A lap 2015. május 11., 04:09-kori változata szerkesztés KeFe (vitalap \| szerkesztései) 258 222 szerkesztés Új oldal, tartalma: „Kategória:Építőipar Kategória:Szakkifejezések <div style="width: 840px; overflow: auto; padding: 3px;text-align: left; border:solid 1px;" title="Newpages…”		A lap 2015. május 12., 02:02-kori változata szerkesztés visszavonás KeFe (vitalap \| szerkesztései) 258 222 szerkesztés aNincs szerkesztési összefoglaló Újabb szerkesztés →
6. sor: {{Építőipar-abc4}} {{TOC right}} == Tájolás == : Az építmény (főleg ha lakás céljára szolgál) egyik legfontosabb paramétere az égtájak szerinti telepítés azaz, hogy melyik helyiség mennyi és milyen napszakban kap természetes napfényt. Jellemzően a déli oldal kap a legtöbbet és a legintenzívebbet. == Taréj == (tető-) gerinc : Két tetősík vízszintes metszésvonala. {{lásd\|[[#Fedélidom\|Fedélidom]]\| \| \| }} == Taréjfogó == (Tetőszerkezeti elem) , taréjfogópár vagy kakasülő : Az egymással kapcsolódó szarufapárokat a taréj közelében összekötő, vízszintes helyzetű deszka vagy deszkapár. == Talpszelemen == (Tetőszerkezeti elem) : Az eresznél a szarufák alsó megtámasztását biztosító [[#Szelemen\|szelemen]]. A hagyományos fa tetőszerkezet, fedélszék szerkezeti eleme. {{lásd\|[[#Fedélszék\|Fedélszék]]\| \| \| }} == Taréjszelemen == (Tetőszerkezeti elem) : A szarufákat a taréj alatt alátámasztó [[#Szelemen\|szelemen]]. {{lásd\|[[#Fedélszék\|Fedélszék]]\| \| \| }} == Taréjdeszka == (Tetőszerkezeti elem) vagy palló : A szarufákat a taréj alatt megtámasztó, taréjszelement pótló deszka vagy palló. {{lásd\|[[#Fedélszék\|Fedélszék]]\| \| \| }} == Teherhordó == : == Teknőszigetelés == : Teljes alap vízzáró szigetelése, "medence forma" alsó és oldalelemek egybedolgozva. == Telek == : Egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület.<ref>147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet</ref> == Telek beépítettsége == :beépítési százalék : Az építési telek beépített területének (építmény bruttó területének) az építési telek teljes - nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett - területéhez viszonyított aránya %-ban kifejezve. A telek beépített területébe nem számítandó bele: :: - a telken álló, a környező terepszinthez képest 1 m-nél magasabbra emelkedő építmények vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. :: - az árnyékszék, a növénytermesztés céljára szolgáló, legfeljebb 4,5 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház), fóliasátor, a terepszint alatti építmény és a melléképítmények, :: - a terepcsatlakozástól legalább 2 m-nél magasabban lévő és az építmény tömegétől legfeljebb 1,50 m-re kiálló erkély, függőfolyosó, ereszpárkány, előtető, továbbá az építményhez tartozó előlépcső vízszintes vetületét.<ref>147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet</ref> == Telektömb == : A telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre szánt terület határol.<ref>147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet</ref> == Telepített növény == : == Teljes felújítás == : A műszaki állapot alapján szükséges, az ingatlan egészére kiterjedő külső-belső javítási munkák elvégzése. == Teljesítménynyilatkozat == teljesítmény-nyilatkozat :Az építési termékek megfelelőségének igazolásához szükséges, az alábbi adatokat kell tartalmaznia: :: - a termék típusa, egyedi azonosító kódja; :: - a termék azonosítására szolgáló típus-, tétel- vagy sorozatszám, amelyet a terméken kell feltüntetni; :: - a harmonizált szabvány, illetve műszaki értékelési dokumentumnak megfelelő rendeltetése(k); :: - a gyártó neve, bejegyzett kereskedelmi neve, védjegye, valamint értesítési címe; :: - az adott esetben meghatalmazott képviselő neve és értesítési címe; :: - teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére szolgáló rendszer(ek); :: - az egyes alapvető jellemzők értékelésére használt harmonizált szabvány, illetve műszaki értékelési dokumentum alapján, a megadott rendszerben elvégzett feladatok leírása, a kiadott tanúsítvány megnevezése, az értékelést és ellenőrzést végző bejelentett szervezet neve és azonosító száma; :: - az egyes alapvető jellemzők értékelésére használt harmonizált szabvány, illetve műszaki értékelési dokumentum hivatkozási száma és kibocsátási dátuma; :: - az adott esetben felhasznált egyedi műszaki dokumentáció hivatkozási száma, valamint azok a követelmények, amelyeknek a gyártó szerint a termék megfelel; :: - a rendeltetés(ek) vonatkozásában a harmonizált szabvány,illetve műszaki értékelési dokumentum szerinti alapvető jellemzők jegyzéke; :: - az alapvető jellemzők közül legalább egynek (relevánsnak) a teljesítménye, amelyet szintekkel, osztályokkal vagy leírással kell megadni; :: - azon jellemzők esetében, amelyre nincs meghatározott teljesítmény, az NPD betűk írandók (NPD = No Performance Determined); :: - az adott alapvető jellemzőt tartalmazó harmonizált szabvány,műszaki értékelési dokumentum, illetve egyedi műszaki dokumentáció hivatkozási száma és dátuma. :A teljesítménynyilatkozat végén a gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének nyilatkoznia kell, hogy a termék teljesítménye megfelel a :nyilatkozat szerinti teljesítménynek (név, beosztás, kiállítás helye, dátuma, aláírás). A  teljesítménynyilatkozatot valamennyi termékhez :mellékelni kell nyomtatott vagy elektronikus formában. A teljesítménynyilatkozat másolatát az interneten is közzé lehet tenni. Ezzel az is :biztosítható, hogy a gyártók az építési termék forgalomba hozatalát követően 10 évig megőrizzék a műszaki dokumentációt és a :teljesítménynyilatkozatot. A teljesítménynyilatkozatot Magyarországon magyar nyelven kell rendelkezésre bocsátani. == Terasz == : == Tetőidom == : tetőhéjalás == Tetőterasz == : felülről és három oldalról nyitott tér, épülethez kapcsolódva, vagy lapos tetőn. == Tetőszerkezet == [[Fájl:Tetőréteg-02.PNG\|250px\|right]] ''' == Tetőfedés == vagy, tetőhéjazat : A tetőszerkezetek legfelső, a csapadékvíz elvezetésére szolgáló rétege, burkolata. '''Egy nyeregtetős épület tetőszerkezete''' <br> A tető rétegrendjének felépítése során az a cél, hogy a pára és a nedvesség szabadon és akadálymentesen kijusson a külső térbe, ugyanakkor a külső térből ne jusson be nedvesség a belső térbe. A belső térben felszabaduló pára, mely az emberi lét egy természetes velejárója (pl: mosogatás, főzés, fürdés során felszabaduló pára, a száradó ruhák, a párologtató növények által termelt nedvesség) nagyobb légnyomásának köszönhetően a külső, kisebb légnyomású tér felé indul meg. Ha ezt a páravándorlást akadályozzuk, akkor páralecsapódás léphet fel a hőszigetelő rétegekben, ami penészesedést, vizesedést okoz a házban. Ezért a beépítésre kerülő rétegek sd értéke a külső tér felé egyre kisebb kell legyen, hogy a pára szabadon áramolhasson kifele. :'''A szerkezeti rétegek:'''<br> : Párafékező fólia (a gerenda alatt rögzítve) : Hőszigatelés (többféle anyag és méretben kaphatk) : Páraáteresztő fólia : Ellenléc (lásd a következő ábrán), amellyel a páraáteresztő fóliát rőgzitik. : Légréteg (a tetőszerkezet szellőzésének a biztosítása, az ellenléc magassága 3-5 cm.) : Lécezés : Cserépfedés <br> [[Fájl:Tetõszerkezet.PNG\|250px\|right]] '''A csúcs kialakítása:''' :A tetőtéri hőszigetelés belső oldalára mindig párazáró fóliát kell beépíteni. Ez megakadályozza, hogy a belső térben keletkezett pára bejusson a hőszigetelésbe. Ha ezt nem akadályoznánk meg, akkor a szigetelés hidegebb, külső rétegeiben a pára kicsapódna. A kicsapódó nedvesség pedig eláztatná, sok esetben tönkretenné a hőszigetelést. Ez a tetőszerkezet károsodásához (gombásodás, penészesedés) is vezethet. :Egyszeresen átszellőztetett magastető csak páraáteresztő (Sd<0,3m) tetőfóliával építhető. A páraáteresztő tetőfólia átengedi a párát, de a felülről jövő nedvességet nem. :Tetőtér beépítésnél az egyszeresen átszellőztetett tetőszerkezetet érdemes alkalmazni, mert egyszerűbb kialakítása. :A drágább páraáteresztő fólia költségét az egyszeres rétegrend egyszerűbb és olcsóbb kialakításával bőven ellensúlyozhatjuk. Sok későbbi költségtől és bosszúságtól is megkímélhetjük magunkat az egyszerűbb konstrukcióval. :Az '''ellenléc'''cel szorítják le a vízzáró fóliát. '''A tető szigetelése''' és a padléstér un. ''koporsós beltér'' kialakítása [[Fájl:Szigetelés_01.PNG\|250px\|right]] :Hagyományos fa tetőszerkezet esetén a alátétfóliát a fa fedélszerkezet szarufáinak tetejére, illetve deszkaaljzat esetén a deszkázatra szögezéssel kell rögzíteni. :A szarufára a rögzítést végigfutó, távolságtartó ellenléccel kell biztosítani. A alátétfóliát az eresztől indulva, a szaru állásokra merőlegesen, ránc- és gyűrődésmentesen kell fektetni úgy, hogy a fólia belógása maximum 3-4cm legyen. [[Fájl:Tetőréteg-03.PNG\|250px\|right]] '''Az eresz kialakítása''' :A fólia toldását, illesztését legalább 10cm-es átlapolással kell biztosítani. Szarufára történő beépítés esetén a toldás a szarufa felett történjen (deszkaaljzat esetén ez nem követelmény). Az eresznél az alátétfóliát úgy kell kialakítani, hogy az esetlegesen azon kifolyó csapadékvíz a homlokzatot, ereszt, párkányt stb. ne áztassa. A alátétfóliával készülő tetők átszellőzésének lehetőségét meg kell tervezni és megfelelő mértékű átszellőztetést (alsó és felső légbe- ill. kivezetés) minden esetben biztosítani szükséges. A tetőfedésen átvezetett kémények, szellőzők stb. fémlemez szegélyezéssel készülő szerkezeti kialakítása esetén az alátétfóliát a fémlemez szegély tervezett magasságáig fel kell vezetni és azt mechanikai módon vagy ragasztással rögzíteni kell. Az alátétfóliát a tetőfedés fémlemez anyagú kiegészítő szerkezetei alatt is át kell vezetni. :Fontos hogy vízzáró fólia alúl - felül nyitott maradjon. == Térdfal == [[Fájl:Térdfal.PNG\|right\|150px]] : A térdfal főleg a tetőtér-beépítéseknél a tető emelésére használt kb.1-1,2m magas fal. A tetőtér belmagasságát hivatott javítani, ezzel együtt pedig a hasznos teret növeli (1,9m nél nagyobb bm.-ú tér). Természetesen építészeti formatervezés szempontjából sem jelentéktelen. == Terméskő == : Terméskőnek nevezzük azokat a köveket, amelyek tömbjei a bányából természetes állapotban, minimális megmunkálással kerülnek beépítésre, ellentétben a faragott, megmunkált kövekkel. == Terv == : == Tervi méret == : A terven szereplő rajzok mérete a lépték függvényében. Alapértelmezésben a tervek mértékegysége (dimenziója) építész terveknél cm, illetve 100 cm feletti méretnél m-ben van megadva (szintméretek mindig méterben). Ennek oka az 1 cm-es hibatűrés a hagyományosan alkalmazott technológiában még nem okoz gondot illetve, hogy az építésztervezők így alakították ki az idők folyamán. Kisebb hibatűrésű szakágakban általában a mm-es mértékegységet használnak. == Tető == '''Tetőnek nevezzük az épület fedőszerkezetét.''' : Tetőhajlás (hajlás-szög, azaz a tetősík vízszintessel bezárt szöge) szempontjából megkülönböztetünk: * alacsonyhajlású (lapos-) tetők: 2-5% (0,9-2,25°) * kishajlású (magas-) tetők: 18-36% (8-16°) * közepes hajlású (magas-) tetők: 36-100% (16-45°) * meredek hajlású (magas-) tetők: >100% (>45°) '''A tető 3 fő része:''' : '''fedélszerkezet''' ([[Építőipari szakzsargon/F#Fedélszék\|Fedélszék]]), : [[Építőipari szakzsargon/F#Fedélhéjazat\|'''Fedélhéjazat''']], : '''padlásfödém'''. [http://hu.wikipedia.org/wiki/Tet%C5%91 A tetőről bővebben a Wikipedián.] == Torokgerenda == (Tetőszerkezeti elem) : A fedélszékek szarufapárjait kitámasztó, vízszintes gerenda a szarufák lehajlásának megakadályozására. == Trógli == :{{lásd\|[[Építőipari szakzsargon/S#Saroglya\|Saroglya]]\| \| \| }} == Tűzfal == :

„Építőipari szakzsargon/T” változatai közötti eltérés