„Címerhatározó/Takácscéhek címere” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor:
Ez az oldal a [[címerhatározó]] kulcsának részeként a ''' takácscéhek''' és '''csapócéhek''' címerével foglalkozik.
----
A textilipar két alapvető mestersége a gyapjútakácsok és a lentakácsok iparága. A
gyapjútakácsok, másnéven gyapjúművesek (lanifices), posztókészítők (Tuchmacher),
szűrvégszövők, vagy szűrcsapók a felső ruházat céljára szolgáló sima szűrposztót,
szűrvéget, az abaposztót készítették és a gyapjúmosás, csapás, tépés, fonás és
szövés műveletei után a kallás segítségével (posztóabárolás) adták meg a posztó,
illetve szűrvég sűrű, szinte vízhatlan tartós minőségét. A csapók által készített
posztó további finomításával külön mesterség foglalkozott, a nyirők mestersége.
A nyirők végezték a posztó csinozását, azaz borotválását, kefélését, a takácsmácsonya
útján történő felborzolását és végül ollóval való simára nyirását. Mesterségük legtöbbször
egybefolyik a szabókéval, akik a posztóból a felső ruhákat szabták és varrták és akik
közül a XVIII. és XIX. század fordulóján a speciális szűrszabó céhek váltak ki. Technikájában a csapók mesterségével rokon a süveggyártók, illetve kalaposok szakmája.
A textilipar másik alapvető ága, a lentakácsság, főleg az alsóruházat és az ágyneműk
vásznait szőtte. Speciális magyar textiliparág volt a gombkötők mestersége, amely a
magyar ruhaviselet paszományait készítette. Ezzel szemben a német öltözködési divatot
szolgálta a harisnyakötők (kapcások) iparága. Végül a kötélverők, szita-, kefekötők
és kelmefestők mestersége egészíti ki a céhes textil és textilfeldolgozóipar szakmáinak
sorozatát. (198-199.)
Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (1963.) 185-219.
[http://epa.oszk.hu/01600/01610/00001/pdf/vmm_01_1963_12_nagybakay.pdf]
[http://epa.oszk.hu/01600/01610/00001/pdf/]
----
== Győri magyar takácscéh==
| |||