„Címerhatározó/Gálffy-címer” változatai közötti eltérés

[[Fájl:AZ ERDÉLYI KORMÁNYTANÁCS PECSÉTEI 1581.jpg|thumb|Gálffy János pecsétje 1581 (jobbrólbalról aza ötödikmásodik)]]

"GÁLFI„GÁLFI (GÁLFFY) család

Gálffy család. Az 1754/55 évi országos nemesi összeíráskor Csongrád vármegyében Gálffy László szerepel. Gálffy Józsefet és Jánost 1791-ben Csongrád vármegye bizonyítványa alapján vették fel a Bács-Bodrog megyei nemesek közé. Az 1841. évi megyei összeíráskor Gálffy György kúlai lakos, 1871-ben megyei esküdt. Ugyanebben az évben id. Gálffy János és fiai: Antal, György és ifj. János és fia János Szabadkán laktak. Az ebből a családból származó Gálffy György ma Szabadkán gyógyszerész.”

„Elöljáró Gál fia Tamás 1330 körül Erdélyben alvajda volt, és részt vett Róbert Károly király 1330. évi havasalföldi hadjáratában, testvére László is a király védelmében harcolt, amiért Erdélyben első birtokadományban részesültek és címert is kaptak... Az első címeres levelet Gálffy Bálint kapta Nagy Lajos királytól 1350 körül, érdemeiért, különösen a havasalföldi hadjáratban tanusitott vitézsége jutalmául.”[http://www.galffy.sk/eredet.htm A Gálffy család története] (szerk. dr. Gálffy Ernő)

"A család évszázadok alatt többféle címert is használt, miután egyes tagjai új címeres levelet nyertek. A Nürnbergi Alamanach szerint a család régi címere fehér mezőben egy kar kardot tart, és két oroszlán őrzi. Egy családtag pecsétje 1813-ban ez volt: egy oroszlán két hátsó lábán állva görbe kardot tart. Azután Bethlen Gábor fejedelem adott új nemesi okiratot és címert Gálffy Mártonnak 1619-ban, akit családjával Tordára telepített át, ahol birtokadományban részesítette. Az új címer leírása a következő - az ujtordaiújtordai református egyház levéltárában őrzött okirat szerint: "Veresszínű„Veresszínű kerek pajzs, melynek középső tágasságában, egy kék ruhába felöltöztetett karabélyos gyalogsereg látható három udvari zászló után menni. A zászlók előtt lovakon két buzogányos hadnagy. A pajzs felibe egy vitézi, kiszélesített sisak tétetett, amelyet befed egy gyöngyökkel és drágakövekkel ékesített királyi korona, amelyből ismét három kiterített zászló látható az ék felé állani. A sisak tetejéről mind egyfelöl mind másfelöl lefolyó különféle színű foszlók a pajzsnak mindkét oldalát szépen körülveszik és megékesítik. Ez volt a Tordára telepített ág nemesi címere. Ezeken kívül a család többi tagja még többféle címert is használt az idők folyamán, de a legáltalánosabban használt az úgynevezett hattyús címer, amelyet a család martonosi és szombatfalvi ága a mai napig is használ.

A címer leírása a következő: sárga szegélyű, piros alapú tojásdad pajzs bal oldala közepétől két zöld pólya megy ki, egyik jobbra felfelé, a közepén feldomborodva, a másik egyenes vonalban jobbra lefelé, a pajzsot három egyenlőtlen részre osztva. A szalagok között lévő legnagyobb téren ferdén álló arany marqis koronában hattyú áll, csőrében tollat és kardot tartva. A pajzs tetején váll- és fejpáncél. A pajzs felett és oldalában lótuszlevelek, váltakozva fehér és piros. Legfelül egy arany marqis koronában kontyos hattyú áll. Ezt a címert Báthory István lengyel király adományozta Gálffy Jánosnak, 1577. március 14-én. A király az oklevelet Krakkóból 1577 tavaszán külön futárral küldötte meg Gyulafehérvárra, hogy Báthory Kristóf - a király öccse és fejedelmi székben utóda - ünnepélyesen adja át Gálffy Jánosnak."[http://www.galffy.sk/eredet.htm i. m.]

Báthory István lengyel király hangsúlyozza a család ősi nemes "jeles"„jeles” származását. Az okiratban magyarázta a címerben látható két pólyát, így ír: "azt„azt a háromszögletű keresztben két vörös részre osztott pajzsot, melynek felső része - mely új járulékból áll - egymástól keresztben egyenlően távolálló két fehér vonalat vagy vonást bír, vagyis a Maros és Aranyos folyókat a Te családod szülőföldjét öntözik... stb."”[http://www.galffy.sk/eredet.htm i. m.]