„Wikikönyvek:Fordítási útmutató” változatai közötti eltérés

a
• A magyar szövegben pontosan ugyanazoknak a szavaknak kell félkövér, illetve dőlt szedéssel lenniük, mint az angolban.
• A billentyűk nevét a magyar szövegben kiskapitálissal kell szedni, nem csupa nagybetűvel (akkor is, ha az angolban nem így szerepel).
 
5.== Nyelvhelyesség ==
5.1.=== Ami, amely ===
Mindenekelőtt néhány szörnyen gyakori pongyolaságra kell felhívni a figyelmet. Ezek között is az első az ami és az amely névmás hibás használata. Egy magára valamit is adó szövegben a kettőt szigorúan meg kell különböztetni, a következő – szinte mindig alkalmazható – alapszabály szerint:
Az amely a mellékmondat alanyára utal vissza, így konkrétan meghatározott dolgot kapcsol a főmondathoz:
Félkövérré változik minden, ami korábban normál betűtípusú volt.
A személyre vonatkozó aki névmás élettelen megfelelője tehát az amely, és nem az ami.
 
5.2.=== Főnévi igenevek ===
Másik hasonlóan általános lazaság a „csupasz” főnévi igenév.
Egy közgazdásznak nehéz lenne ezt megválaszolni.
Ebben a példában nem lehet tudni, hogy a választ a közgazdász adja, vagy ő kapja. Szerencsére a magyar főnévi igenév ragozható, és így elkerülhető a félreértés: megválaszolnia / megválaszolnunk.
A fenti példában a csupasz főnévi igenév értelmi zavart okoz, de a ragozott alak olyan esetekben is elegánsabb, amikor a hiánya sem vezet félreértéshez.
 
== Mondatkezdés ==
Ahogyan éssel nem kezdünk mondatot, ugyanúgy az azonban, viszont, illetve szavaknak sincs semmi keresnivalójuk mondat elején.
220 725

szerkesztés