|
<span style="font-family: Times New Roman; font-size: 30px"> <div style="background-color: #FFDAB9;"> <p align="center">Helyhatározó</p></div></span>
Helyhatározói szerepet tölthet be LOKATÍVUSZI esetben álló főnév, elöljárószósés szerkezet, határozószó és határozószói névmás.
A következő ELÖLJÁRÓSZÓK fejezhetnek ki helyet. Az egyes elöljárószók mögött a felsorolásban az egyes számú vonzat áll, többes számban mindegyik részesesetet vonz.
<div style="background-color: #DCDCDC;">
''aiz'' + G ’mögött’{{•}} ''ap'' + A ’körül’{{•}} ''caur'' + A ’át, keresztül’{{•}} ''gar'' + A ’mentén, mellett’{{•}} ''līdz'' + D ’-ig’{{•}} ''no'' + G ’-ból/-ből, -tól/-től’{{•}} ''pa'' + D ’-ban/-ben, -n/-on/-en/-ön, keresztül, át’{{•}} ''pār'' + A ’át’{{•}} ''pie'' + G ’-nál/-nél, -hoz/-hez/-höz{{•}} ''pirms'' + G ’előtt’{{•}} ''starp'' + A ’között’{{•}} ''uz'' + A ’ -ba/-be, -ra/-re’{{•}} ''uz'' + G ’-ba/-be, -ra/-re, -ban/-ben, -n/-on/-en/-ön’{{•}} ''virs'' + G ’felett’{{•}} ''zem'' + G ’alatt’
</div>
A HATÁROZÓSZÓK lehetnek végződés nélküliek, illetve állhantak lokatívuszi esetben, részesesetben vagy tárgyesetben. Egyes esetvégződések már rögzültek a határozószón.<br />A leggyakrabban használt helyhatározói értékű határozószók a következőek:
<div style="background-color: #DCDCDC;">
* határozószók végződés nélkül: ''apkārt'' ’körben’, ''citur'' ’máshol’, ''prom'' ’el’, ''šeit'' ’itt’, ''šurp'' ’ide’, ''tālāk'' ’tovább’, te ’itt’, ''tepat'' ’ugyanitt’, ''tur'' ’ott’, ''turp'' ’oda’, ''vienuviet'' ’egyhelyben’
* határozószók lokatívuszi esettel: ''apakšā'' ’lent’, ''ārā'' ’kint’, ''augšā'' ’fent’, ''iekšā'' ’bent’, ''laukā'' ’kint’, ''lejā'' ’lent’, ''priekšā'' ’elöl’
* határozszók tárgyesettel: ''netālu'' ’nem messze’, ''tālu'' ’messze’, ''tuvu'' ’közel’
* határozószók részesesettel: ''projām'' ’el, félre’, ''vietām'' ’helyenként’.
</div>
==Az irányhármasság a lettben==
A lettben nem figyelhető meg az irányhármasság magyarra jellemző rendszere. A lettben nincs olyan éles határ a ''hová?'' és a hol? kérdésre felelő alakok között. Ez már a kérdésfeltevésnél is szembetűnik, pl.: ''Kur tu ej?'' ’Hová mész?’ : ''Kur tu esi?'' ’Hol vagy?’.<br />A kifejezőeszközök alapján öt csoportot különíthetünk el.
{|class="wikitable" width="100%"
|- align="center" valign="middle"
!width="25%"|
!width="25%"| kurp?/kur?/uz kurieni? ’hová?’
!width="25%"|kur? ’hol?’
!width="25%"|no kurienes? ’honnan?’
|- align="center" valign="middle"
! 1. csoport
| uz + A || uz + G || no + G
|- align="center" valign="middle"
! 2. csoport
| uz + A || Loc. || no + G
|- align="center" valign="middle"
! 3. csoport
| uz + G || uz + G || no + G
|- align="center" valign="middle"
! 4. csoport
| Loc. || Loc. || no + G
|- align="center" valign="middle"
! 5. csoport
| pie + G || pie + G || no + G
|}
A felsorolt csoportok közül csak kettőben van alaki különbség a ''hová?'' és a ''hol?'' kérdésre felelő alakok között.
A ''honnan?'' kérdésre válaszoló forma minden esetben a ''no'' elöljárószóval jön létre, amely egyes számban birtokos esettel, többes számban pedig részesesettel áll.
A ''hol?'' kérdésre válaszolhatunk lokatívuszi esetben álló főnévvel, ''pie'' elöljárószóval álló főnévvel, amely egyes számban birtokos esettel, többes számban részesettel áll, valamint ''uz'' elöljárószóval álló főnévvel, amely a ''hol?'' kérdésre válaszolva mindig birtokos esettel áll egyes számban és részesesettel többes számban.
A ''hová?'' kérdésre szintén válaszolhatunk lokatívuszi esetben álló főnévvel és ''pie'' elöljárószóval álló főnévvel. Ezen túl használhatjuk az ''uz'' elöljárószót, amely a ''hová?'' kérdésre válaszolva állhat egyes számban tárgyesettel vagy részesesettel eltérő jelentéssel, többes számban pedig részesesettel.
{|class="wikitable" width="100%"
|- align="center" valign="middle"
!width="20%"|
!width="20%"|
!width="20%"| kurp?/kur?/uz kurieni? ’hová?’
!width="20%"|kur? ’hol?’
!width="20%"|no kurienes? ’honnan?’
|- align="center" valign="middle"
!rowspan="3"| vízszintes felszín I.
!
! uz + A
! uz + G
! no + G
|- align="center" valign="middle"
| iela ’utca’ || uz ielu || uz ielas || no ielas
|- align="center" valign="middle"
| galds ’asztal’ || uz galdu || uz galda || no galda
|- align="center" valign="middle"
!rowspan="4"| vízszintes felszín II.
!
! uz + A
! Loc.
! no + G
|- align="center" valign="middle"
| tirgus ’piac’ || uz tirgu || tirgū || no tirgus
|- align="center" valign="middle"
| laukums ’tér’ || uz laukumu || laukumā || no laukuma
|- align="center" valign="middle"
| austrumi ’kelet’ || uz austrumiem || austrumos || no austrumiem
|- align="center" valign="middle"
!rowspan="4"| függőleges felszín
!
! uz + G
! uz + G
! no + G
|- align="center" valign="middle"
| siena ’fal’ || uz sienas || uz sienas || no sienas
|- align="center" valign="middle"
| pakaramais ’fogas’ || uz pakaramā || uz pakaramā || no pakaramā
|- align="center" valign="middle"
| kalns ’hegy’ || uz kalna || uz kalna || no kalna
|- align="center" valign="middle"
!rowspan="3"| zárt tér I.
!
! uz + A
! Loc.
! no + G
|- align="center" valign="middle"
| māja ’ház’ || uz māju || mājā || no mājas
|- align="center" valign="middle"
| pilsēta ’város’ || uz pilsētu || pilsētā || no pilsētas
|- align="center" valign="middle"
!rowspan="4"| zárt tér II.
!
! Loc.
! Loc.
! no + G
|- align="center" valign="middle"
| kaste ’doboz’ || kastē || kastē || no kastes
|- align="center" valign="middle"
| tramvajs ’villamos’ || tramvajā || tramvajā || no tramvaja
|- align="center" valign="middle"
| ezers ’tó’ || ezerā || ezerā || no ezeras
|- align="center" valign="middle"
!rowspan="4"| személyek
!
! pie + G
! pie + G
! no + G
|- align="center" valign="middle"
| kaimiņš ’szomszéd’ || pie kaimiņa || pie kaimiņa || no kaimiņa
|- align="center" valign="middle"
| Pēteris ’Péter’ || pie Pētera || pie Pētera || no Pētera
|- align="center" valign="middle"
| ārsts ’orvos’ || pie ārsta || pie ārsta || no ārsta
|- align="center" valign="middle"
!rowspan="5"| mesterséges földrajzi képződmények
!
! uz +A
! Loc.
! no + G
|- align="center" valign="middle"
| Ungārija ’Magyarország’ || uz Ungāriju || Ungārijā || no Ungārijas
|- align="center" valign="middle"
| Latvija ’Lettország’ || uz Latviju || Latvijā || no Latvijas
|- align="center" valign="middle"
| Rīga ’Riga’ || uz Rīgu || Rīgā || no Rīgas
|- align="center" valign="middle"
| Budapešta ’Budapest’ || uz Budapeštu || Budapeštā || no Budapeštas
|}
Az esetek és az elöljárószók használata eltér a magyar esetrendszerben megszokottaktól. De egységes használat figyelhető meg bizonyos közös jelentésmezőbe tartozó szavaknál.
* Például az égtájak esetében, amelyek a vízszintes felszín II. kategóriába tartoznak, és mivel többes számúak, az ''uz'' és a ''no'' elöljárószavakkal részesesetben állnak. Az égtájak a következők: ''ziemeļi'' ’észak’, ''dienvidi'' ’dél’, ''austrumi'' ’kelet’, ''rietumi'' ’nyugat’. Ha össze kívánjuk kapcsolni ezeket, akkor az első tag, amely lehet – a magyarhoz hasonlóan – az észak vagy a dél, végződése eltűnik; a második tag, amely lehet a kelet vagy a nyugat, változatlan marad, pl.: ''ziemeļaustrumi'' ’északkelet’, ''dienvidrietumi'' ’délnyugat’.
* Egységesség van a személyt jelentő szavaknál is, attól függetlenül, hogy tulajdonnévvel (''Pēteris''), foglalkozásnévvel (''ārsts'') vagy egyéb módon (''kaimiņš'') vannak megnevezve, pl.: ''pie ārsta'' ’az orvoshoz’, ''pie ārsta'' ’az orvosnál’, ''no ārsta'' ’az orvostól’.
* Szintén egységes a használat a mesteséges földrajzi képződmények esetében: a ''valsts'' jelentése ’állam’ és ’ország’, a VI. deklinációba tartozik, vagyis nőnemű szó. A ''pilsēta'' jelentése ’város’. Egyes ország és városnevek nem ragozhatóak, ugyanakkor szükségszerűen van nyelvtani nemük, a ragozhatatlan ország- és városnevek a kategóriájuk nemét kapják meg, így tehát nőneműek lesznek (27.1.1.10.). Más lett közigazgatási egységek csak részben feletethetők meg a magyar egységeknek. A ''ciems'' a magyar faluhoz, a ''pagasts'' a magyar járásokhoz hasonlít. A ''novads'' egyrészt jelenti a megyékhez hasonló közigazgatási egységet a 2005-ös közigazgatási reform óta, másrészt az öt nagy kultúrtájat: ''Kurzeme'' (Kursföld), ''Zemgale'' (tkp. ’Alföld’), ''Vidzeme'' (tkp. ’Középföld’), ''Latgale'' (tkp. ’Latgalföld’) és ''Sēlija'' (tkp. ’Selföld’). Az Európai Uniós csatlakozás után Lettországban is létrehoztak régiókat (''reģions'' ’régió’).
* Egységesség figyelhető meg a vízneveknél (''ezers'' ’tó’, ''jūra'' ’tenger’, ''okeāns'' ’óceán’, ''strautiņš'' ’csermely’, ''straumīte'' ’patak’, upe ’folyó’, straume ’folyam’, ''strauts'' ’patak’, ''plūsma'' ’folyam’) és a járműveknél is (''tramvajs'' ’villamos’, ''autobuss'' ’autóbusz’, ''metro'' hn. ’metró’), amelyek a zárt tér II. kategóriába tartoznak.
Ahol a ''hová?'' és a ''hol?'' kérdésre válaszoló szavak alakjai nem különbözik, ott egyéb módon van lehetőség a szemantikai különbség kifejezésére, például igekötők (pl.: ''ie-'' ’be’, ''iz-'' ’ki’), határozószók (pl.: ''lejā'' ’le’, ''aukšā'' ’fel’) vagy egyéb kiegészítésgek segítségével.
<div style="background-color: #DCDCDC;">
* Mēs kāpām kalnā, līdz sasniedzām virsotni. ’Addig másztunk a hegyen, amíg el nem értük a tetejét.’<br />
* Mēs bijām kalna virsotnē. ’A hegy tetején voltunk.’<br />
* Mēs kāpām lejā no kalna. ’Lemásztunk a hegyről.’
</div>
<div style="background-color: #DCDCDC;">
* Es eju ezerā. ’Bemegyek a tóba.’<br />
* Es peldos ezerā. ’Úszom a tóban.’<br />
* Es iznāku no ezera. ’Kijövök a tóból.’
</div>
<div style="background-color: #DCDCDC;">
* Vīrietis iekāpj tramvajā. ’A férfi felszállt a villamosra.’<br />
* Tramvajā ir vīrietis. ’A férfi a villamoson van.’<br />
* Vīrietis izkāpj no tramvaja. ’A férfi leszállt a villamosról.’
</div>
Az elöljárószók közül az ''aiz, pirms, virs'' és ''zem'' szavak szintén kifejezhetnek mind közelítő irányt, mind helyet. Azonban míg a felsorolt elöljárószavaknak megfelelő magyar névutók esetében teljes az irányhármasság kifejezhetősége, addig a lettben nincs olyan szó, amely kifejezhetné a távolodó irányt, ennek kifejezéséhez a letteknek nagyobb kifejtettségre van szükségük.
{|class="wikitable" width="100%"
|- align="center" valign="middle"
!
! kur?/uz kurieni?’hová?’
! kur? ’hol?’
! no kurienes? ’honnan?’
|- align="center" valign="middle"
! aiz + G/+D<br />’mögé, mögött’
| Es lieku aiz mājas krēslus.<br />’A székeket a ház mögé teszem.’ || Krēsli ir aiz mājas. <br />’A székek a ház mögött vannak.’ || Krēsli bija aiz mājas, bet es esmu jau ienesusi no turienes tie. <br />’A székek a ház mögött voltak, de már elhoztam onnan őket.’
|- align="center" valign="middle"
! pirms + G/+D<br />’elé, előtt’
| Man ir jāstāv pirms priekšniekas. <br />’A főnök elé kellett állnom.’ || Es stāvu pirms priekšniekas. <br />’A főnök előtt állok.’ || Es jau nāku prom no viņas. <br />’Már eljöttem tőle.’
|- align="center" valign="middle"
! virs + G/+D<br />’fölé, fölött’
| Lidmašīna pacēlās virs mākoņiem. <br />’A repülő a felhők fölé emelkedett.’ || Lidmašīna ir virs mākoņiem. <br />’A repülő a felhők fölött van.’ || Lidmašīna bija virs mākoņiem, bet tā ir jau slīkusi aiz kiem. <br />’A repülő a felhők fölött volt, de már azok alá süllyedt.’
|- align="center" valign="middle"
! zem + G/+D<br />’alá, alatt’
| Suns paslēpās zem gultas. <br />’A kutya bebújt az ágy alá.’ || Suns ir zem gultas. <br />’A kutya az ágy alatt van.’ || Suns bija zem gultas, bet viņa/tā ir jau iznākusi no turienes. <br />’A kutya az ágy alatt volt, de már kijött onnnan.’
|}
| 