„Heraldikai lexikon/Címer” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
66. sor:
Az irodalomban a 12. század közepétől kezdtek megjelenni a címerszerű jelképek, de ezekre még nem létezett külön elnevezés. A német Wappen 'címer' szó az ófelnémet wafen 'fegyver' származéka és a többi európai nyelvben is hasonló az etimológiája. Az ófelnémet wâfen szónak kezdetben 'kard' jelentése is volt és a pajzsra ritkán használták. A pajzs és a pajzsbeli kép értelme a 12. század utolsó évtizedeitől mutatható ki, amikor címerpajzsot és címersisakot is jelentett. A 12. század második felének pecsétjein gyakran szerepelnek címerszerű ábrák pajzs nélkül. A pajzs csak kb. 1180-tól került előtérbe, mint a szimbólumok viselője, míg a zászló és a bandérium (címeres zászló) elvesztette jel szerepét és általános jelkép lett. A 13. század közepétől a jel (de: Zeichen) már a címer szinonimája és a pajzs a címer fő hordozója lesz.
 
A legkorábbi magyar címerek az Árpád-ház tagjainak pecsétjein maradtak fenn 1190 tájáról. Az első valódi címer, mely pajzsra helyezett jelképet tartalmaz, III. Béla király pénzein látható, amelynek egyes veretein a hátoldalon csillagászati események megörökítását tételezhetjük fel, és ennek alapján ezek a pénzek verésére 1186-1191 között kerülhetett sor. Ezután kezdtek címert használni az országos méltóságviselők is, akiknek a pecsétjei nagyrészt szintén a királyi jelvényt ábrázolták, de hamar kimutathatók az ettől eltérő sajátos családi címerek is, melyek egyes feltételezések szerint az előkelő családok esetében az ősi nemzetségi totemekből származnak. A [[zászlósurak]] címerüket a [[bandérium]]ukra is ráhelyezték, mely alatt az adott úr csapata vonult hadba. A címeres zászló jelentősége különösen az Anjou-korban nőtt meg. A 13. századtól a fontosabb városok is kezdtek címeres pajzsot használni, sőt falusiak által kiállított és címeres pecséttel megerősített oklevél is ismert ebből a korból. A 14. századtól számos címeres sírkő maradt fenn és a [[polgár]]ok heraldikai ábrái gyakran váltak ötvösjellé, kovácsjeggyé, házjellé. [[Zsigmond]] király uralkodásától kezdve a címerhasználat a magyar [[köznemesség]] körében is általános lett.
 
A negyven évig fennálló szocialista rendszerben a címertant áltudománynak minősítették és a [[genealógia|genealógiával]] együtt gyakorlatilag tiltott terület volt, a címereket pedig egy levitézlett társadalmi osztály jelképeinek minősítették.