„Címerhatározó/Takácscéhek címere” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
171. sor:
 
[http://cehgyujtemeny.hu/targyi-emlekek?cat=4&lelet=264]
 
*Irodalom:
 
 
 
A céh címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
 
 
Külső hivatkozások:
 
----
== Veszprémi csapócéh==
 
[[Fájl:Veszprémi csapócéh pecsétnyomója 1672.png]]
 
A veszprémi csapócéh pecsétnyomója 1672-ből
 
[[Fájl:Veszprémi csapócéh pecsétnyomója 1727.png]]
 
A veszprémi csapócéh pecsétnyomója 1727-ből
 
1744-ből négy csapócéh működéséről tudunk a [Veszprém] megyében, a pápai, veszprémi, tapolcafői és palotai csapókéról. A pápaiak 1634-es évszámot
viselő latin köriratú nyomója nem maradt meg. Ezzel szemben a veszprémieknek két pecsétnyomóját őrzi a Bakonyi Múzeum. Az egyik 1675-ből
való, a másik 1727-ből, sőt a múzeumban még egy veszprémi csapócéhpecsét
rajza található, amely valószínűleg még élőbbről származik. Körirata:
„WESZPREMI CSAPOCEP." Ovális mezejében jobb oldalt egy függőleges ifa,
baloldalt pedig egy körömpő látható, alul, felül egy-egy kis kampó. A
pecsét egész kompozíciója meglepően egyezik az első ismert magyar
csapó céhpecsétével, a debreceni csapók 1529-ben készült ezüst nyomójának
kompozíciójával. Az 1675-ös veszprémi csapó céhpecséten ugyancsak ifa
látható, mégpedig két darab egymással X-alakban keresztbe fektete, alatta
nyeles körömpő, nyéllel felfelé, jobbról, balról két különböző alakú kampó. Ugyancsak két, hasával kifelé fordított, egymással keresztbe fektetett ifát ábrázol az 1727. évi pecsétjük is, fenn nyelével lefelé
álló körömpővel, jobbról, balról egy-egy csapófával, díszes barokk címerpajzsban (217. és 218. kép). (200. lap)
Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (1963.) 185-219.
 
[http://epa.oszk.hu/01600/01610/00001/pdf/vmm_01_1963_12_nagybakay.pdf]
[http://epa.oszk.hu/01600/01610/00001/pdf/]
 
*Irodalom: