„Wikikönyvek:Fordítási útmutató” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
|}
Rövid i. (Régebben az előbbi hosszú í-vel volt, de most már nem.)
= lásd. Nem ld. és nem is lsd.. Ne használjuk, írjuk ki, hogy lásd.
l.
= lásd. Nem ld. és nem is lsd.. Ne használjuk, írjuk ki, hogy lásd.
licenc, licence, licencet, licenccel, licencel
Nem licensz és nem is liszensz! (Az angol alak license, tehát például GPL = General Public License, ezt nem fordítjuk le magyarra.)
 
 
4. ==Tipográfia ==
A szövegek számítógépes leírása miatt feltétlenül tisztában kell lenni néhány olyan szabállyal is, amelyek korábban nem a fordító asztalára tartoztak. Nem minden környezetben van lehetőség a következő szabályok mindegyikének betartására, de a nyomtatásra készülő dokumentumoknál kötelező mindegyik.
4.1.=== Szóközök ===
• A vessző, a pont, a kérdőjel, a pontosvessző stb. előtt nincs szóköz, utánuk azonban van.
• A mondat végén ugyanakkora szóköz áll, mint bárhol máshol. (Ellentétben például az angollal, ahol másfélszeres vagy kétszeres szóköz áll a mondat végén.)
Szedés: Sima szöveg esetén egyszerűen mindenhova csak egy szóközt rakunk, akkor is, ha az angol szövegben a mondat végén két szóköz áll. LATEX esetén a fejlécben kiadunk egy frenchspacing parancsot.
4.2.== Idézőjel és aposztróf ==
• Az idézőjel alul kezdődik, 99-es kinézetű, fent zárjuk úgyszintén 99-essel. „Ej, mi a kő! tyúkanyó,...”
Szedés: Latin-2 kódolású sima szöveg esetén mindkét karaktert a hagyományos idézőjel karakterrel (") közelítjük. Unicode szövegben a függelékben található kódokat használjuk. LATEX esetén a magyar Babel csomag betöltése után két visszafelé dőlő aposztróf karakterrel nyitjuk (``) és két szimpla aposztróffal csukjuk ('') az idézőjelet. (A t1enc csomag használata esetén két vesszővel is nyitó idézőjelet kapunk.)
• Az•Az aposztróf karaktert (') használjuk akkor, amikor valamit rövidítünk, ezért nem írjuk ki. Az aposztróf kunkorodása a 9-es számjegyhez hasonló. Mindig oda kerül, ahol lehagytunk valamit a rövidített alakban, tehát például kétbetűs évszám esetén a két számjegy elé. '76-ban, add má' ide ...
Szedés: Sima szövegben és LaTeX-ben egyaránt a hagyományos aposztróf karakterrel (magyar billentyűzetkiosztás esetén Shift+1, angol kiosztás esetén az L-től kettővel jobbra).
• A•A visszafelé dőlő aposztróf karaktert (angol billentyűzeten az 1-estől balra, magyaron AltGr+7) nem használjuk.
• A•A magyar billentyűzetkiosztáson AltGr+9-cel előszedhető karaktert sehol nem használjuk.
4.3.=== Kötőjelek, gondolatjel ===
• Rövid•Rövid, viszonylag tömzsi kötőjelet használunk ragok illesztéséhez, szóösszetételnél (ha szükség van rá). Elválasztáskor is ez jelenik meg. Sem a kötőjel előtt, sem a kötőjel után nincs szóköz. Egy-egy, egy-két, Közép-Európa, aug. 20-án, 12%-kal, merevlemez-meghajtó ...
Szedés: Sima szöveg és LATEX használatakor is egyszerűen a billentyűzeten lévő mínusz jelet használjuk.
• A•A kötőjelnél hosszabb és vékonyabb nagykötőjelet használjuk intervallumok leírására, vagy például ha tulajdonnevek kapcsolatáról van szó. A nagykötőjel előtt és után sincs szóköz. Angol–magyar szótár, 1848–49-ben, Fő u. 5–7., 10–12 GB-ot ...
Szedés: Latin-2 kódolású sima szövegben egy vagy két mínusz jellel (projektenként egységesen) közelítjük. Unicode szövegben a nagykötőjel kódját használjuk (lásd függelék). LATEX-ben két mínusz jelet írunk.
• A•A gondolatjel (amely egyébként külsőre azonos a nagykötőjellel) nagyjából megfelel az angol en dash (–) karakternek. A gondolatjel előtt és után van szóköz. Új találmányát – természetesen – szabadalmaztatta.
Szedés: mint a nagykötőjel esetén.
• A•A nagykötőjelnél és gondolatjelnél szélesebb em dash (—) karaktert az angol használja gondolatjel gyanánt. Magyar nyelvű dokumentumban használni tilos.
4.4.=== Számok ===
• A•A szám és az azt követő mértékegység közé szóközt (mégpedig – ahol van rá lehetőség – kötött szóközt) teszünk. 80 GB, 16 t, 600 Ft ...
Szedés: LATEX-ben mbox{}-ba ágyazás, például mbox{16 t}, HTML-ben  
• A négyjegyű számokat nem törjük meg. Az öt- és annál többjegyű számokat szóközzel (lehetőség szerint ismét kötött szóközzel) kell tagolni. 9600 b/s, 14 000 b/s
• A tizedesjegyeket kezdetét vesszővel jelöljük, ilyenkor a vessző után nem áll szóköz. Ha törtszámokat sorolunk fel, az egyes számok elválasztására pontosvesszőt használunk. 3,14; 2,71; 0,618 ...
4.5.=== Egyebek ===
• A magyar szövegben pontosan ugyanazoknak a szavaknak kell félkövér, illetve dőlt szedéssel lenniük, mint az angolban.
• A billentyűk nevét a magyar szövegben kiskapitálissal kell szedni, nem csupa nagybetűvel (akkor is, ha az angolban nem így szerepel).
Ebben a példában nem lehet tudni, hogy a választ a közgazdász adja, vagy ő kapja. Szerencsére a magyar főnévi igenév ragozható, és így elkerülhető a félreértés: megválaszolnia / megválaszolnunk.
A fenti példában a csupasz főnévi igenév értelmi zavart okoz, de a ragozott alak olyan esetekben is elegánsabb, amikor a hiánya sem vezet félreértéshez.
5.3.== Mondatkezdés ==
Ahogyan éssel nem kezdünk mondatot, ugyanúgy az azonban, viszont, illetve szavaknak sincs semmi keresnivalójuk mondat elején.
5.4.=== Rövidítések ===
Rövidítéseket, ha csak egy mód van rá, ne használjunk. Inkább írjuk ki a például, illetve, lásd szavakat, mintsem a rövidített pl., ill., l. alakjukat használjuk. Az stb. természetesen mehet, mert erre nincs más lehetőség (illetve elvileg ki lehet írni, hogy „s a többi” (három szó!), de ez nem olyan szerencsés). Az ún., vö., ti. rövidítések is nyugodtan használhatók.
5.5.=== Akar ===
Több helyen megy hosszú bekezdéseken keresztül, hogy „ha ezt akarjuk, csináljuk ezt. Ha azt akarjuk, csináljuk azt. Ha amazt akarjuk...”. Ez nagyon rosszul hangzik. Kéretik változatosan használni az akar, szeretne, kíván, néha esetleg óhajt vagy szándékozik szavakat, illetve egyéb megfogalmazásokat is (pl. ha ez a célunk...).
5.6.=== Igekötők ===
Tendencia, hogy egyre több helyen használunk fölösleges igekötőt. Ezekről le kell szokni.
leellenőriz –> ellenőriz
kiexportál –> exportál
elment –> ment
5.7.=== Elvész ===
Ha tönkremegy a lemez, minden adatunk elvész. Nem helytelen az elveszik szó sem, de kevésbé szép, és bizonyos esetekben összetéveszthető az elvenni ige T/3 alakjával. Használjuk inkább az elvész alakot.
5.8.=== Műveltetés ===
Vannak számítástechnikában is elterjedt igék, melyeket úgy használunk, mintha mi végeznénk valamit, holott tulajdonképpen a számítógép végzi el ezeket. Például megnyitunk, mentünk, másolunk, átnevezünk, törlünk egy fájlt. Ezekben az esetekben teljesen fölösleges, sőt erőltetett és zavaró a műveltető alakkal hangsúlyozni, hogy mi csak megkérjük a gépet ennek elvégzésére. Kerüljük tehát az olyan kifejezéseket, mint mentetjük a fájlt. Írjuk egyszerűen azt, hogy mentjük a fájlt.
5.9.=== Optimális ===
Vannak jelzők, melyek jelentésük alapján már felsőfokban állnak, habár formailag ez nem látszik rajtuk. Ilyen például az optimális, amely azt jelenti, hogy valamilyen szempont(ok) vagy komplex szempontrendszer szerint a legjobb. Ezt a szót teljesen értelmetlen tovább fokozni, középfokú és felsőfokú alakja nem létezik. Ha valaki aki azt mondja, hogy legoptimálisabb (vagyis leglegjobbabb), az olyan, mint ha verseny első helyezettje, azaz győztese helyett azt mondaná valaki, hogy legelsőbb vagy leggyőztesebb.
5.10.=== Magyar nyelven ===
Nagyon gyakran találkozni a „magyar nyelven”, „angol nyelven” kifejezésekkel. Ezzel alapvetően semmi baj nincs, de amikor egymáshoz közel sok ilyen van, akkor már zavaró. Használjuk az egyszerűbb „magyarul”, „angolul” szavakat is a fentiek szinonimájaként, máris kevésbé lesz zavaró a szóismétlés, és kevésbé lesz fölöslegesen körülményes a megfogalmazás.
Szerencsésebb azt mondani, hogy egy program „magyarul” szól a felhasználóhoz, mint azt, hogy „magyar nyelven” szól hozzá.
5.11. ===Idegen szavak átírása ===
(Felmerült, hogy miután a szótárban szerepel a kapucsínó szó, mint helyes magyar alak, azután ennek a bekezdésnek semmi helye itt. De azért szerintem igenis van...)
Mindig újabb és újabb idegen szavak jelennek meg, melyeket fonetikusan megpróbál valaki átírni. Óvakodjunk ezektől. Ha csak lehet, irtsuk az imidzs meg ehhez hasonló borzalmakat. Ezek a szavak még messze nem annyira részei nyelvünknek, hogy jogos legyen magyarul írni őket. Lehetőség szerint használjuk a magyar terminológiát (jelen konkrét példánál képmás), de ha nincs jó magyar szó, vagy az adott szövegkörnyezetben az angol terminológiát kell használni, akkor írjuk le az angolt változatlanul (például image). Megjegyzendő, hogy még a bájt alakot sem vette át a magyar helyesírás, a byte a helyes magyar írásmód a szótár szerint. Az imidzs láttán előre rettegek a rútpásszvörd, bútolás, fréjmbáfför, vizárd, profájl, pájp, fléjmelés, szájt, fúbár meg ehhez hasonló torzszülemények megjelenésétől. Véleményem szerint a domén (vagy akkor már miért nem doméjn?) is ebbe a kategóriába tartozik, maradjunk a domain írásmódnál.
5.12.=== Az /etc és társai ===
Könyvtárak, fájlok neve előtt a névelőt úgy tegyük ki, hogy kiejtésben, illetve könyv olvasásakor szinte biztos, hogy az olvasó nem ejti ki képzeletben a „per” szócskát. Tehát:
• az /etc/lilo.conf (az etécé lilókonf)
5.13. Ragozott fájlnevek
Ne ragozzuk a fájlok, könyvtárak nevét, mert ez egyrészt nagyon csúnyán néz ki, másrészt a kiejtéstől is függhet a rag. Tehát ne szerkesszük meg az /etc/lilo.conf-ot a vi-jal, hanem szerkesszük meg az /etc/lilo.conf fájlt a vi szerkesztővel (vagy programmal). A jelszóellenőrzés beállítása nem az /etc/pam.d-ben, hanem az /etc/pam.d könyvtárban található.
5.14.=== További gyakori hibák ===
A következőkben számos olyan konkrét fordulatot sorolunk fel, melyek igen gyakran fordulnak elő, és amelyek fordítása sokszor „hibás”. Az első mondat mutatja be a hibát, a második mondat a javasolt megoldás. Utána elmagyarázzuk, hogy az első mondat miért hibás.
Itt látható a hálózati nyomtatók listája.
A rendőr intett az autónak, mire az fékezett.
Ha már úgyis fékezett, minek intett neki? Az „amely” ugyanis pont az ellenkező időrendet sejteti, mint amit a mondat ki akar fejezni.
6.== Stílus ==
Az általában használandó stílust nehéz pontosan meghatározni. A cél mindenesetre az, hogy a szöveg hétköznapi, közérthető nyelvezetet használjon pontos és gördülékeny fogalmazásban.
6.1.=== Idegen vagy idegen eredetű szavak ===
A jó stílushoz hozzátartozik, hogy lehetőleg ne vegyünk át és ne is építsünk be idegen szavakat, tehát a magyarban eddig még nem létező fogalmakat próbáljuk meg létrehozni (ez persze általában nem a fordító feladata), és ne terheljük meg a fordítást felesleges idegen kifejezésekkel sem.
===Példák: ===
adminisztrál –> felügyel
applikáció –> alkalmazás
script –> parancsfájl
Ne essünk át azonban a ló túlsó oldalára, a magyarítás soha ne menjen az érthetőség rovására.
6.2.=== Az olvasó megszólítása ===
Igen sok módja van annak, hogy az olvasóhoz szóljunk, bizonyos lépések elvégzésére kérjük, vagy elvégezzük vele együtt. Némelyiket elég könnyű, némelyiket viszont körülményes, erőltetett több száz oldalon keresztül vinni.
• kattints ide (tegeződő)
Az előzővel szorosan összefügg az a szabály, hogy minden esetben a lehető legszemélytelenebb alakot kell választani. Ez nem csak az angolban igen gyakori birtokos szerkezetekre vonatkozik (pl.: your computer = a számítógép), hanem lehetőség szerint az igei szerkezetekben is a teljesen személytelen alakot kell választani (pl.: „Then you can set new options.” = „Ekkor új beállításokat is meg lehet adni.”). Ha ilyen típusú szerkezet nem használható, akkor lép életbe a többes szám első személy törvénye (pl.: „Kattintsunk az OK gombra.”).
A programok üzeneteinek fordításánál tegezzük vagy magázzuk a felhasználót. A linuxos programok általában tegeződnek. A KDE, a Mozilla és az OpenOffice.org magáz. Fordítás előtt érdeklődjünk az adott környezetben használandó konvencióról.
6.3.=== -ás, -és ===
A stílus körébe tartozik az az általános szabály is, mely szerint a nem teljes mondat értékű igei szerkezetek főnevesítve fordítandók. Ezt a szabályt követjük magának a programnak a fordításakor is (például Open = Megnyitás, Save = Mentés, Exit = Kilépés). A súgóban ez elsősorban a témakörök címénél fontos, hiszen az eredeti szöveg itt sokszor használ igét, igenevet, esetleg kérdő formát. Magyarul mindezen esetekben főnévi szerkezetet használunk. Néhány példa:
Opening/To Open a Document = Dokumentum megnyitása How to Close a Document? = Dokumentum bezárása
1. Jelöljük ki a fájlt.
2. Kattintsunk az OK gombra.
6.4.=== Pongyola stílus ===
Kerüljük a pongyola, túlzottan laza stílust. Az írott nyelv szókincsét használjuk, az olyan szavak, mint muszáj, persze, kéne stb. nem állják meg a helyüket. A példa fájlokat ne tesztecskémtedrága névre kereszteljük el, hanem mondjuk példafájl névre. Ne próbáljunk meg poénkodni, vagy túlzottan egyéni stílust, túlzottan szubjektív véleményt belevinni a fordításba.
7.== Szavak és kifejezések ==
7.1.=== Programelemek ===
Mivel az útmutató egyik legfőbb célja, hogy a készülő fordítások a lehető legegységesebbek legyenek, ezért röviden összefoglaljuk a programok elemeivel kapcsolatos alapvető szerkezeteket.
7.1.1.=== Menük ===
A szinte minden programban meglévő menük: File = Fájl, Edit = Szerkesztés, View = Nézet, Insert = Beszúrás, Window = Ablak, Help = Súgó. Az egyes menükben parancsok vannak (nem utasítások), amelyeket választhatunk, illetve amelyekre kattinthatunk (click, choose). (A „válasszunk egy parancsot” szerencsésebb, mint a „válasszunk ki egy parancsot”.) Példa: Kattintsunk a Fájl menü Megnyitás parancsára. Egy menü valamely eleméhez tartozhat almenü is, ahol további parancsok állhatnak. Bizonyos menüparancsok mellett a kattintáskor egy pipa jelenik meg. Ezt a műveletet kijelölésnek, esetleg megjelölésnek nevezzük. A menüben lévő parancsok általában feketék, de elképzelhető, hogy egy parancs éppen nem áll rendelkezésre (nem érhető el) – ilyenkor halványan jelenik meg.
7.1.2.=== Párbeszédpanelek (vagy párbeszédablakok) ===
Egy párbeszédpanel (vagy párbeszédablak) (dialog, dialog box) állhat több lapból (tab) is. Ilyenkor az egyes fülekre (angolul ez is tab) kattintva léphetünk át másik lapra (tab). Magán az ablakon számos objektum lehet, és az ezekkel kapcsolatos igék is kavarodást okozhatnak. Kattintani mindenre lehet. Ezen kívül a jelölőnégyzetet (check box) kijelölhetjük, bejelölhetjük, beikszelhetjük vagy kipipálhatjuk, a választógombot (radio button) választhatjuk, kiválaszthatjuk. A listában (list box) különböző elemek vannak (nem tételek). A listát lapozhatjuk, görgethetjük, a listából kiválaszthatunk egy elemet, a kombinált listát (combo box) kinyithatjuk, a gombokat (button) választhatjuk, megnyomhatjuk.
A programelemek ragozásánál – megállapodás szerint – a következő alakokat használjuk:
• űrlapon, tehát nem űrlapban
• lekérdezésben, tehát nem lekérdezésen
7.2.=== Fontosabb szakkifejezések ===
Képernyő és monitor
Monitornak, és nem képernyőnek hívjuk azt a nagy dobozt, ami kézbevehető (jó nehéz), bele lehet rúgni, szét lehet verni kalapáccsal. A monitorban van egy képcső, sok elektronika, gombok, LED-ek stb.
Parancs kiadása
Parancsot kiadunk a gépnek, nem beadunk vagy ilyesmi. Esetleg begépelünk, beviszünk, de ezek nem a lényegre utalnak, nem a parancs kiadásának tényére koncentrálnak, hanem a billentyűk ütögetésére, ami csak egy eszköz a cél elérése érdekében. Tehát adjuk ki a top parancsot.
7.3.== Szószedetek, szótárak ==
• Microsoft glossary ftp://ftp.microsoft.com/developr/msdn/newup/glossary/Hungarian.zip
• OpenOffice.org szoftver https://office.fsf.hu/trans/
• Kiskapu-szótár http://szotar.kiskapu.hu/
• Angol–magyar szótár http://dict.sztaki.hu/english-hungarian
8.== Karakterkészletek ==
8.1.=== Latin-2, UTF-8 ===
A számítástechnika őskorában megszületett a 7 bites ASCII karakterkészlet. Ez semmilyen ékezetes betűt nem tartalmazott.
Később elkészítettek több 8 bites karakterkészletet is, melyek közül az egyikbe belekerült a magyar ábécé összes betűje. Ez az iso-8859-2, másnéven Latin-2 karakterkészlet. Sajnos egyes írásjelek, például az alul kezdődő idézőjel vagy a gondolatjel, hiányoznak ebből a karakterkészletből.
• iconv -f latin2 -t utf8
• recode latin2..utf8
8.2.=== Ékezetek nélkül? ===
Sajnálattal tapasztaltuk, hogy nagyon sokan a gépelés során nem tesznek különbséget a rövid és hosszú magánhangzók között. Sokan vannak, akik kézzel írva pontosan tudják, hogy egy adott szót rövid vagy hosszú i-vel, ö-vel stb. kell-e írni, de gépelés során tökéletesen megelégednek azzal, ha a másik billentyűt találják meg a billentyűzeten, és lenyomják azt. Természetesen fordítás készítése során ez a hozzáállás nem engedhető meg, tökéletesen meg kell különböztetnünk az i betűt az í betűtől, az ö-t az ő-től stb.
Nem engedhető meg az sem, hogy ékezetek használata nélkül gépeljen bárki is. Ha esetleg bárhol olyan alkalmazással találkozna valaki, amely nem képes megjeleníteni az ékezetes betűket, és emiatt ékezet nélkül kellene a szöveget írnia, akkor is mindenképpen ékezethelyesen kell elkészíteni a magyar fordítást. Ez az ékezethelyes fordítás utána egyetlen tr paranccsal átalakítható ékezet nélkülivé, ha erre lenne szükség, de mindenképpen tartsuk meg az ékezetes szöveget is, mert a visszaalakítás már nem ilyen egyszerű. Az ékezet nélküli szövegen képtelenség helyesírás-ellenőrzést végezni. És egyébként is, ki tudja, lehet hogy holnap már fejlettebb lesz a program és meg tudja jeleníteni jól az ékezeteket.
Ékezet nélkül írni még ideiglenes jelleggel sem szabad, mert ékezet nélküli szövegre utólag kirakni az ékezeteket mindenki csak lényegesen rosszabb minőségben képes, mint rögtön ékezetekkel írni. Ha éppen valami miatt nem tudsz ékezeteket írni, tedd félre későbbre a munkát, semmiképpen ne kezdd el ékezetek nélkül írni, mert az meg fog látszódni a végeredményen. Ha „csak” a hosszú í hiányzik a billentyűzetedről (102 gombos kiosztás 101 gombos fizikai billentyűzeten), akkor is pontosan ugyanez áll: ne kezdj el dolgozni addig, amíg nem tudsz hosszú í betűket írni.
 
A. Karakterkódok
 
A.== Karakterkódok ==
Latin-2 Unicode UTF-8 CP852
á 225 (0xE1) 0 225 (0x00E1) 195 161 (0xC3A1) 160 (0xA0)
220 761

szerkesztés