„Heraldikai lexikon/Címer” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
43. sor:
[[Kép:Plantagenett.jpg|thumb|120 px|Plantagenet Gottfried halotti táblája Le Mansból]]
[[Kép:Longespée síremléke.png|thumb|120 px|Festmény William de Longespée síremlékéről]]
[[Fájl:III. Béla dénárja 1186.jpg|thumb|III. Béla dénárja. Egyes vélemények szerint a hátoldalán az öt nyíl fölötti öt pont az akkoriban ismert (szabad szemmel látható, a "Föld körül keringó") öt bolygó (Merkur, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz [valamint Nap és Hold]) 1186-os együttállását örökíti meg a Mérleg csillagképben, a gyűrűk pedig a gyűrűs napfogyatkozásokat jelölhetik (III. Béla uralkodása alatt (1172-1196) 1187. szeptember 4-én teljes, 1191. június 23-án gyűrűs napfogyatkozás volt látható Magyarországról). Ennek alapján feltételezhető, hogy a kettős keresztes címer már 1186-ban is létezett, a pénz verésére pedig 1186-1191 között kerülhetett sor.]]
A címerek létrejötte szoros összefüggésben volt a [[lovag]]ság kialakulásával, a lovagi hadviseléssel és a [[lovagi kultúra]] fellendülésével, majd virágkorával. Az 1095-ben, a [[clermonti zsinat]]on meghirdetett első [[keresztes hadjárat]]on [[II. Orbán]] [[pápa]] rendelete szerint a [[keresztesek]] vörös keresztet viseltek jelvényként a ruhájukon. A hadjárat eredményeként megalakultak az első [[egyházi lovagrend]]ek a [[Szentföld]]ön.
| |||