„Heraldikai lexikon/Címer” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Kép:Drágffy_címer.jpg|right|250px]]
A '''címer''' olyan, általában [[pajzs]]on viselt, meghatározott szabályok szerint megszerkeszett színes jelvény, melyet egy család, intézmény vagy testület a saját maga identifikálására örökletes, állandó jelleggel használ.
 
Pajzs nélkül az emblémát nem lehet címernek tekinteni. Mégis sok ország használ pajzs nélküli államcímert, főleg azon ázsiai országok, melyek nem rendelkeznek heraldikai tradíciókkal. Néhány európai ország is ide tartozik, mint pl. az egykori kommunista rezsimek államcímerei, sőt napjainkig Olaszország címere is.
 
Egyes heraldikusok a pajzson kívül címernek tekintik a zászlón, nyeregtakarón, köpenyen, sisakon ábrázolt jelképet, a sisakdíszt, és minden olyan jelvényt, mely a címer funkcióját tölti be, ha megfelel bizonyos egyéb feltételeknek is.
 
 
==A címerek eredete==
 
A hanyatló heraldika korában a {{hl|heraldikus}}ok gyakran [[ókor]]i, [[görög]] vagy [[római]] eredetet tulajdonítottak a címereknek. A modern korban egyesek az [[arab]] és [[levante]]i hatást vizsgálták a címerek létrejöttében. Az emblematikus címerszemlélet korában Sir [[John Ferne]] és mások a címereket az [[egyiptom]]i [[hieroglifa|hieroglifákból]] származtatták. A [[romantika]] korában egyes [[német]] szerzők a címereket a [[germán]] [[rúnák]]ból vezették le, de mindezen elméletek tévesnek bizonyultak. Egyedül a sajátságos [[lengyel]] címerek esetében feltételezhető, hogy azok a régi rúnaszerű jeleket vitték tovább.
 
<!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE -->
 
<div class="keretbal" style="width:2555%; border:1px; background-color:#ebf9fe">
 
<big>Névváltozatok:<br />
37 ⟶ 27 sor:
</div>
<!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE -->
 
A '''címer''' olyan, általában [[pajzs]]on viselt, meghatározott szabályok szerint megszerkeszett színes jelvény, melyet egy család, intézmény vagy testület a saját maga identifikálására örökletes, állandó jelleggel használ.
 
Pajzs nélkül az emblémát nem lehet címernek tekinteni. Mégis sok ország használ pajzs nélküli államcímert, főleg azon ázsiai országok, melyek nem rendelkeznek heraldikai tradíciókkal. Néhány európai ország is ide tartozik, mint pl. az egykori kommunista rezsimek államcímerei, sőt napjainkig Olaszország címere is.
 
Egyes heraldikusok a pajzson kívül címernek tekintik a zászlón, nyeregtakarón, köpenyen, sisakon ábrázolt jelképet, a sisakdíszt, és minden olyan jelvényt, mely a címer funkcióját tölti be, ha megfelel bizonyos egyéb feltételeknek is.
 
 
==A címerek eredete==
 
A hanyatló heraldika korában a {{hl|heraldikus}}ok gyakran [[ókor]]i, [[görög]] vagy [[római]] eredetet tulajdonítottak a címereknek. A modern korban egyesek az [[arab]] és [[levante]]i hatást vizsgálták a címerek létrejöttében. Az emblematikus címerszemlélet korában Sir [[John Ferne]] és mások a címereket az [[egyiptom]]i [[hieroglifa|hieroglifákból]] származtatták. A [[romantika]] korában egyes [[német]] szerzők a címereket a [[germán]] [[rúnák]]ból vezették le, de mindezen elméletek tévesnek bizonyultak. Egyedül a sajátságos [[lengyel]] címerek esetében feltételezhető, hogy azok a régi rúnaszerű jeleket vitték tovább.
 
[[Kép:Longespée.PNG|thumb|80 px|William de Longespée címerének rekonstrukciója ([[Heraldikai lexikon/Rövidítések|Neubecker,]] 54. l.)]]