDŐHATÁROZÓ és a HELYHATÁROZÓ általában az állítmány körül foglal helyet. Az időhatározó jellemzően az állítmány előtt, a helyhatározó pedig az állítmány után áll, de a kettő helyet is cserélhet.
 
<div style="background-color: #C0C0C0DCDCDC;">
* Veselas tabletes jālieto vakarā vai pirms gulētiešanas. ’Az egész tablettát este vagy lefekvés előtt kell bevenni.’<br />
* Es nekad nedomāju, ka suns prot mīlēt kaķi. ’Sosem hittem volna, hogy egy kutya képes szeretni egy macskát.’<br />
41. sor:
A lettben a legtöbb melléknévből létrehozhatók képzett HATÁROZÓSZÓK, amelyek alapfokban ''-i'' képzőt kapnak, közép- és felsőfokban pedig képző nélkül állnak. Ezek a szavak a lettben egy egységes módot és állapotot kifejező csoportot alkotnak, amelyek magyar fordításuktól függetlenül egymás mellé kerülnek a mondatban vesszővel vagy kötőszóval elválasztva. Jellemzően az állítmány előtt jelennek meg. Mivel az állítmány jelentéstartalmához jobban hozzátartozik a cselekvés módja és a cselekvő állapota, ezért az állítmányhoz legközelebb eső mondatrész az ezeket kifejező határozó lesz, amely az időhatározót is kijjebb szorítja. (vö. MÓDHATÁROZÓ, ÁLLAPOTHATÁROZÓ)
 
<div style="background-color: #C0C0C0DCDCDC;">
* Šādiem datiem jābūt viegli un ātri pieejamiem lietotājiem. ’Az ilyen adatoknak könnyen és gyorsan hozzáférhetőknek kell lenniük a felhasználók számára.’<br />
* Mēs darām gudri un saskaņoti uzdevumu. ’Ésszerűen és következetesen hajtjuk végre a feladatot.’<br />
49. sor:
A TÁRSHATÁROZÓ és az ESZKÖZHATÁROZÓ alakilag megegyezik, azonban helyük a mondatban eltérő. A társhatározó a cselekvőt kifejező alany mögött és a részes határozó előtt áll. Az eszközhatározó az ige után és a tárgy előtt található.
 
<div style="background-color: #C0C0C0DCDCDC;">
* Viņa griež gaļu ar nazi. ’Késsel vágja a húst.’<br />
* Vīrietis kopā ar sievieti dejo. ’A férfiak együtt táncolnak a nőkkel.’<br />
57. sor:
A különböző PARTIKULÁK (pl.: ''jau'' ’már’, ''kaut'' ’csak bárcsak’, ''arī'' ’is’, ''tik, tikai'' ’csak’, ''vienīgi'' ’csupán’ stb.) mondaton belüli helyét nagymértékben meghatározza az, hogy melyik mondatrészre vonatkoznak, és rendszerint az elé kerülnek. Ha azonban nem egy konkrét mondatrészre vonakoznak, akkor általában az ige körül helyezkednek el. A ''jau'' ’már’ inkább az ige előtt, az ''arī'' ’is, szintén’ inkább az ige után. Az ''arī'' beékelődhet az összetett igealalkok egyes tagjai, valamint a névszói állatmány igei és névszói része közé is.
 
<div style="background-color: #C0C0C0DCDCDC;">
* Pirmās pazīmes jau parādās dažos eirozonas reģionos. ’Az első jelek máris megjelentek az eurózóna egyes régióiban.’<br />
* Jau šorīt man ir jādodas. ’Már ma el kell indulnom.’<br />
67. sor:
Mivel a lettben a szavak mondatbeli szerepe felismerhető a rajtuk lévő ragokról, ezért lehetőség van arra, hogy ha mondatrészeket ki akarunk hangsúlyozni, akkor a mondat elejére helyezzük őket. Evvel a módszerrel elsősorban a határozók esetében élhetünk. Az elsődleges mondatrészeknek a mondat elejére való helyezése nem kelt természetes hatást, ezeknél sokkal természetesebb, ha megfelelő szóhangsúlyozással emeljük ki őket.
 
<div style="background-color: #C0C0C0DCDCDC;">
* „Dabā nav nekā nederīga vai bezjēdzīga.” /Džons Loks/ „A természetben semmi sem felesleges vagy értelmetlen.” /John Loke/<br />
* „Mazumā pastāv vislielākā laime.” /Fridrihs Nīče/ „Az apróságokban van a legnagyobb öröm” /Fridrich Nietzsche/<br />
76. sor:
Jellemzően az állapotot vagy módot kifejező határozók sem kerülnek a mondat elejére. Ritka kivétel ez alól, ha egy felszólításban nyomatékosítani akarjuk az állapotot vagy a módot.
 
<div style="background-color: #C0C0C0DCDCDC;">
* Ātri ienesa to iekšā! ’Hozd azt ide gyorsan!’
</div>
82. sor:
A mondat szórendjét nem változtatja meg, ha bármelyik mondatrészt egy tartalmas szó helyett egy NÉVMÁS fejez ki.
 
<div style="background-color: #C0C0C0DCDCDC;">
* Jānis Annai vakar deva dārzā puķi. ’János adott Annának tegnap egy virágot a kertben.’<br />
* Viņš viņai tad deva tur to. ’Ő akkor és ott adta neki azt.’
89. sor:
Amennyiben a mondat grammatikai alanya egy élettelen természeti jelenség, akkor az állítmány megelőzheti az alanyt.
 
<div style="background-color: #C0C0C0DCDCDC;">
* Snieg sniegs. / Sniegs snieg. ’Esik a hó./Havazik.’<br />
* Pūš vējš. / Vējš pūš. ’Fúj a szél.’
96. sor:
A névszói állítmányban a névszói rész mindig a segédigét követi, de közéjük más szavak is beékelődhetnek, jellemzően PARTIKULÁK vagy fokozatiságot, mértéket kifejező szavak.
 
<div style="background-color: #C0C0C0DCDCDC;">
* „Dzīve pati ir tikai acumirklis.” /Oskars Vailds/ „Az élet maga csak egy szempillantás.” /Oscar Wilde/<br />
* Zināšana(s) ir spēks. ’A tudás hatalom.’<br />
104. sor:
A lettben összetett igealakok szerepelnek az összetett igeidőkben és a szenvedő szerkezetben. Az összetett igealak segédigéje és melléknévi igeneve közé beékelődhetnek PARTIKULÁK és FOK- ÉS MÉRTÉKHATÁROZÓK.
 
<div style="background-color: #C0C0C0DCDCDC;">
* Es esmu paēdis. ’Ettem.’<br />
* Es esmu ļoti labi paēdis. ’Nagyon jót ettem./Teleettem magam.’<br />
114. sor:
A kérdő mondat szórendje megegyezik az állító mondatéval, avval a különbséggel, hogy kiegészítendő kérdésnél kérdő névmással, eldöntendő kérdésnél pedig ''vai'' kérdőszóval kezdődik a mondat. (vö. KÉRDÉS)
 
<div style="background-color: #C0C0C0DCDCDC;">
* Kāpēc tu esi noskumis? ’Miért vagy szomorú?’<br />
* Kur tiek pieņemti lēmumi? ’Hol hozzák a döntéseket?’<br />
122. sor:
A mellérendelő összetett mondatok tagmondataiban nem változik meg a szórend. Az alárendelő tagmondatoknál, ha a tagmondat mondatrészkifejtő, akkor a tagmondat elejére kerül a kifejtett mondatrészre utaló VONATKOZÓ NÉVMÁS, de a tagmondat szórendje ezen felül nem tér el az egyszerű mondatok szórendjétől. A vonatkozó névmást természetesen megelőzi az esetlegesen hozzá kapcsolódó elöljárószó.
 
<div style="background-color: #C0C0C0DCDCDC;">
* „Skaistākais cilvēks dusmās savaldās, bet sāpēs pasmaida.” /Mišels de Montēņs/ „A szép ember visszatartja a düdöt, de a fájdalom mosolyog.” /Michel de Montaigne/<br />
* „Tas, kurš prot klusēt, dzird daudz atzīšanos.” /Frānsiss Bēkons/ „Az, aki képes hallgatni, sok vallomást hall.” /Francis Bacon/<br />
238. sor:
A magyarban a minősítő mondat tagadásakor nem jelenik meg a tagadott létige, a lettben azonban kötelezően szerepel. A magyarban a minősítő állítmányt (amely lehet melléknév, melléknévi névmás, az alanynál nagyobb hatókörű főnév vagy főnévi névmás) a ''nem'' tagadószóval tagadjuk, és a tagadott mondatokban sem szerepel a segédigeként szereplő létige, akárcsak az állításban. A lettben mindkét esetben kötelezően jelen van a létige, illetve a létige tagadott alakja.
 
<div style="background-color: #C0C0C0DCDCDC;">
* Ābols ir sarkans. ’Az alma piros.’ > Ābols nav sarkans. ’Az alma nem piros.’ tkp. ’nem van’<br />
* Ābols ir auglis. ’Az alma gyümölcs.’ > Ābols nav auglis. ’Az alma nem gyümölcs.’
245. sor:
A birtoklást kifejező HABEO-SZERKEZET tagadásakor a létigét annak tagadott formája váltja, a birtok pedig alanyeset helyett birtokos esetbe kerül.
 
<div style="background-color: #C0C0C0DCDCDC;">
* Man ir zila kleita. ’Van egy kék ruhám.’ > Man nav zilas kleitas. ’Nekem nincs kék ruhám.’<br />
* Man ir brāli. ’Vannak bátyáim.’ > Man nav brālu. ’Nincsenek bátyáim.’
272. sor:
|}
 
<div style="background-color: #C0C0C0DCDCDC;">
* Katastrofā neviens nezaudēja dzīvību. ’A szerencsétlenségben senki sem vesztette életét.’<br />
* Es nekad nedomāju, ka tas notiek. ’Sosem hittem volna, hogy ez történik.’<br />
281. sor:
Ha a mondat valamilyen elemét akarjuk tagadni, akkor az adott mondatrész vagy mondatrészt betöltő szerkezet elé a ''ne'' tagadószót kell tennünk. Ez a megoldást alkalmazhatjuk azoknál a névmásoknál, amelyeknek nincs tagadó névmási megfelelőjük, valamint utalószóknál és partikuláknál.
 
<div style="background-color: #C0C0C0DCDCDC;">
* Kas ir ne mazāks par vienu gadu. ’Ami nem rövidebb egy évnél.’<br />
* Blakusparādības ne visiem izpaužas. ’A mellékhatások nem mindenkinél jelentkeznek.’<br />
290. sor:
A magyar nyelv sajátosságainak figyelembe vételével a ''ne'' fordítható ''nem''-nek és ''sem''-nek is, illetve páros kötőszóként ''nem, … sem,'' illvetve ''sem, … sem'' formában.
 
<div style="background-color: #C0C0C0DCDCDC;">
* Ierosinājums nav ne dzīvotspējīga, ne atbilstoša. ’A javaslat se nem életképes, se nem megfelelő.’<br />
* Es neeju ne arī šodien, ne arī rīt. ’Nem megyek sem ma, sem holnap.’<br />
298. sor:
A ''ne-'' prefixum részt vesz a főnevek és melléknevek képzésében is, és teljesen új szót hozhat létre.
 
<div style="background-color: #C0C0C0DCDCDC;">
* tīrs/a ’tiszta’ > netīrs/a ’koszos’<br />
* tīrība ’tisztaság’ > netīrība ’tisztátalanság, koszosság’<br />
307. sor:
Kérdésre adott válasz esetében a ''nē'' tagadószóval adhatunk nemleges választ. Előfordulhat olyankor is, ha a válasznak szánt szó valamilyen egyéb szövegkörnyezetbe kerül.
 
<div style="background-color: #C0C0C0DCDCDC;">
* Nē, esmu jau gatava. ’Nem, már kész vagyok.’<br />
* Nē, mēs negribam desertu. ’Nem, nem kérünk desszertet.’<br />
317. sor:
A kérdő mondatnak két típusát különböztetjük meg a jelentés és a forma alapján. Az eldöntendő kérdésben egy komplex megállapítás található, amellyel kapcsolatban a kérdező döntést vár a kérdezettől. Az eldöntendő kérdésre adható konkrét válasz, amely lehet igenlő vagy nemleges, illetve adható bizonytalan válasz is. A lettben az eldöntendő kérdés a ''vai'' kérdőszóval kezdődik, amelyet a magyarban fordíthatunk az ''-e'' kérdő klitikummal ellátott szóval, a ''vajon'' kérdőszóval vagy kérdést jelölő lexikai elem nélkül kérdő intonációval. A lett kérdő mondat szórendje nem változik az állító mondathoz képest.
 
<div style="background-color: #C0C0C0DCDCDC;">
* Vai tu esi gatava kļūt par māmiņu? ’Vajon kész vagy arra, hogy anya légy?’<br />
* Vai Dievs eksistē? ’Létezik-e Isten?’<br />
325. sor:
Az eldöntendő kérdésre válaszolhatunk ''igen''-nel vagy ''nem''-mel, vagy adhatunk valamilyen kitérő választ. A lettre jellemző, hogy a válaszban megismétlik a kérdő mondat állítmányát.
 
<div style="background-color: #C0C0C0DCDCDC;">
* Vai tev ir jautājums? ’Van kérdésed?’<br />
* Jā, man ir. ’Igen, van.’<br />
335. sor:
A kiegészítendő kérdésben az ismeretlen mondatrész helyét egy KÉRDŐ NÉVMÁS veszi át, a kérdő névmás alakja tehát megadja a hiányzó szó vagy szerkezet nyelvtani, és gyakran a szemantikai jellemzőit is. A kiegészítendő kérdésben mindig szükségszerűen van egy kérdő névmás, amely a mondat elejére helyeződik. A kérdő névmást megelőzheti annak elöljárószava.
 
<div style="background-color: #C0C0C0DCDCDC;">
* Kur ir tirgus? ’Hol van a piac?’<br />
* Kāda ir tava favorīta krāsa? ’Melyik a kedvenc színed?’<br />
345. sor:
Elhagyhatjuk a mondatból a BIRTOKOS NÉVMÁSI JELZŐKET, ha azok olyan rokonságnevekhez kapcsolódnának, amelyek vagy amúgy is tartalmazzák az összetartozás jelentését (pl.: ''dēls'' ’fia’, ''meita'' ’lánya’), vagy amelyek összetartozása a szövegkörnyezetben egyértelmű (''tēvs'' ’apa’, ''māte'' ’anya’, ''vecāki'' ’szülök’, ''bērns'' ’gyerek’).
 
<div style="background-color: #C0C0C0DCDCDC;">
* Tēvs un meita iet uz veikalu. ’Az apa és a lánya elmennek a boltba.’<br />
* Vecāki un bērni parasti dzīvo vienā majā. ’A szülők és a gyerekek/gyerekeik általában egy házban élnek.’
352. sor:
A harmadik személy kivételével elhagyható a SZEMÉLYES NÉVMÁS, ha a cselekvő személye egyértelműen meg van nevezve a mondatban.
 
<div style="background-color: #C0C0C0DCDCDC;">
* Esmu pilnīgi pārliecināta, ka viņam ir taisnība. ’Teljesen meg vagyok győződve (arról), hogy igaza van.’<br />
* Esmu runājusi ar cilvēkiem, kuri dzīvoja tur. ’Beszéltem emberekkel, akik ott éltek.’
359. sor:
Elhagyható a jelen idejű harmadik személyű létige a KÖTELEZŐ MÓDÚ igéket tartalmazó, valamint a címszerűen megfogalmazott mondatokból.
 
<div style="background-color: #C0C0C0DCDCDC;">
* Iemītniekiem jādod iespēja pašiem regulēt savu siltuma un karstā ūdens patēriņu.<br />’A lakók számára lehetővé kell tenni, hogy maguk szabályozzák a saját fűtés- és melegvízfogyasztásukat.’<br />
* Itālijā un Francijā – plūdi, Serbiju paralizē sniegputenis ’Olaszországban és Franciaországban – árvízek, Szerbiát megbénítja a hóvihar’
366. sor:
Két azonos mondatrész esetén, amelyek ELÖLJÁRÓSZAVA azonos, elhagyható a második elől az elöljárószó.
 
<div style="background-color: #C0C0C0DCDCDC;">
* ceļošana ar autobusu un vilcienu ’utazás autóbusszal és vonattal’<br />
* cilvēki no pilsētām un ciemiem ’emberek a városokból és a falvakból’
373. sor:
Az igék mellől elhagyhatók a nem kitöltött vonzathelyek, viszont a kötelező vonzatok nem hagyhatók el, ha azok a tagmondatban utalószóként szolgálnak.
 
<div style="background-color: #C0C0C0DCDCDC;">
* Notikumi atspēko to, ka ienaidnieki grib mieru. ’Az események cáfolják azt, hogy az ellenség békét akar.’<br />
* Viņš man jautāju par to, ka kas ir mans favorīts ēdiens. ’Arról kérdezett engem, hogy mi a kedvenc ételem.’ <br />