Wikikönyvek

„Építőipari szakzsargon” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
KeFe (vitalap | szerkesztései)
258 477 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
258 477 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
6. sor:
{{Építőipar-abc4}}
{{TOC right}}
<!-- Ide kellene egy bevezetőszerű írás:
 
::Miért hoztad létre? (molyen célből?
 
::Mit tartalmaz? (jogszabály, szleng, rajzok, képek stb.)
= B =
::
 
::
= C =
:: stb.-->
 
== CE jelölés ==
: CE (Conformité Européenne) azaz európai megfelelőség jelölése. [http://en.wikipedia.org/wiki/CE_mark CE jelölésről bővebben az angol Wikipedia-n.]
 
== Cellulóz szigetelés ==
:Hõszigetelés, amely újrafelhasznált papírból készül. A papírt darálás után pelyhekké alakítják, melyeket egy erre tervezett gép segítségével a szigetelendõ üregekbe fújják. A cellulóz szigetelés hatékonyan használható tetõterek utólagos szigetelésére minimális bontással.
 
== Cement ==
: A cement olyan hidraulikus kötőanyag, amelyben a kötő- és adalékanyagok víz hozzáadásával kémiai reakcióba lépnek egymással és azokat a cement képes tartósan összeragasztani.
 
== Cserepes lemez ==
: Tetõfedésre használható táblás profillemez, amely cserép formát mintáz.
 
== Cserép ==
 
== Ciklop fal ==
[[Fájl:Ciklopfal.PNG|right|250px]]
 
: Szabálytalan öt-, hatszög alakú elemekből készült, vízszintes és függőleges hézag nélküli terméskő fal, vagy falburkolat, lábazatok, kerítések külső, látványos burkolására alkalmazzák. A ciklopkőből, idomított kőből készült falazatokat nem szokták vakolni: hisz éppen a kő felülete, a falazás mikéntje járul hozzá az építmény szépségéhez, látványosságához.
 
== Ciklop kő ==
: Faragott vagy idomított kő, olyan kövek, melyeket a bányában, kőüzemben, vagy éppen a beépítés helyén valamilyen szabályosabb formára faragtak. Lehetnek ezek öt- hatszöget formázó kövek (ezeket sokfelé "ciklop"-nak hívják), készülnek olyanok, melyeknek a falban kívülre kerülő, azaz látható felülete derékszöget mutat, és lehetnek olyanok, melyek párhuzamos élekkel rendelkeznek,
== Citling ==
: Szegekkel átvert kefeszerű falap, vakolat érdesítésére.
== Collstok ==
colostok
: Összehajtható fa mérce, cm és mm-es skálával. Nevét a régebbi coll, azaz hüvelyk egységű skáláról kapta.
 
== Culáger ==
: Építőipari segédmunkás.
== Császárfa ==
(Tetőszerkezeti elem)
: A sátor-vagy toronytetőnél a csúcs alatti oszlop, esetleg függesztőoszlop
 
== Cuppantás ==
cuppantott festék
: Speciális felületképzés, alkalmazásakor sík felületből kiemelkedő és besüllyedő textúrát képezhetünk. Festésnél mintázókefével a friss felületből hirtelen kihúzva cuppantjuk a festéket.
 
== Csobbantás ==
csobbantott vakolat
: Speciális felületképzés, alkalmazásakor sík felületből kiemelkedő és besüllyedő textúrát, "rücskös" felületet képezhetünk. Vakolásnál a serpenyővel csobbantjuk a habarcsot és simítás nélkül meghagyjuk.
== Csonkaszaru ==
(Tetőszerkezeti elem)
vagy simulószaru
: A tetőgerincnél vagy a hajlatnál lévő, nem teljes hosszúságú, az élszaruhoz vagy a hajlatszaruhoz illeszkedő szarugerenda.
 
== Csonka szaruállás ==
(Tetőszerkezeti elem)
: A nem teljes keresztmetszetű szaruállás.
== Csüngőeresz ==
(Tetőszerkezeti elem)
vagy csüngőpárkány
: A homlokzati síkon túlnyúló szarufákkal képzett eresz.
 
= D =
 
== Deflektor ==
: kéménysapka, szellőzőkupak a tetőn
 
== Dehidrálni ==
: vízteleníteni
 
== Dekalcinálás ==
: mésztelenítés
 
== Depó ==
: raktár, lerakat
== Deszkázat ==
(Tetőszerkezeti elem)
: A szaruzatra vagy a héjazati [[#Szelemen|szelemen]]sorra felszegezett deszkák sora.
 
== Dilatáció ==
:tágulási hézag
: Tágulási, vagy egyéb technológiából adódó mozgási hézag. Az összetett szerkezetekben az alakváltozás károsodást okozhat, ezért közéjük tágulási hézagot kell készíteni, vagy dilatációs profilt kell alkalmazni.
 
== Dúc ==
(Tetőszerkezeti elem)
vagy támasz
: Az oszlop oldalirányú megtámasztására szolgáló, ferde, nyomásra igénybevett szerkezeti elem.
: Alátámasztás, vagy oldaltámasz. A födém alátámasztására (más néven aládúcolására), illetve falak, pincefalak kitámasztására használnak dúcot.
 
== Dűltszelemen ==
(Tetőszerkezeti elem)
: Olyan [[#Szelemen|szelemen]], amelynek keresztmetszetében a hosszabb oldalak nem függőlegesek.
== Dűlt oszlop ==
(Tetőszerkezeti elem)
: A nem függőleges helyzetű, a dűltszelement alátámasztó oszlop.
 
== Dűltszék ==
(Tetőszerkezeti elem)
: A dűltoszloppal képzett szék.
 
== Dréncső ==
: A talaj vízszint csökkentés célja a talajtestben, pontosabban a talajgravitációs pórusaiban lévő káros vízfeleslegek elvezetése. Mivel ez jellege szerint felszínalatti víz, ezért az elvezetésére szolgáló megoldást gyakran felszínalatti vízrendezésnek nevezik. Összegyűlt rétegvíz, csapadékvíz elvezetésére szolgáló flexibilis vagy merev kialakítású általában perforált (lyukakkal ellátott) műanyag (PVC) anyagú cső (dréncső). Legtöbbször szivárgócsőként (dréncső), de talajok szellőztetésére és víztelenítésére is használják. Helyes működésének biztosítására a cső körül változó szemnagyságú kavicsréteget kell kialakítani, amelyet geotextíliával kell megvédeni a talaj (elsárosodás) bemosódásától.
 
== Döngölő ==
: Beton tömörítését segítő fa gerenda.
 
 
== Dörzsölt vakolat ==
: A "dörzsölt" szó a nemesvakolat struktúrájára utal. Alapvetõen a felviteli eljárás miatt kapta a dörzsölt vakolat nevet, mert a szemcsés vakolatot dörzsöléssel juttatják a falra, ez adja sajátos mintázatát.
 
== Dromedár ==
: Íves, boltíves szerkezet fa sablonja, zsaluja.
{{lásd|[[#Ramonád|Ramonád]]|||}}
 
= E =
 
== E-gerenda ==
:A vasbeton gerenda legelterjedtebb fajtája az E-jelû gerenda. Az E-jelû gerenda, valamint a közé helyezett béléselemek együttese alkotja a födémet.
 
== Egyedi központi fűtés ==
: Ha az épület hőellátása az épületben vagy az épülettel közvetlen kapcsolatban lévő szomszédos épületek egyikében lévő kazánból, külső távvezeték nélkül történik.
 
== Elem magas áthidaló ==
:Nyílásáthidaló, amely a nyílások (ajtók, ablakok) fölé kerül, azok áthidalására szolgál. Az elemmagas áthidaló a hagyományos nyílásáthidalóval szemben olyan magas, mint maga a tégla, így a következõ sor falazóelem kisméretû tégla behelyezése nélkül folytatható.
 
== Ellenléc ==
:A tetõszerkezet eleme, a szarufával párhuzamos. Az ellenléc a cserépléc alá, a párazáró fólia fölé kerül. Az ellenléc szerepe a megfelelõ szellõzés biztosítása.
 
== Elosztó kúpcserép ==
:Három, vagy több kúpcserép eltérõ irányú találkozásánál alkalmazzák.
 
== Élszaru ==
(Tetőszerkezeti elem)
: A tetőgerincben lévő, a csonka szarukat kiváltó szarugerenda.
 
== Élvédő ==
:Külsõ élek védelmére szolgál, kapható műanyag és fém kivitelben is. Az élvédõt vakoláskor építik a falba.
 
== Él ==
(él-) gerinc
: Két tetősík vízszintestől eltérő, egymással a padlástér oldalról 180 foknál kisebb szögű metszésvonala.
{{lásd|[[#Fedélidom|Fedélidom]]| | | }}
 
== Élsimító ==
: keskeny, egyenes hosszú simító léc
 
== Energetikai jellemző ==
 
:Összesített energetikai jellemző (Ep) [kWh/m2a]
A hatályos 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet <ref> 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet </ref> 1. melléklete alapján meghatározott a számítási mód és a követelményérték, az épület energiamérlegére jellemző, azaz az épület ennyi energiát használ fel éves üzemeltetésekor. A követelményértékeket és az ennek való megfelelést az épület funkciója alapján kell meghatározni.
:Lásd: [[Építőipari szakzsargon/Ep táblázat#Ep táblázat|Ep táblázat]]
 
:{{lásd|[[#Energetikai osztály|energetikai osztály]]| | | }}
 
== Energetikai osztály ==
:Az építmények összesített energetikai jellemző követelménynek való százalékos megfelelés, osztályba sorolása. C energetikai osztályú az az építmény, amely a hatályos összesített energetikai jellemző követelményekben meghatározott, éves maximum üzemeltetési energiának 96-100%-át használja fel. Energetikai osztályba sorolást energetikai tanúsítványban határozzák meg.
 
:Lásd: [[Építőipari szakzsargon/energetikai osztály táblázat#energetikai osztály táblázat|energetikai osztály táblázat]]
:{{lásd|[[#Energetikai tanúsítvány|Energetikai tanúsítvány]]| | | }}
 
== Energetikai tanúsítvány ==
energia audit, épület zöldkártya, épület energiacímke
:Az energetikai tanúsítványról a 176/2008. sz. Kormányrendelet <ref> 176/2008. Korm. rendelet </ref> rendelkezik. Ez alapján 2012. január 1-e után minden építménynél amely komfortállapot biztosítására energiát használ: új ingatlanok használatbavételéhez, illetve ahol ellenérték fejében történő adásvételkor vagy 12 hónapot meghaladó bérbeadáskor kötelező a tárgyi építmény energiafelhasználását energiatanúsítvánnyal igazolni. A tanúsítvány 10 évig érvényes, amennyiben a hatályos összesített energetikai jellemző követelmény értéke, vagy az építmény szerkezete nem változik. Csak jogosultsággal rendelkező tanúsító végezheti. A tanúsítvány mérnöki számításon alapul, ezért kiállításához szükséges az építmény műszaki dokumentációja. Eredménye egy épületre, vagy önálló rendeltetési egységre jellemző energetikai osztály meghatározása.
 
:{{lásd|[[#Energetikai osztály|Energetikai osztály]]| | | }}
 
== Építménymagasság==
: „H”: az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (1) való osztásából (F/L) eredő érték.
 
'''Az építménymagasság megállapítása során:'''
: a) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,
: b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani - a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével - mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45° alatt vont sík fölé emelkednek, ezen építményrészeknek az illető homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45° alatt vont - az előzővel párhuzamos - síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,
: c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,
: d) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.
: Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.
 
== Eresz ==
eresz-szegély, szegély
: A tetősík és a határoló falfelület metszésvonala.
{{lásd|[[#Fedélidom|Fedélidom]]| | | }}
== Ereszdeszka ==
(Tetőszerkezeti elem)
: Az ereszdeszkázat eleme.
 
== Esztrich ==
:Speciális aljzat. Ennél az aljzatnál a hagyományos cement kötőanyagon helyett műgyanta, aszfalt vagy egyéb anyagot is használhatnak. Esztrichek közül szerkezeti kialakítás alapján megkülönböztetünk: kontakt (szerkezetileg közvetlenül aljzathoz kapcsolódó), választófóliás, és úsztatott esztrich-et.
:{{lásd|[[#Aljzatbeton|Aljzatbeton]]| | | }}
 
== EPS beton ==
:Polisztirolból (hungarocellként ismert anyag) készült falazati elem. Az EPS beton külsõ és belsõ felületén egyaránt polisztirol hõszigetelés található, amelyet felépítés és bevasalás után öntenek ki betonnal, így készül a teherhordó fal.
 
== Erkély ==
: Az épület homlokzati síkjától kinyúló, szerkezetileg rendszerint konzolos, függesztett, vagy pontszerűen alátámasztott kialakítású és helyiséghez közvetlenül csatlakozó külső tartózkodó tér. Legalább egyik oldalról nyitott, homlokzati síkból konzolosan kinyúló tér.
 
== Esőgallér ==
: csövek, oszlopok körüli lemezborítás
 
== Ettringit ==
: az ún. cementbacilus, azaz talajvíz hatására létrejött vékony, tű alakú kristályok, a betont elrepesztik, teherbírását csökkentik
 
== Északjel ==
: A terveken az északi égtájat jelöljük, ami a legkedvezőtlenebb égtáj az építmény telepítésének szempontjából. Típusterveken, amikor nem egy konkrét telekre készül a terv, északi irány megadása helyett elképzelhető körcikk, vagy körsáv a lehetséges javasolt telepítésről.
 
== Etázsfűtés ==
: Eredetileg gravitációs kialakítású rendszer, tulajdonképpen egy köztes fokozatot jelent a helyi és a (társasház-) központi fűtések között, mert egy lakószintre korlátozódik.
 
= F =
 
== Fabeton ==
(fa adalékanyagú úsztatott beton)
: könnyűbeton-féle
 
== Falak ==
:
 
== Falazó zsinór ==
: megkönnyíti az egyes téglasorok külső élének pontos beállítását, illetve a téglasor felső élének egyenletességét
 
== Falazóhabarcs ==
: Téglák kötõanyaga. A hagyományos helyszínen kevert kötõanyag helyett egyre gyakrabban használják ezt a zsákos anyagot. Víz hozzáadásával készül el a falazóhabarcs, ami ezáltal idõ -és pénz megtakarítást tesz lehetõvé.
 
== Falcolás ==
: bádogszélek egymásra hajtása, ill. összeillesztése
 
== Falegyen ==
: a födém alatti utolsó téglasor neve, arra kerül a koszorú, illetve a gerendák
 
== Fali gázkazán ==
: A fali gázkazánok, mint nevükből is kiderül, falra szerelhetőek. Jellemzően kis súllyal rendelkeznek, és jó érintésvédelemmel vannak ellátva ezért fürdőszobában is elhelyezhetőek.
: Előnyeik a kis helyigény és a kis súly.
== Falszegély ==
:Bádogos kifejezés. Ahol a féltető felső széle függőleges fallal találkozik, oda falszegélyt, vagy más néven falszegő lemezt helyeznek, hogy ezáltal megvédjék az épület falát a felcsapódó esővíztől.
 
== Falszegélylemez ==
: csaknem derékszögben meghajtott lemezcsík
:Lásd: Falszegély
 
== Fangli ==
fándli
: Hagyományos habarcs kimeréséhez majd falazáshoz és falon történő elterítéshez használt nyeles kőművesszerszám (serpenyő).
 
== Fazettázás ==
: Felületi megmunkálás (csiszolás, polírozás, díszcsiszolás) általában üvegen vagy tükrön. Több rétegben, többféle szögben történhet, élcsiszoláson és a felületi fényességen kívül mintákat is kialakíthatunk.
 
== Fedélhéjazat ==
héjazat, tetőfedés
:Fedés típusok: fémlemez fedés, pikkely fedés, nagyelemes fedés, egyéb fa- kéve- és tekercsfedés.
:Fémlemez (táblás és szalag-) fedések
:Lásd: [[Építőipari szakzsargon/Fémlemez fedéstípusok alkalmazása#Fémlemez fedéstípusok alkalmazása|Fémlemez fedéstípusok alkalmazása]]
'''vízhatlan, forrasztott kötésű fedések'''
:fokozottan vízzáró, korckötésű táblafedések
:fokozottan vízzáró, korckötésű szalagfedések
:vízzáró, lécezett fedések
* német
* francia
* belga
:Pikkely fedések
:égetett agyag cserépfedés
*síkcserép
*hódfarkú cserép (kettős fedés, lovag vagy korona fedés, egyszeres fedés)
*hornyolt szalagcserép fedés
*kolostor (barát, apáca) fedés
*égetett agyag, sajtolt cserépfedés (és holland fedés)
 
'''sajtolt betoncserép fedések:'''
*alpesi, markant, hódfarkú íves, téglány, stb.
 
'''szálerősítésű cementlemez fedés (Eternit)'''
*szabályos kettős (angol) palafedés
*szabvány (francia) palafedés
 
'''bitumenes zsindelyfedések:'''
*Nagyelemes fedések
*szálerősítésű cement (műanyag) hullámlemezfedések
*nagyelemes fedések profilozott fémlemezekből
 
'''Egyéb fa- kéve- és tekercsfedés'''
*fafedések
*kévefedés
*lágylemez, tekercsfedések
 
 
== Fedélidom ==
: Az építmény tetőfelületeinek összessége.
'''A fedélidom részei:'''
* tetőfelület
* taréj (gerinc)
* él (élgerinc)
* vápa (hajlat)
* orom él (oromszegély)
* eresz (eresz-szegély)
* csúcs
 
== Fedélszék ==
fedélszerkezet, tetőszerkezet
: A hagyományos fa magastető tartószerkezete.
:
'''A fedélszék szerkezeti elemei:'''
[[Fájl:Fedélszék_elemei-3.png|right|250px]]
* talpszelemen
* derékszelemen (középszelemen)
* taréjszelemen (gerincszelemen)
* szarufa
* fogópár (cimborapár)
* kakasülő (fogófa)
* sárgerenda
* kötőgerenda
* vízcsendesítő
* ferde dúc (ferde támasz)
* székoszlop
* könyökfa (karpánt)
* gáncsfa
* torokgerenda
* vihardeszka (viharléc)
* heveder (hevederpár)
:A tetőszerkezetek szerkezetileg két nagy csoportba sorolhatóak: a szarufás fedélszékek, és a szelemenes fedélszékek. A szarufás fedélszékek esetén minden szaruállás egyforma, míg szelemenes fedélszékek esetén megkülönböztetünk fő- és mellékszaruállásokat.
 
'''Szarufás fedélszékek:'''
[[Fájl:Fedélszék_elemei-2.png|right|250px]]
* üres fedélszék
* torokgerendás fedélszék
* egy állószékkel gyámolított torokgerendás fedélszék
* két állószékkel gyámolított torokgerendás fedélszék
* alul feszített szarufás fedélszék
* rácsos tartó (rácsos szaruzatú) fedélszék
 
'''Szelemenes (oromgerendás) fedélszékek:'''
[[Fájl:Fedélszék_elemei-1.png|right|250px]]
* ollós fedélszék (ollólábas szelemenes)
* egy állószékes fedélszék (egy állásos)
* szelemenes fedélszék hosszúágassal
* két állószékes fedélszék (két állásos)
* dűltszékes fedélszék (dőlt széklábas)
* bakdúcos fedélszék
* három állószékes fedélszék (három állásos)
* manzárd fedélszerkezet
* süllyesztett állószékes fedélszék
* négy állószékes fedélszék
* egyszeres függesztőműves
* kétszeres függesztőműves
* függesztőműves fedélszék
* függesztő- feszítőműves fedélszék
 
== Fejelő tégla ==
: Hosszanti irányban felezett, vagy harmadolt kisméretű tégla.
 
 
== Felbeton ==
: Felbeton a burkolat fogadószerkezete. Úsztatott aljzatbeton az a felbeton, amelyiknél az úsztatóréteg (hő- vagy hangszigetelés) az aljzat és a fal találkozásánál függőlegesen fel van "hajlítva". : Padlófűtéshez vagy egyéb igényű aljzathoz esztrichet használunk.
{{lásd|[[#Aljzatbeton|Aljzatbeton]]|[[#Beton|Beton]]|[[#Esztrich|Esztrich]]| }}
 
== Feles-, negyedes-, háromnegyedes tégla ==
: keresztirányban darabolt tégla, a szükséges rész mérete alapján
 
== Felhúzni a falat ==
: rakni a sorokat, vagyis növelni a fal magasságát
 
== Fellépő magasság ==
: a lépcsőfokok magassága
 
== Felújítás ==
: Meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságának, valamint üzembiztonságának megtartása érdekében végzett (jókarbantartási) építési tevékenység.
 
== Fekvőszelemen ==
(Tetőszerkezeti elem)
: A olyan [[#Szelemen|szelemen]], amelynek keresztmetszetében a hosszabb oldalak vízszintesek.
 
== Feszített beton ==
:Nagy húzószilárdságra tervezett vasbeton szerkezet. Leginkább gerendák, tartószerkezetek készítésére használják a feszítést.
== Feszítőmű ==
(Tetőszerkezeti elem)
: Az olyan tartószerkezet, amelynél a vízszintes tartógerendát egy vagy több pontban alulról támasztó, fölfeszített dúc tartja.
== Fiókgerenda ==
(Tetőszerkezeti elem)
: A mellék szaruállások szarufáinak bekötésére szolgáló vízszintes gerendadarab, amely a fiókváltó gerendába csatlakozik.
== Fiókkiváltó gerenda ==
(Tetőszerkezeti elem)
: A fiókgerendákra merőleges, azok terheit a kötőgerendának átadó vízszintes teherhordó elem.
 
== Float üveg ==
: "Felületen úszó technológiával" készült, sík, víztiszta (színező anyag nélküli) építészeti üveg, U=3,4 W/m2K (4 mm) [http://en.wikipedia.org/wiki/Float_glass A float üvegről bővebben angolul a wikipedián]
 
== Fokhegy sor ==
: élére, foghegyre állított téglasor, az ilyen falat "kant fal"-nak is nevezik
 
== Folyosó ==
: Önálló rendeltetési egységek, helyiségek megközelítésére, összekapcsolására szolgáló közös használatú közlekedő.
 
== Fógli ==
: Gömbölyített simító eszköz a felmenő fal és a mennyezet találkozásához.
 
== Fogófa ==
: A szarufákat a tetõsík középtáján összefogó gerendákat hívjuk fogófának, vagy más néven torokgerendának. A szarufák mindkét oldalán lévõ fogófáját fogópárnak is hívják.
 
 
== Fogópár ==
(Tetőszerkezeti elem)
, cimborapár
: A két vízszintes helyzetű palló vagy gerenda, amelyek a szembenálló szarufákat, a szelemeneket és az oszlopokat összefogják. A hagyományos fa tetőszerkezet, fedélszék szerkezeti eleme.
{{lásd|[[#Fedélszék|Fedélszék]]|[[#Tetőszerkezet|Tetőszerkezet]] | | }}
 
== Födém ==
: Az épületet szintekre osztó, vízszintes, teherhordó szerkezet. (a fed, föd szavakból)
 
== Födémszerkezet ==
[[Kép:Födémszerkezet.PNG|right|250px]]
: Előregyártott elemekből (vasbetongerenda, béléstestek) a helyszínen összeállított szerkezet. A vasbetongerenda és a béléstestek közötti hézagot - még a további terhelés előtt - betonnal töltik fel.
 
== Födémpanel ==
:Az MF körüreges födémpanelek nagy teherbírású és fesztávolságú előregyártott betonelemek. 6 fajta gyártómodellel 9 - 22.5 m-ig szinte minden tetszőleges hosszméret akár ferde véggel is megoldható vele.
 
== Földszint ==
: Olyan építményszint, amelynek padlószintje az építmény szintterülete legfeljebb 20%-ában és legfeljebb 0,70 m-rel kerül a csatlakozó rendezett terepszint alá.
 
== Főfal ==
: Az építmény teherhordó és külső, függőleges falazata.
== Fő szaruállás ==
(Tetőszerkezeti elem)
: A fedélszerkezet azon keresztmetszete, amely a szelemenek alátámasztásának rendszerét meghatározza.
 
== Fő szaruállásköz ==
(Tetőszerkezet)
: A két főszaruállás közötti távolság.
 
== Főhomlokzat ==
: A főhomlokzat kapuja fontosabb utcára vagy térre nyílik, szinte mindig ezen nyílik az épület főbejárata
 
== Fózolás ==
: Rézsútos, általában 45°-os ferde vágás, [[#Gérbe vágás|gérbe vágás]].
 
== Fogazott glettvas ==
: Ragasztóhabarcs elterítéséhez használt eszköz.
== Franciaerkély ==
francia erkély
: Erkélylemez nélküli, (esetleg minimális kilépő) erkély. Gyakorlatilag egy korláttal ellátott erkélyajtó. Megkönnyíti a gyors szellőztetést.
 
== Fröcskölés ==
: egy kézbevett fadarabhoz ütögetik a színező kőporba mártott, seprű szerű nyírfavesszőt
 
== Fuga ==
: a téglák közötti vízszintes vagy függőleges hézag; illesztés, ereszték
 
== Fugázás ==
: hézagolás, tömítés
 
== Fugázó habarcs ==
: ezzel az anyaggal töltik ki a hézagot
 
== Függesztő oszlop ==
(Tetőszerkezeti elem)
: Alul nem támaszkodó, kizárólag húzott szerkezeti elem.
 
== Fundamentum ==
: Az építmény alapja.
 
== Függesztő oszlop ==
(Tetőszerkezeti elem)
: A alul nem támaszkodó, kizárólag húzott szerkezeti elem.
 
== Függesztőmű ==
(Tetőszerkezeti elem)
: Az olyan tartószerkezet, amelyben a kötőgerenda a függesztő oszlopon függ. A felkötések száma szerint egyszeres vagy kettős lehet.
 
== Függőfolyosó ==
: A homlokzat síkjából konzolosan kinyúló nyitott folyosó.
:{{lásd|[[#Folyosó|Folyosó]]| | | }}
 
== Függőón ==
függő
: A függőleges meghatározására használt zsinóros eszköz.
 
== Fűtő gázkazán ==
: A modern fűtő gázkazánok legtöbbje nevével ellentétben nemcsak fűtési célokra használható, hiszen váltószelep beépítésével használati meleg víz előállításra, indirekt tárolók fűtésére is képesek. Így helyettesítheti a külön vízmelegítőt.
 
= G =
 
== Galéria ==
: Helyiség légterének részleges - az alapterületének legfeljebb 75%-án és csak vízszintes szerkezettel történő - megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül. Belső szint kialakítása, egy új (általában száraz-technológiás) födémszerkezettel, akkor tekinthető hasznos alapterületnek, ha a belmagasság eléri a 1,90 m-t. Ha ennél kisebb akkor legfeljebb fekvőgalériáról beszélhetünk.
== Gáncsfa ==
(Tetőszerkezeti elem)
: A teherhordó szerkezeti elemre külön felerősített, a terheket közvetítő, rövid gerenda-, pallóvagy deszkadarab.
 
== Gang ==
: Közlekedésre használt nyitott tér.
 
:{{lásd|[[#Függőfolyosó|Függőfolyosó]]|||}}
 
== Gatter friss ==
: Faanyagok, rönkök, fűrészáruk 30-50%-os nedvességintervallumú félnedves víztartalmi fokozatot jelenti. Ekkor még van szabad víz a fában, de ez természetes száradással teljes mennyiségében eltávozik, amennyiben a faanyag nem érintkezik cseppfolyós vízzel a nedvessége el fogja érni a rosttelítettségi határnak megfelelő 30%-ot. Ez a víztartalmi állapot jellegénél fogva a fűrész- és furnérüzemek rönktereire, a frissen felfűrészelt szelvényárura jellemző.
 
== Gérbe vágás ==
: Rézsútos, általában 45°-os ferde vágás.
== Gerendaeresz ==
(Tetőszerkezeti elem)
vagy gerendapárkány
: A homlokzati síkból kinyúló kötő- és fiókgerendákkal, illetve a szarufákra erősített deszkákkal vagy lécekkel kialakított vízszintes felületű eresz.
 
== Gerincléc ==
(Tetőszerkezeti elem)
:A kúpcserép alatt, a kúppal párhuzamosan elhelyezkedõ léc. Gerincléctartóval helyezik az élszaru fölé. A gerincléc szerepe a kúpcserép megtartása.
 
== Gerincléctartó ==
(Tetőszerkezeti elem)
:Hosszúkás, fémbõl készült tárgy, amely a gerincléc élszaruhoz történõ rögzítését hivatott megoldani.
 
== Gipsz ==
:
== Gipszkarton ==
:
 
== Gipszkarton ragasztó ==
: A gipszkarton ragasztó, könnyen feldolgozható, jól kenhető, nagy kötésszilárdságú száraz habarcs. A gipszkarton ragasztó száradási ideje kb:4 óra a hőmérséklet és a páratartalom függvényében. Teljes átszáradás: 24 óra.
: 1 kg ragasztó-hoz kb. 0,4 l víz ajánlott. A bekevert gipszkarton ragasztót 5 perces pihentetés után újra át kell keverni. A bekevert ragasztó-t 1 órán belül fel kell használni. 5 °C alatti hőmérsékletnél a gipszkarton ragasztó nem használható. Fedett száraz helyen 6 hónapig eltartható.
 
== Glett ==
falsimító anyag
: A glett a vakolat legfinomabb változata. Olyan massza, amely a gipsz (meszes általában por alakú ásvány) és a víz meghatározott arányú keveréke. A megszáradt vakolat festés illetve tapétázás előtti hibajavítására szolgál.
 
== Glettanyag ==
: A massza sűrűségétől függően formákba önthető, és felületek díszítésére is használható (pl. mennyezet és oldalfal találkozásánál, csillár mennyezetbe illesztésénél stb.).
 
== Glettelés ==
:Kisebb felületi egyenetlenségek kitöltése a festés elõtt.
 
== Glettvas ==
: Gletthabarcs elterítéséhez használt eszköz.
 
== Grádics ==
: Lépcső, lépcsőfok.
 
== Gurtni ==
heveder, gerincheveder
: Erős heveder, két végén fémkampóval. Általában bútorok megemeléséhez, szállításához használjuk.
 
== Gúzolás ==
slígerezés, húzolás, grúzolás
: A nyers téglára kerülő híg (kellősítő) cementes vakolat.
 
= H =
 
== Habarcs ==
: A habarcs vagy malter építészeti szakkifejezés. Téglák, kövek, falazásra használt anyagok kötőanyaga. A habarcs másik fölhasználási területe a vakolat készítése. Nemcsak az épített falfelület lesimítására, hanem annak díszítésére is a habarcs szolgál akkor, ha a falra freskót festenek.
: Alkotóelemei: 10 liter víz, 3 lapát mész, 3 lapát cement, 16 lapát homok tejföl sűrűségűre keverve.
 
== Hall ==
: Elsődleges természetes fény nélküli helyiség, a szobák külön megközelíthetőségét biztosítja, általában nem kisebb, mint 8-10 m2.
 
== Hasznos alapterület ==
: az alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m. (A fogalom nem vonatkozik a terek használhatóságára.)
 
== Hattyúnyak ==
: az ereszlefolyó felső, íves része
 
== Hálós élvédő ==
:
== Hébli ==
: kézi emelő hévér, vagy hébér = fogaskerekes, csavaros kézi emelő.
: a magyar szakzsargonban hébli, a német (''der Hebel'' = emelő) szóból.
 
== Héjazati szelemensor ==
(Tetőszerkezeti elem)
: A nagyméretű héjazati elemeket hordó, a héjazati elem fajtája szerint meghatározott távolságokban tartóállásonként rögzített vízszintes gerendák sora.
 
== Helyreállítás ==
újjáépítés
: építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tétel érdekében végzett felújítási tevékenység az építmény építményrész, eredeti építészeti, alaprajzi kialakításának lehetséges megtartása mellett.
 
== Heveder ==
: Merevítő, összekötő gerenda. A hagyományos fa tetőszerkezet, fedélszék szerkezeti eleme.
{{lásd|[[#Fedélszék|Fedélszék]]| | | }}
 
== Hézag ==
: Valaminek a teljességét, folyamatosságát megszakító hiányosság. (Fal hézagait, a téglák közeit habarccsal tölti ki.)
== Hézagos ==
: Amiben, vagy amin folytonossági hiány, vagy rés van.
 
== Hévér ==
hébér, hébli
: Fogaskerekes, csavaros kézi emelő.
: a magyar szakzsargonban hébli, a német (''der Hebel'' = emelő) szóból.
 
== Hídlás ==
: Állványzaton összekötő palló, (~ áthidal)
 
== Hidrofor ==
: nyomólégüst, fokozza a hálózati víz nyomását
 
== Hóbli ==
széles felhúzó deszka
: Hagyományos, nyeles, két kezes, habarcs simítására használt eszköz. Többnyire vakolására szolgáló vakolatsimító fából, műanyagból, fémből is készítik.
 
== Hódfarkú cserép ==
: Lapos, az alsó végén ívesen lekerekített tetőfedő cserép.
 
== Hófogó ==
: az ereszcsatorna fölé, a cserepek közé szerelt vagy a cserépen levő, a cserepek síkjából kiálló összefüggő szerkezet az olvadó, lecsúszó hó lassítására, vagy megfogására
 
== Holkersimító ==
: Élek, sarkok kialakítására való ívhúzó szerszám.
== Homlokdeszka ==
(Tetőszerkezeti elem)
: A ereszképzésre szolgáló, a kötő- és a fiókgerendák végére szögezett, közel függőleges síkban elhelyezett deszka.
 
== Homlokzat ==
: A homlokzat valamely épület utcára, udvarra vagy kertre néző, nyílásokkal áttört és építészetileg többé-kevésbé gazdagon kiképzett fala, tágabb értelemben az ilyen falak (a tetőzettel együtt készült) geometrikus rajza is.
 
'''A homlokzat megjelenését formáló elemek:'''
* [[#Falak|falfelületek]],
* [[#Ajtó|ajtók]], [[#Ablak|ablakok]] és tartozékaik,
* [[#Árnyékoló|árnyékolók]], árnyékoló berendezések,
* [[#Lépcső|lépcsők]], [[#Oszlopok|oszlopok]]
* [[#Erkély|erkélyek]], [[#Terasz|teraszok|]],
* [[#Melvéd|mellvédek]], [[#Korlát|korlátok]],
* [[#Tetőidom|tetőidom|]], tetőhéjalás,
* [[#Kémény|kémények]], [[#Szellőzők|szellőzők]], [[#|bevilágítók]],
* [[#Telepített növény|telepített növényzet]],
 
== Hónaljfa ==
(Tetőszerkezeti elem)
: A az oszlopon a [[#Szelemen|szelemen]] felfekvését kiszélesítő, ferde dúcszerű, rövidebb könyökfa.
 
== Hótörő ==
: a tetősíkból kiálló fémszerkezet a lecsúszó hó feldarabolására, csúszásának lassítására.
 
== Hózug ==
: A kéménypillér tetőgerinc felőli, többnyire kibádogozott része.
 
== Hőátadás ==
: A '''hőátadás''' vagy '''hőközlés''' egy [[w:kalória|kalorikus]] ipari művelet, ami a hő egy anyagból egy másikba való átvitelének gyakorlati ipari alkalmazását jelenti, általában több, különböző, egymást követő hőátviteli mechanizmus jelenlétében.
: Hőátvitel egy anyagból egy másikba három alapvető fizikai jelenség útján történik: [[#hővezetés]], [[#hősugárzás]] és [[#hőáramlás]] útján.
: Hőközlési berendezések alkalmazása gyakori nemcsak az [[w:energiaipar|energiaipar]]ban, a hűtőiparban, és a fűtő-szellőztető-klímaberendezési iparban.
 
== Hőáramlás ==
:
 
== Hőátbocsátás ==
: A hőveszteség az a jelenség, amikor két, eltérő hőmérsékletű közeg (például egy lakás fűtött légtere, illetve a külső levegő) hőt cserél. Az őket elválasztó (szigetelő) anyag hőszigetelő képessége ezen átáramló hő mennyiségét befolyásolja: minél jobb hőszigetelő képességekkel rendelkezik, annál kevesebb lesz a magasabb hőmérsékletű közeg felől az alacsonyabb felé eltávozó energia, vagyis annál kisebb lesz a hőátbocsátási tényező, a hőveszteség.
 
== Hőátbocsátási tényező ==
:Jele: "U" (régi szabványban: "k") Egy adott épületszerkezetre jellemző érték. Megmutatja, hogy a szerkezet egységnyi felületén, időegység alatt mekkora hőmennyiség áramlik át állandósult hőáramban, egységnyi hőmérséklet-különbség esetén. A hőátbocsátási tényező a hőátbocsátási ellenállás reciproka.
<br />
: Mértékegysége: [W/m²K].<br />
: U = 1 / (1/α külső + Σ(d / λ) + 1/α belső)<br />
: Ahol:
:α külső: a felületi hőátadási tényező a külső falon [W/m2K]
:α belső: a felületi hőátadási tényező a belső falon [W/m2K]
:Lásd: [[Építőipari szakzsargon/Felületi hőátadási tényező táblázat#Felületi hőátadási tényező táblázat|Felületi hőátadási tényező táblázat]]
:d: egyes szerkezeti rétegvastagság [m]
:λ: egyes szerkezeti hővezetési tényező [W/mK]
<br />
: A hőtechnikai szabvány az egyes épületszerkezetekre határoz meg hőátbocsátási tényezőre vonatkozó követelményeket
 
:Lásd: [[Építőipari szakzsargon/Hőátbocsátási tényező táblázat#Hőátbocsátási tényező táblázat|Hőátbocsátási tényező táblázat]]
{{Példa}}<br />
 
:Műanyag tok és szárny (gyártónkként eltérő lehet):
<br />
: 5 (6) kamrás, 70 „euro profil” (74 mm-es, )2 szélső tömítéses: U = 1,3 (1,2) W/m²K
: 6 légkamrás, 88 mm-es, 3 tömítéses tok és szárny: U = 1,2 W/m²K
<br />
 
'''Üvegszerkezet:'''
: [4-16-4] (hagyományos termoplán üveg) 4 mm float üveg – 16mm légrés – 4mm float üveg : U = 2,8 W/m²K
: [4-16-:4] 4 mm float üveg – 16mm légrés – 4mm float üveg lowe réteggel és alumínium távtartóval: U = 1,4 W/m²K
: [4-16AR-:4] 4 mm float üveg – 16mm légrés argonnal töltve – 4mm float üveg lowe réteggel és alumínium távtartóval: U = 1,1 W/m²K
: [4:-16AR-:4] 4 mm float üveg lowe réteggel – 16mm légrés argonnal töltve – 4mm float üveg lowe réteggel és alumínium távtartóval: U = 1,0 W/m²K
: [4:-16(12)AR-4-16(12)AR-:4] 4 mm float üveg lowe réteggel – 16mm (12 mm) légrés argonnal töltve – 4mm float üveg - 16mm (12 mm) légrés argonnal töltve - 4mm float üveg lowe réteggel és termoplasztikus távtartóval: U = 0,6 W/m²K (0,8 W/m²K)
<br />
 
'''U érték korrekciók az üvegszerkezetnél:'''
: hőhídmentes peremkötéssel (nemesacél távtartó): - 0,1 W/m²K
: gyártásellenőrzés nélküli gyártó: +0,1 W/m²K
: üveg közti álosztó (többszörös kereszttel): +0,1 W/m2K (+0,2 W/m²K)
: termoplasztikus távtartó: - 0,1 W/m²K
 
: {{lásd|[[#Low-e|Low-e]],| [[#Float üveg|Float üveg]]| | }}
 
== Hőcserélő ==
:
 
== Hőhidak ==
: Más néven energiaelnyelő lyukak, előfordulása a magas hővezetésű fűtött és fűtetlen helyekre jellemző. A fűtési energiánk egy része ezeken a hőhidakon keresztül szökik el, vagyis fűtésszámlánkban többletköltséget okoz. Nagy zavarokat jelent az épületre nézve, formáját tekintve lehet pont, vonal, vagy foltszerű.
 
== Hőhíd kialakulása ==
: '''Geometriai:''' Előfordulása akkor valószínű, amikor a hőt felvevő felület kisebb, mint a hőt leadó felület, ezért foltszerűen a falak sarkaira jellemző. Lásd hőtérképes fotó. Ezeken az éleken sokkal több meleg szökik ki, mint a falak többi pontján így alacsonyabb hőmérséklet is jellemző ezekre a pontokra.
: '''Szerkezeti:''' Előfordulásának oka a rossz anyagfelhasználáson alapul, mivel magasabb hővezetésű építőanyaggal szakítják meg az alacsonyabb hővezetésű helyeket. Formája pont, vagy vonalszerű.
{{Példa}}
:: Betonfödém megtámasztása
:: Ablakok tokja és a fal csatlakozása
:: Ablakpárkányok
:: Áthidalók
: '''Szakszerűtlen kivitelezésből:'''
: Előfordulására sok példát lehetne említeni, de lényegében akkor jellemző, ha nincs lezárva a hőszigetelés, vagy lyukak találhatóak a felületen. Ha már hőszigetelt, de a falfelülete így is hőhidas, valószínű a kivitelezés szakszerűtlen volt, nem csúsztatták össze megfelelően a szigetelőlapokat. Sok kivitelezésre jellemző, hogy ilyenkor ragasztóval kitöltik az illesztéseket, ezzel egy hővezetőbb felületet képeznek!
 
== Hőhidak káros hatásai ==
: Nagyobb energiaveszteség, megnövekedett fűtési költség
: Esetleges páralecsapódás, vizesedés, és az ebből származó hatások:
:: Épületszerkezet állagromlása
:: Penészgombák megtelepedése, egészségügyi hatások
 
== Hősugárzás ==
:
 
== Hővezetés ==
: Hővezetés fogalma alatt hőáramlást értünk a szilárd vagy nyugalomban lévő (nem áramló) fluid (folyékony vagy légnemű) halmazállapotú rendszerekben, hőmérséklet-különbség hatására. Hőáramlás a termodinamika II. főtétele szerint önként mindig a nagyobb hőmérsékletű hely felől a kisebb hőmérsékletű hely felé történik. Az energia-megmaradás törvénye értelmében hő a hővezetés során sem tűnhet el vagy semmisülhet meg.
 
== Hővezetési tényező ==
: Anyagjellemző, jele: λ mértékegysége: [W/mK]
 
== Hővezetési ellenálás ==
: Az anyag vastagságának és hõvezetési tényezõjének a hányadosa (vastagság/hővezetési tényező) d/λ, jele R, mértékegysége [m2K/W]. A nagyobb „R” érték, jobb hõszigetelést jelent.
 
== Hőszivattyú ==
:
 
== Hőtükör ==
:
 
== Hőtükrös fólia ==
:
 
== Húzol ==
: híg, cementes habarccsal kellősíti a falfelületet, hogy később felhordható legyen az alapvakolat
 
= I =
== Ikerház ==
:Két egymás mellé épített ház, amelyeknek egy határoló fala közös.
 
= J =
 
== Japáner ==
: Kétkerekű vaskordé homok, cement stb. szállítására.
 
== Jobbos nyitásirány ==
jobbos nyílászáró
: Pántoldalon állva, amelyik oldalon a pánt van.A nyílászárókon csak az egyik oldalon látszódik a pánt, álljunk erre az oldalra (Ez esetben mindegy, hogy kint vagy bent állunk). Szembe állva az nyílászáróval, amelyik oldalon látjuk a pántot olyan nyitásirányú. Kétszárnyú ajtóknál a nyitható szárny pántoldala a meghatározó.
 
= K =
== K érték ==
: Hőátbocsátási tényező régi MSZ szerint. {{lásd|[[#hőátbocsátás|hőátbocsátás]],|[[#hőátbocsátási tényező|hőátbocsátási tényező]] | | | }}
 
== Kanál ==
kőműves kanál
: Hagyományos lekerekített háromszög alakú nyeles szerszám, habarcs bedolgozásához. Létezik háromszög kanál, macskanyelv kanál, külső sarokkanál, belső sarokkanál, fúga kanál, felhasználási célhoz használva.
 
== Kanálhát vakolat ==
:
 
== Kanálforma vakolat ==
: Speciális felületképzés, alkalmazásakor sík felületből kiemelkedő és besüllyedő textúrát képezhetünk. Kétrétegű vakolásnál a második rétegnél a kőműveskanállal a kanálforma elejével mintákat alakítunk ki.
 
== Kartecsni ==
kétkezes simító
: Hagyományos nyeles kézi, habarcs simítására használt eszköz.
 
== Karpánt ==
könyökfa
: A szelemen alátámasztásául szolgáló oszlopok távolságának (fesztávának) csökkentésére szolgáló ferde tartószerkezet.
 
== Kármi ==
: Szarufából kimart (kivágott) rész, ami a [[#Szelemen|szelemen]] sarokélére történő illeszkedést biztosítja.
 
== Kecskebak ==
: kisebb állványzat, a ráhelyezett pallókról már elérhető a mennyezet
 
== Kefni ==
: Béléselem, üreges mennyezeti béléstest, gerendák közti térkitöltéshez, betonból vagy kerámiából készül.
 
== Kémény ==
:
 
== Kengyelvas ==
: A lábazatba, valamint a koszorúba helyezett négyszög alakba hajlított betonacél, vagy hengerhuzal. A beton szerkezeti stabilitását hivatott erõsíteni.
 
== Kéregpanel ==
: Betonból készre gyártott födém elemek. A tervrajz alapján a gyárban elkészítik a födémet és a helyszínre szállítva helyezik fel a teherhordó falra.
 
== Kezdõ kúpcserép ==
: Sátortetõnél alkalmazandó kúpcserép kiegészítõ elem, amely esztétikusan zárja a kúpcserép sort.
 
== Kezdősín, kezdőprofil ==
:
 
== Kicsapózsinór ==
(festékporos) kitűzőzsinór
: Kitűzéshez szükséges eszköz, a tartójában egy felcsévélt zsinór és festékpor van. Használatakor a jelölni kívánt felületen a zsinór kezdőpontját lefogjuk, kihúzzuk, kifeszítjük és a felülettől ellentétesen húzva majd hirtelen elengedve a zsinórra tapadó krétapor a felületen egy vonalat képez.
 
== Kiváltó ==
: A nyílászárók nem tartószerkezetek, ezért felülről jövő terhelést áthidaló segítségével a két falvállra kell terhelni. Anyaga régen kő, tégla illetve kis fesztávnál fa volt. Készülhet helyszíni vagy előregyártott (feszített) vasbetonból. Kéregelemes (zsaluzóelemes) áthidalónál a fesztávot szabadon alakíthatjuk a kéregelemek egymáshoz rakásával és bent maradó zsaluzatként a kéregelem belsejét vasalhatjuk és betonozhatjuk. Létezik kiegészítő hőszigetelést nem igénylő és elem magas (falazóblokk magasságú) áthidaló, ennél a felső nyomott övet nem kell külön kialakítani, szemben a kerámia papucselemes (kerámiahéjas) áthidalóknál ahol falazni vagy betonozni szükséges.
 
{{lásd|[[#Áthidaló|Áthidaló]]|[[#Nyíláskiváltó|nyíláskiváltó]]|[[#Nyílásáthidaló|nyílásáthidaló]]| }}
 
== Kibújó ==
: a külső tetőre történő kijutást megkönnyítő nyílás
 
== Kitt ==
(javítókitt)
: fatapasz, késtapasz (ajtók, ablakok üvegezésénél, vagy a festésnél használt tömítőanyag)
 
== Kitűzés ==
: kijelölni a ház pontos helyét, illetve építendő rész méreteit a tervrajz alapján
 
== Klamni ==
: szorító, összetartó
 
== Klinker ==
: barnára égetett ,tömör, nagyszilárdságú, kopásálló, máz nélküli agyagáru, pl. tégla
 
== Kizsaluzás ==
: A zsaluba öntött beton megszilárdulása után kezdõdik a kizsaluzás, azaz a zsaluelemek leválasztása a kész betonról.
 
== Klocni ==
: Tuskó döngölő.
== Kombi gázkazán ==
: A kombi gázkazánok kettős célúak. Fűtésre és használati meleg víz (HMV) előállításra is alkalmasak. A fűtőkörön kívül csatlakozik hozzájuk a hálózati hideg vízvezeték, és ebből átfolyó rendszerben termelik a HMV-t.
== Komfortfokozatok ==
: A lakások komfortfokozatát 147/1992. (XI.6.) Korm. rendeletben <ref> 147/1992. (XI.6.) Korm. rendelet </ref> határozták meg, annak - 4. számú melléklete az önkormányzati ingatlankataszterről az alábbi fokozatokat tünteti fel: (Összehasonlító [[Építőipari szakzsargon/Táblázatok#Komfortfokozat|Táblázat]])
 
'''Szükséglakás'''
: Az a lakás, amely komfortfokozatba nem sorolható olyan helyiség (helyiségcsoport), amelynek (amelyben legalább egy helyiségnek) alapterülete a 6 m2-t meghaladja, külső határoló fala legalább 12 cm vastag téglafal, vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal, ablaka vagy üvegezett ajtaja van, továbbá fűthető és WC (árnyékszék) használata, valamint a vízvétel lehetősége biztosított.
 
'''Komfort nélküli lakás'''
: Az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek sem felel meg, de legalább 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá a lakáson kívül WC (árnyékszék) használatával és egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint a vízfelvétel lehetősége biztosított.
 
'''Félkomfortos''', Lásd: [[Építőipari szakzsargon/Táblázatok#Komfortfokozat|Táblázat]]
 
'''Komfortos lakás'''
: Az a lakás, amely legalább 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel és WC-vel, közművesítettséggel, melegvízellátással és egyedi fűtési móddal (gázfűtéssel, szilárd vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával) rendelkezik.
 
'''Összkomfortos lakás'''
: Az a lakás, amely legalább 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel és WC-vel, közművesítettséggel (villany- és vízellátással, szennyvízelvezetéssel), melegvíz-ellátással és központos fűtési móddal (táv-, egyedi központi vagy etázsfűtéssel) rendelkezik.
 
'''Dupla komfortos, Luxuslakás'''
: Mindkettő hivatalosan összkomfortosnak minősül, külön a rendelet nem tárgyalja, de a szakmában és a köznyelvben használják. Lásd: [[Építőipari szakzsargon/Táblázatok#Komfortfokozat|Táblázat]]
----
 
== Kondenzációs kazán ==
:A kondenzációs kazánok tulajdonképpen zárt égésterűek (turbósak), de képesek a füstgázban lévő vízgőz hőenergiájának a hasznosítására. A gázok elégetése során jelentős mennyiségű vízgőz képződik vagyis a olyan rejtett hő melyet a vízgőz tárol. A hagyományos gázkazánok a füstelvezetés során ezt a hőt nem tudják hasznosítani, ezért a füstgázzal együtt távozik a kéményen vagy turbócsövön keresztül.
 
:A kondenzációs kazánok a vízgőz hőenergiájának kinyerésére egy nagy felületű hőcserélővel rendelkeznek, így képesek a vízgőzben rejlő hőt visszanyerni, melyet a fűtési rendszerben hasznosítanak. A folyamat során a füstgáz annyira lehűl, hogy a benne lévő vízgőz kondenzálódik. A fenti elv szerint ~11%-kal nőhet készülék hatékonysága a füstgázból visszanyert hőmennyiség nagysága, illetve a keletkezett kondenzvíz mennyisége fordítottan arányos a berendezés üzemi hőmérsékletével. A kondenzációs kazánok elsősorban olyan fűtési rendszerekben hatékonyak, ahol a fűtővíz hőmérséklete alacsony (padlófűtés, falfűtés, mennyezetfűtés).
 
== Kondenzvíz ==
:Általában a kéménynél találkozunk a kondenzvíz fogalmával. Amikor a felszálló füstgáz, valamint a füst magas hõje találkozik a kéménykürtõ hideg felületével, a vízgõz lecsapódik. Ezt nevezzük kondenzvíznek.
 
== Konvejer ==
: Csigás szállítószalag, futószalag.
 
== Kontyolt nyeregtetõ ==
: A nyeregetetõ végeit elõre lejtõ tetõsíkkal lezárják.
 
== Korcolás ==
: lásd [[Építőipari szakzsargon#Falcolás|falcolás]]
 
== Korlát ==
:
 
==Korszerűsítés==
: Meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságának javítása, használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési-szerelési munka.
 
== Koszorú ==
:A külsõ teherhordó falak mentén, azok felett elhelyezkedõ betonból öntött szerkezeti elem. A koszorú tartja a tetõszerkezetet. A koszorúra kerül a talpszelemen.
 
== Koszorútégla ==
:A koszorú szigetelésére használt, kifejezetten erre a célra gyártott tégla.
 
== Kóta ==
méretkotta
: A terveken vízszintes és függőleges méreteket adunk meg. A méretvonal két végén lévő lehatárolás közti szakasz méretét a méretszámmal adjuk meg.
== Kötőgerenda ==
(Tetőszerkezeti elem)
: A olyan vízszintes tartógerenda, amely a szarufák oldalirányú szétcsúszását akadályozza meg és a fedélszerkezet terheit közvetíti az alatta lévő teherhordó szerkezeteknek.
== Kötőgerenda-csonk ==
(Tetőszerkezeti elem)
vagy papucsfa
: A egyes szerkezeti elemek terheit a szilárd födémre közvetítő teherelosztó elem.
 
== Könyökfa ==
(Tetőszerkezeti elem)
vagy karpánt
: A [[#Szelemen|szelemen]] szabad fesztávolságát csökkentő, az oszlopokra támaszkodó, ferde, nyomott szerkezeti elem.
 
== Könyöklõ ==
: Belsõ ablakpárkány.
 
== Kötényfal ==
:
 
== Kövér habarcs ==
: az átlagnál jóval több mész van a habarcsban
 
== Kőműveskalapács ==
: univerzális téglaütögető és betontörő szerszám
 
== Kőműveskanál ==
: íves végű szerszám, falazásnál avval terítik el egyenletesen a serpenyővel felrakott habarcsot
 
== Kőzetgyapot ==
: bazaltból, mészkőből készülő könnyű, éghetetlen gyapot hő- és hangszigetelésre
 
== Kőzetgyapot ==
: A kőzetgyapot hőre keményedő, főleg vulkanikus és üledékes kőzetekből előállított hőszigetelő anyag. A kőzetgyapot alapú szigetelőanyagok nem zsugorodnak, nincs hőmozgásuk, s hőszigetelő képességüket az épület élettartamával megegyező ideig változatlanul megtartják. Nem igényel karbantartást valamint hangszigetelő anyagként is funkcionál, rendkívül tűzálló olvadáspontja magasabb mint 1000°C
 
== Középszelemen ==
(Tetőszerkezeti elem)
vagy derékszelemen
: A szarufákat a talp- és a taréjszelemenek között alátámasztó, a szaruzat lehajlását megakadályozó, a fedélszék jellegét meghatározó szerepű [[#Szelemen|szelemen]].
 
== Kriccleres ==
: Légbuborékos, selejtes anyag.
== Kubatúra ==
: A határoló falak és a tető által közbezárt tér.
 
== Küszöb ==
:
 
== Kúpcserép ==
:
 
== Kúpcseréplezáró ==
:Sátortetõknél az utolsó kúpcserép végét záró mûanyag, vagy kerámia elem.
 
== Kvadrátvas ==
: négyzet keresztmetszetű (szelvényű) kovácsoltvas, vagy acél zártszelvény.
 
== Kváderkő ==
: Szabályos négyzet alakú kövekből rakott folytonos vízszintes, szakaszos függőleges hézagolású faragott kő falburkolat, vagy falszerkezet. A kváderkő készítésére a jól faragható, fejthető, ugyanakkor kedvező tulajdonságokkal rendelkező szarmata- és lajtamészkő, valamint a különféle vulkáni tufakövek alkalmasak.
 
== Kváderkövezés ==
: A kváderkő falazatok építése a hagyományos téglafalakéhoz hasonló elveket alapján történik. Problémát legtöbbször csak maga a kő mérete jelent: egy 40x60x60-as, 80-as kő beemeléséhez két ember szükséges (a súlya jó 200-250 kilogramm). De még a kisebb kövek is legalább 60-80 kilósak.
: A köveket régen sárhabarcsba, majd mészhabarcsba rakták. A falazást - ahogy más építőanyagnál is - a sarkokon kezdték. A kövek egyenes oldalai a sorok magasságát pontosan megadta, inkább csak az egyenes, sík irányra kellett ügyelni elhelyezésükkor.
 
== Kvent ==
: Ajtó, ablak kávája.
 
= L =
 
== Lábazati gyöngyvakolat ==
: Vizes, műgyanta bázisú, pasztaszerű anyag, amely feldolgozásra kész állapotban kapható. Középszemcsés lábazati vakolat márványőrlemény szemcséket tartalmaz.
 
'''Felhasználhatók:'''
:* beltérben: folyosók, lépcsőházak díszítésére
:* kültéren: épületek, kerítések, támfalak díszítésére
 
== Lábazati szigetelés ==
:
 
== Lakás ==
: Az olyan emberi szállás, tartózkodás (otthon) céljára szolgáló, általában műszakilag (építészetileg) is összefüggő önálló bejárattal rendelkező helyiségcsoport, amely valamelyik komfortfokozatba sorolható. {{lásd|[[#Komfortfokozatok|Komfortfokozatok]]| | | }}
 
== Lambéria ==
:
== Lécezés ==
(Tetőszerkezeti elem)
: A héjazat elemeinek hordására szolgáló, fedésfajtánként meghatározott távolságokban a szaruzatra szegezett vízszintes helyzetű lécek sora.
 
== Lemezalap ==
: A lemezalap az épület alatt alap céljából kialakított monolit vasbeton fordított födémlemez, amely az épület alaptestét alkotja. A leggyakoribb eset, amikor lemezalap válik szükségessé, ha a leendő épület alatti talaj teherbírása nem megfelelő, túl alacsony vagy nem egyenletes. Alkalmazzák továbbá olyan pince esetén is, amikor túl közel kerül a talajvízhez.
 
== Lépcső ==
:
 
== Lépés-hangszigetelés ==
[[Fájl:lepes-hangszig.png|150px|right]]
: Hangszigetelő lehet egy szerkezeti kialakítás, a hangelnyelő-képesség pedig a szigetelő anyag fizikai jellemzője. Megkülönböztetünk léghangokat és kopogó(lépés)-hangokat. Ennek megfelelően vannak kimondott lépéshang-szigetelő és léghang-szigetelő anyagok.
 
'''Legtöbbször elkövetett hibák:'''
:* nem lépés-hangszigetelő típusú anyagot építenek be, pl.: az un. lépésálló EPS nem alkalmas lépés-hangszigetelésre.
:* nem választják el un. peremszigeteléssel a padozatot és annak aljzatát a helyiség falaitól. (A peremszigetelésnek is hangszigetelő képességgel rendelkező anyagnak kell lennie.) Hiába a jó lépés-hangszigetelő anyag és a megfelelő beépítés, a kopogó hangokat a padló bevezeti a falba, és azon keresztül terjed tovább.
:* nem építenek be az aljzatbeton, vagy esztrich alá technológiai fóliát. A cementpép befolyik a lépés-hangszigetelő lemezek illesztési hézagaiba, és mikor az megszilárdul hanghidakat képez.
:* durva bánásmód miatt a lépés-hangszigetelő anyag összenyomódik, megsérül, ilyen helyeken nem tudja azt, amit normál esetben elvárhatnánk.
 
== Lépték ==
méretarány
 
: A tervre jellemző alapegység a méretarány. Az aránypár első száma a rajzi egységet jelöli, a második szám a valóságban szereplő méretet. Alkalmazott méretarány=rajzi méret:valós méret. M=1:1 méretarány esetén a terv a valóságban is azonos a terven szereplővel. Használatos léptékek engedélyezési tervnél 1:100, kiviteli tervnél 1:50, helyszínrajznál: 1:500 vagy 1:1000.
 
== Léptékvonalzó ==
: A tervekről történő méretek gyors leolvasásában segít. A hagyományos vonalzókhoz képest több különböző léptékű skála is található rajta.
 
== Libella ==
{{lásd|[[#Vízmérték|Vízmérték]]| | | }}
 
== Lichthóf ==
lichthof, világítóudvar, világító akna, légakna
: A (bér-) házak falszerkezettel közbezárt belső udvara,ahová a mellékhelyiségek ablakai nyílnak. Alapterülete legalább 0,96 m2, de nem haladja meg az 16 m2-t. (efölött már légudvar). {{lásd|[[#Világítóudvar|Világítóudvar]]| | | }}
 
== Loggia ==
: Felülről és mindkét oldalról zárt, homlokzati síkon belüli nyitott tér.
 
== Low-e ==
lowe, low e
: Low emissivity, alacsony sugárzási veszteségű réteg (általában üvegszerkezeten), ezt lágy fémbevonattal érik el, amely a sugárzási hőveszteséget minimálisra, ugyanakkor a természetes fényt nem csökkenti.[http://en.wikipedia.org/wiki/Low_emissivity Bővebben angolul a Wikipedián]
 
= M =
 
== Magasföldszint ==
: Olyan lakószint, melynek padlóvonala a belmagasság felénél magasabban van, mint a terepszint.
 
== Malter ==
: {{lásd|[[#Habarcs|Habarcs]]| | | }}
 
== Manzárd ==
: Tört ívű tetőszerkezet, az eresztől indulva nagyobb a tető hajlásszöge, a törés után a gerincvonalig kisebb. Tetőtér beépítésnél hasznos, mert az 1,90 m-es belmagasság nagyobb területen biztosítható, mint a hagyományos egy hajlásszögű tetőknél.
 
== Márványvakolat ==
: A speciálisan a lábazatra tervezett vakolatot szokták más néven márványvakolatként említeni.
== Mellék szaruállás ==
(Tetőszerkezeti elem)
: A [[#Szelemen|szelemen]]nel alátámasztott szaruállás.
 
== Mettlachi ==
(e:metlaki)
: Kőagyag általában 10x10 cm-es nagyságú padlóburkoló lap.
 
== Méretezés ==
méretvonal, lehatárolás, méretszám
: A terveken jellemzően vízszintes és függőleges méreteket adunk meg. A méretvonal két végén lévő lehatárolás közti szakasz méretét a méretszámmal adjuk meg.
 
== Mész ==
oltott mész (kalcium-hidroxid, Ca(OH)2),
: kalcium-oxid és víz reakciójával áll elő, nem stabil.
 
== Megfelelőségi nyilatkozat ==
: EK megfelelőségi nyilatkozat: dokumentum, amelyben a gyártó vagy a forgalmazó írásban nyilatkozik arról, hogy a termék megfelel az irányelvekben előírt előírásoknak, követelményeknek, azaz az EU területén forgalomba hozható.
 
== Mellszorító ==
(Tetőszerkezeti elem)
: A függesztőmű vízszintes, függőleges oszlopokhoz csatlakozó, nyomásra igénybevett szerkezeti eleme.
 
== Mellvéd ==
:
 
== Minőségi tanúsítvány ==
: Az EU-ban forgalomba hozott anyagok, előregyártott szerkezetek csak a CE (ETA) jelöléssel ellátva értékesíthetők, de az alkalmazott anyagok és szerkezetek európai megfelelőségén kívül, a megfelelőségnek igazolására többféle nyilatkozat is előfordulhat. Ez lehet egy független tanúsító cég minőségi tanúsítása, melyben az összes szükséges előírás teljesülése bevizsgálásra kerül (ezt Magyarországon pl.: az ÉMI Nonprofit Kft. végzi és erről ÉME, illetve egyéb engedélyt, tanúsítványt állít ki)
 
== Misung ==
: Keverék. A német 'mischung' szóból ered. Az építőiparban: homok, cement és víz keveréke, cementhabarcs.
 
== Modla ==
: Fa anyagú helyszínen készített sablon, pl.: tetőlécek távolságának beállításához.
 
== Monolit beton ==
: Helyszínen készített beton, helyszíni beton.
:{{lásd|[[#Beton|Beton]]| | | }}
 
= N =
 
== Névleges méret ==
: Szerkezeti méret vakolat és burkolat nélkül. Névleges mérettel jellemezzük (és adjuk meg) a szükséges, nem az építés helyszínén gyártott szerkezeteket.
 
== Nyeregfa ==
(Tetőszerkezeti elem)
: A szelemen felfekvési felületét megnövelő vízszintes helyzetű gerenda.
 
== Nyeregtető ==
:Ha két tetõsík felsõ metszése egy gerincet alkot, akkor beszélhetünk nyeregtetõrõl.
 
== Nyílásáthidaló ==
{{lásd|[[#Áthidaló|Áthidaló]]|[[#Kiváltó|kiváltó]]| | }}
 
== Nyíláskiváltó ==
{{lásd|[[#Áthidaló|Áthidaló]]|[[#Kiváltó|kiváltó]]| | }}
 
== Nyílászáró ==
:
: Nyílászárók műszaki paraméterek alapján történő osztályozása
A légáteresztés/légzáróság fogalma: A vizsgálati nyomáskülönbség által okozott, a zárt és rögzített vizsgálati próbatesten áthaladó levegőmennyiség. Mértékegysége: m3/h.
:{{lásd|[[Építőipari szakzsargon/Nyílászárók légáteresztése|Nyílászárók légáteresztése]]| | | }}
:
A vízzárás/vízzáróság értékelése a kapott vízzárás nyomásfokozat és a vízbehatolás mennyisége alapján történik. Külön besorolást kap a nyílászáró a csapóesőnek kitett (A jelölésű) és a csapóesőtől védett (B jelölésű) beépítési helyszínre. Azt a nyomásértéket adják meg, amíg a szerkezet vízálló.
:{{lásd|[[Építőipari szakzsargon/Nyílászárók vízzárósága|Nyílászárók vízzárósága]]| | | }}
:
Az uniós csatlakozás óta a szélterhelés ellenállás vizsgálat és osztályba sorolás az EN 12211 és EN 12210 szabványok alapján történik.
 
:{{lásd|[[Építőipari szakzsargon/Nyílászárók szélterhetősége|Nyílászárók szélterhetősége]]| | | }}
 
:
A hőátbocsátási tényező (jele: U) egy adott épületszerkezetre jellemző érték. Megmutatja, hogy a szerkezet egységnyi felületén, időegység alatt mekkora hőmennyiség áramlik át egységnyi hőmérsékletkülönbség esetén. Mértékegysége: W/m2K.
 
:{{lásd|[[#Hőátbocsátási tényező|Hőátbocsátási tényező]]| | | }}
 
== Nút ==
:
 
= O =
 
 
== Oromfal ==
: A magastetővel lefedett épület (épületrész) homlokzati falának az a része, amely a tetőszerkezet végeit lezárja.
== Oromdeszka ==
(Tetőszerkezeti elem)
: A nyereg- és félnyeregtetőknél az oromfalon túlnyúló tetősík lezárására a lécezéshez, a szarufához vagy a szelemenekhez szegezett deszka.
 
== Oszlop ==
: Az oszlop (kolumna) az építészetben egy függőleges nyomással bíró épületelemet (boltív, gerendázat, oromzat stb.) megtámasztó, egyúttal annak terhelését a teherhordó talajra átvezető, jellemzően szabadon álló függőleges szerkezeti elem.
:Készülhet egy vagy több darabból, anyaga hagyományosan kő, ritkábban fa vagy fém. Az azonos szerkezeti funkciójú, de négy- vagy sokszögű pillérrel szemben az oszlop kör keresztmetszetű. Szerkezeti funkciói mellett kiképzésük mindenkor nagy esztétikai jelentőséggel is bírt, amit az ókori Egyiptom, Perzsia, majd az iszlám és az európai építészetben is megjelenő reprezentatív oszlopcsarnokok népszerűsége is bizonyít.
'''Az oszlop hármas tagolódású:'''
[[Kép:Oszlop tagolódása.png|thumb|]]
:'''oszlopfő:''' Az oszlop legfelső, a megtámasztott szerkezeti elem nagyobb felfekvését biztosító része. Kialakítása szerint lehet architektonikusan tagozott (dór, toszkán oszlopfő), levéldíszes (korinthoszi, kompozit, középkori leveles fejezet) és ábrázoló jellegű. Általában három részből áll: az oszloptörzs átmérőjét jelentősen meghaladó méretű fejlemez (abakusz), a törzs felé szűkülő, átvezető párnatag (ekhinosz, kalathosz), illetve a fejezetet a törzstől elválasztó oszlopnyak.
 
:'''Oszloptörzs:''' Az oszlop középső, többnyire függőlegesen vagy spirálisan barázdált (kannelúra), felfelé sudarasodó része. Ritkán lehet maga az oszloptörzs is spirálvonalú (csavart törzsű oszlop), közepén hurokszerűen kitüremkedő (csomós oszlop) vagy eltérő átmérőjű oszlopdobokból álló (francia oszlop). A kései román és a gótikus építészetben középtájon pálca- vagy lemezszerű öv, az oszlopgyűrű futott körbe.
 
:'''Lábazat:''' Az oszlop legalsó, általában csökkenő keresztmetszetű konvex és konkáv elemekkel tagozott része, szerepe az, hogy az oszlop terhelését nagyobb felületre elosztva adja át az alapnak. A lábazat egyes stílusoknál hiányzik, ezt az alul erősen kiszélesedő oszloptörzs pótolja (például dór oszlop).
 
== Oszlopzsalutégla ==
:
 
= Ö =
 
== Övezeti besorolás ==
: Telek építési övezeti besorolása
 
{| class="wikitable"
'''Építési övezetek jellemző adatai táblázat'''
 
:Övezet jele: (beépítésre szánt v. beépítésre nem szánt) területfelhasználási egység jel - övezeti jel)
|-
| [[#Beépítési módok|Beépítési mód]] || Maximális [[#Telek beépítettsége|beépítettség]] [%]
|-
| Legkisebb/legnagyobb [[#Építménymagasság|építménymagasság]] [m] *|| Kialakítható legkisebb [[#Telek|telek]] méret [m2]
|-
 
|}
: * K - kialakult építménymagaság
:
Területfelhasználási egység jelek:
:
LAKÓTERÜLETEK:
 
L1 - Nagyvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterület
 
L2 - Városias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterület
 
L2/A - Kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterület
 
L3 - Kisvárosias, jellemzően szabadonálló beépítésű lakóterület
 
L4 - Intenzív kertvárosias lakóterület Az övezet karaktere lehetővé teszi oldalhatáron álló, zártsorú és egyedül álló épület építését is. Ebben az övezeti besorolásban a legkisebb beépíthető telekméret a 800 nm, mely adott helyzetben 400 nm -re csökkenthető.
 
L5 - Vegyes kertvárosi lakóövezet Az előbbinél lazább beépítésű övezet, nem feltételezi a villaszerű kialakítást. A beépíthető alsó telekméret 1000 nm, mely alsó határ bizonyos feltételekkel 10%-al csökkenthető. A beépíthetőség aránya 15 % - os, ebben az övezetben is érvényes maximális 8 méteres épületmagasság, mely lehetőséget ad földszint, emelet és tetőtér szerkezetű ház építésére.
 
L6 - Hegyvidéki kertvárosias, jellemzően szabadonálló beépítésű lakóterület. Laza beépítésű, kertvárosi, villaszerű beépítést lehetővé tevő övezet. Kizárólag szabadonálló lakóépület építhető itt. Az előzőhöz hasonlóan 1000 nm a legkisebb beépíthető telekméret ( illetve bizonyos feltételek esetén 900 nm ), és 15 %- os a beépíthetőség mértéke. A megengedett épületmagasság itt is 8 méter.
 
L6/A - Hegyvidéki kertvárosias, szabadonálló beépítésű nagytelkes lakóterület
 
L7 - Telepszerű lakóterület. Lakótelepi, lakóparki beépítésre szánt terület.
 
VEGYES TERÜLETEK:
 
I - Intézményterület (I-Kö - Elsősorban közintézmények elhelyezésére)
 
IZ - Jelentős zöldfelületű intézményterület (IZ-S - Spotlétesítmények és strand elhelyezésére szolgáló terület, IZ-K - Egyéb jelentős zöldfelületű intézményterület)
 
VK - Városközponti terület
 
 
GAZDASÁGI TERÜLETEK:
 
IP - Iparterület
 
M - Munkahelyi terület
 
MZ - Jelentős zöldfelületű vegyes munkahelyi terület
 
EGYÉB:
 
Ü - Üdülőterület
 
E - Erdőterület (ETG - Turisztikai erdő, EVE - Védelmi-,védőerdő)
 
MG - Mezőgazdasági terület (MG-RF - Mezőgazdasági rekreációs terület)
 
FG - Farmergazdaság
 
K - Különleges területek
 
KK - Közkert
 
KV - Különleges városüzemeltetési területek
 
KL - Közlekedési területek
 
R3 - Repülőtér III.sz Zajgátló öv.
 
VT - Vízgazdálkodási terület
 
Z - Zöldterület (ZEZ - Egyéb közhasználatra nem kijelölt, ZKP - Közpark, ZFK - Fásított köztér)
 
FEJLESZTÉSI ILL. TARTALÉK TERÜLETEK:
 
F1 - Infrastruktúrális feltételhez kötött fejlesztési terület
 
F2 - Távlati fejlesztési tartalékterület
 
FV - Városüzemeltetési tartalékterület
 
Övezeti jel:
 
I - (NL-I.) nagy-városias lakóövezet
 
II - (KL-II.) kis városias lakóövezet
 
III - (KEL-III.) kertvárosias lakóövezet
 
IV - (FL-IV.) falusias lakóövezet
 
V - (ÜÜ-V.) üdülő övezet
 
= P =
 
== Pajszer ==
: Feszítővas, szöghúzó.
 
== Pallér ==
 
: Az építkezés helyszíni irányítója, munkavezető, műszakvezető.
 
== Pallér terv ==
vezér terv
 
: Általában 1:50-es léptékű, engedélyezési tervtől részletesebb műszaki tartalmú és konkrét anyagokat, szerkezeteket tartalmazó terv, a kiviteli terv építész munkarésze. Célja hogy a kivitelező az engedélyezési tervtől pontosabb költségvetést tudjon készíteni, illetve a kivitelezéshez szükséges lehető legpontosabb műszaki tartalom meghatározása.
 
== Páraáteresztő fólia ==
:
 
== Párazáró fólia ==
:
 
== Parapet==
: könyöklő, mellvéd.
 
== Parapet fal ==
: könyöklő, vagy mellvéd szerűen kialakított falrész.
 
== Parapettmagasság ==
: A padló szint és az ablakkönyöklő közti távolság.
A padlóburkolat felső síkja, és az ablak alsó síkja közötti távolság.
 
== Parcella ==
: telekrész, házhely, valaminek a kis különálló területe.
 
== Parcelláz ==
: Részekre oszt, feloszt.
 
== Passzívház ==
: Energiatudatosan tervezett, épített és működtetett épület. A passzívházban nincs feltétlenül szükség fűtési rendszerre ahhoz, hogy megfelelő mikroklíma biztosítható legyen. Ennek megfelelően a fűtési energiaigény rendkívül alacsony: 15 kWh/m2/év.
: [http://hu.wikipedia.org/wiki/Passz%C3%ADvh%C3%A1z A passzívházról bővebben a Wikipediában.]
 
== Pellet ==
:
 
== Pernye ==
: Az erőművekben keletkező pernye építőanyagok (tető- és fallemezek valamint üreges téglák) gyártásának alapanyaga.
 
== Pillér ==
:
 
== Pinceszint ==
: olyan építményszint amelynek padlószintje az építmény szintterülete több mint 20%-ában kerül 0,70 m-nél mélyebbre a csatlakozó rendezett terepszint alá.
 
== Pipafa ==
: Építőanyagok felhúzásához használt konzolosan kinyúló ideiglenes gerenda.
== Platni ==
: Sík terület, építőiparban az alsó, szigetelést tartó aljzatbeton síkja.
 
== Pléh ==
{{lásd|[[#bádog|bádog]]| | | }}
 
== Prokni ==
: Téglatörmelék, tégladarab kiékeléshez.
== Pucolás ==
: Vakolás.
== polisztirol ==
Vegy.
: Sztirolból polimerizálással vagy kopolimerizálással gyártott hőre lágyuló, sokféleképpen felhasználható műanyag.
: A polisztirol a legrégebben ismert műgyanták egyike. Színtelen, üvegszerű, átlátszó, rideg anyag, nagyon jó elektromos szigetelő.
: az extrudált polisztirol (XPS) az expandált (EPS) változattal ellentétben zárt cellás, így rendkívül csekély a vízfelvétele (0,2–1,0 V%). Ennek megfelelően főleg a víznek kitett helyeken alkalmazzák, lábazaton, fordított rétegrendű lapos tetőn, zöld-tetőn, stb. A kétféle kialakítású anyag könnyebb megkülönböztetése végett az EPS-t mindig fehér, az XPS-t pedig ettől eltérő (például halványkék) színben gyártják.<ref>[http://szigetelesinfo.hu/extrudalt-polisztirol-habok/extrudalt-polisztirol-habok szigetelesinfo.hu]</ref>
 
== Pontalap ==
:
 
== Próbakocka ==
próbahenger
: Szilárdsági vizsgálatoknál használt próbatestek. Meghatározott mintavétel alapján, a próbatest szilárdsági értékéből következtethetünk a szerkezet szilárdsági értékére.
 
= R =
 
== Rabicháló ==
csirkeháló
 
: Nagyobb rétegvastagságú vakolatnál, vagy ha a vakolat tapadása másként nem biztosítható fémháló vagy műanyagháló (üvegszál) betétet használunk erősítésként.
== Racsetta ==
racsettázás
: Kőporozó, kőporozás. A racsetta egy kézzel tekerhető szerkezet, a kőport beletöltjük a dobba, és a tekerő által megforgatott lamellák a dob elülső részén levő résen keresztül szórja a falra.
 
== Ragasztóhabarcs ==
:
 
== Ramonád ==
[[Fájl:Ramonad-avagy-boltiv-zsalu.PNG|right|100px]]
:Íves, boltíves szerkezet fa sablonja, zsaluja. A boltíveket, boltöveket alá kell támasztani építés közben, ez egy erős faácsolatot jelent. A tartóoszlopok, dúcok fölé az ívnek megfelelő formájúra szabott "[[#Zsalu|zsalu]]" kerül. Ennek neve sokfelé ramonád, romonád, dromedár, de ismert a boltív-zsalu, az ellenív, ellenzsalu megnevezés is.
{{lásd|[[#Dromedár|Dromedár]]|[[#Zsalu|zsalu]]|[[#Ramonád|Ramonád]]}}
 
== Raskettázás ==
: Felület előkészítő csiszolása, lekaparása, drótkefézés.
== Relatív szint ==
: A terveken szükségszerűen rögzíteni kell a kiindulási pontot (fix pont) aminek ismert a balti tenger feletti magassági mérete, szintje ez lesz a terven használt relatív (viszonyított) kiindulási szint (+-0,00 m). A terv valamennyi szintjét ehhez képest tudjuk megadni feljebb, vagy lejjebb azaz plusz, vagy mínusz irányban.
 
== Rés ==
:
 
== Rosta ==
: Keretbe foglalt dróthálóból, vagy átlyuggatott lemezből készült eszköz - szemcsés anyagok osztályozására, tisztítására.
 
= S =
 
== Saroglya ==
téglahordó saroglya, trógli
: Deszkákból készített hordágyszerű alkalmatosság, két munkás által, építőanyag (tégla, kő, stb.) hordására használt eszköz.
== Sárgerenda ==
(Tetőszerkezeti elem)
: A falazaton elhelyezett, a fedélszék terheit közvetítő vízszintes gerenda vagy palló.
 
== Sátortető ==
:
 
== Sávalap ==
:
 
== Síkalap ==
:
== Serpenyő ==
kőműves serpenyő
: Hagyományos habarcs kimeréséhez majd falazáshoz és falon történő elterítéshez használt nyeles kőművesszerszám.{{lásd|[[#Habarcs|Habarcs]]|||}}
 
== Slagvízmérték ==
csöves vízmérték, vizimérték
 
: Vízszint átadására szolgáló eszköz. Vízzel töltött slag két végén skálázott műanyagcsővel. A közlekedőedények elve alapján működik, a vízszint minden esetben azonos a két műanyagcsőben.
 
== Spakli ==
spatula, spatulya
: Nyeles kéziszerszám, trapéz alakú lemezzel (fa anyagú, fém fa markolattal, vagy műanyag) a szükségtelen rétegek lekaparásához, vagy glettanyag bedolgozásához használjuk.
 
== Sitt ==
: Törmelék, építési hulladék.
== Sitnyik ==
: Segédmunkás.
 
== Spaletta ==
:{{lásd|[[#Zsalugáter|Zsalugáter]]|||}}
 
== Spalettázás ==
: Ablakok külső és belső pereménél vakolatok képzése.
== Sprengelt ==
: Pattintott élképzésű kő, vagy tégla.
 
== Stablon ==
: Eresz
 
== Stablondeszka ==
: Ereszdeszka.
== Statika ==
tartószerkezettan, szilárdságtan
:
 
== Stolica ==
: Alátámasztás, födémek ideiglenes megtámasztásához, túlemeléséhez.
== Stukatúr ==
: Nádbetétes vakolat.
== Stéfalc ==
:Tűzfal melletti bádogszegély.
 
== Straholás ==
: A falazózsinór kifeszítése két pont között.
 
= Sz =
 
== Szaletli ==
filagória
: Fedett (kerti) kiülő.
== Szaruállás ==
(Tetőszerkezeti elem)
: A szarufák által meghatározott függőleges síkban elhelyezkedő szerkezeti egység.
 
== Szaruállásköz ==
(Tetőszerkezeti elem)
: A szomszédos szarufák tengelytávolsága.
 
== Szarufa ==
: A hagyományos fa tetőszerkezet, fedélszék szerkezeti eleme.
{{lásd|[[#Fedélszék|Fedélszék]]| | | }}
== Szaruzat ==
(Tetőszerkezeti elem)
: A tető hajlását meghatározó, az ereszvonalra merőleges, a lécezést, illetve deszkázatot hordó gerendák sora.{{lásd|[[#Fedélszék|Fedélszék]]| | | }}
== Szarufa ==
(Tetőszerkezeti elem)
: A szaruzat egyik gerendája.{{lásd|[[#Fedélszék|Fedélszék]]| | | }}
 
== Szellőző ==
:
 
== Szemöldök ==
:
== Szemöldökmagasság ==
: A nyílászáró felső vízszintes nyílásélének szintje.
 
== Szeparé ==
: Különszoba.
== Széljel ==
: A jellemző szélirány meghatározására használatos. Általános jelölése az északjelen, vagy környékén, hullámos vonal egy nyíllal.
== Szék ==
(Tetőszerkezeti elem)
: A szaruzatot alátámasztó szerkezeti egység.
 
== Székállás ==
szaruállás
: A hagyományos fa tetőszerkezet, fedélszék szaruállásokból áll. A tetőszerkezetek szerkezetileg két nagy csoportba sorolhatóak: a szarufás fedélszékek, és a szelemenes fedélszékek. A szarufás fedélszékek esetén minden szaruállás egyforma, míg szelemenes fedélszékek esetén megkülönböztetünk fő- és mellékszaruállásokat.
{{lásd|[[#Fedélszék|Fedélszék]]| | | }}
 
== Szelemen ==
(Tetőszerkezeti elem)
: A tetősíkkal párhuzamos, a szarufákat alátámasztó, hosszirányú merevítést adó, vízszintes helyzetű gerenda. A hagyományos fa tetőszerkezet, fedélszék szerkezeti eleme.
{{lásd|[[#Fedélszék|Fedélszék]]| | | }}
 
== Szellőzőcserép ==
:
 
 
== Szigetelésrögzítő dűbel ==
:
== Szilikát ==
:
 
== Szilikon vakolat ==
:
== Szita, rosta ==
Szemnagyság szerint osztályozó eszköz.
A szita szövéssel készül (emiatt négyszög nyílású), a rosta pedig lemezből lyukasztással készül (lehet négyzet vagy kör nyílású).
 
== Szintméret ==
szintkóta
: Vízszintes méreteket adunk meg a relatív (+-0,00 m) szinthez.
 
== Szuterén ==
 
: Terepszint alatti padlószintű lakás, vagy helyiség. A szuterén pinceszinti, félszuterén alagsori szintet jelent.
: Hagyományos bérházakban a cselédlakás volt itt.
:{{lásd|[[#Alagsor|Alagsor]], [[#Pinceszint|Pinceszint]]|||}}
 
= T =
 
== Tájolás ==
: Az építmény (főleg ha lakás céljára szolgál) egyik legfontosabb paramétere az égtájak szerinti telepítés azaz, hogy melyik helyiség mennyi és milyen napszakban kap természetes napfényt. Jellemzően a déli oldal kap a legtöbbet és a legintenzívebbet.
 
== Taréj ==
(tető-) gerinc
: Két tetősík vízszintes metszésvonala.
{{lásd|[[#Fedélidom|Fedélidom]]| | | }}
 
== Taréjfogó ==
(Tetőszerkezeti elem)
, taréjfogópár vagy kakasülő
: Az egymással kapcsolódó szarufapárokat a taréj közelében összekötő, vízszintes helyzetű deszka vagy deszkapár.
 
== Talpszelemen ==
(Tetőszerkezeti elem)
: Az eresznél a szarufák alsó megtámasztását biztosító [[#Szelemen|szelemen]]. A hagyományos fa tetőszerkezet, fedélszék szerkezeti eleme.
{{lásd|[[#Fedélszék|Fedélszék]]| | | }}
== Taréjszelemen ==
(Tetőszerkezeti elem)
: A szarufákat a taréj alatt alátámasztó [[#Szelemen|szelemen]].
{{lásd|[[#Fedélszék|Fedélszék]]| | | }}
== Taréjdeszka ==
(Tetőszerkezeti elem)
vagy palló
: A szarufákat a taréj alatt megtámasztó, taréjszelement pótló deszka vagy palló.
{{lásd|[[#Fedélszék|Fedélszék]]| | | }}
 
== Teherhordó ==
:
 
== Teknőszigetelés ==
:
Teljes alap vízzáró szigetelése,
"medence forma" alsó és oldalelemek egybedolgozva.
 
== Telek ==
: Egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület.<ref>147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet</ref>
 
== Telek beépítettsége ==
:beépítési százalék
: Az építési telek beépített területének (építmény bruttó területének) az építési telek teljes - nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett - területéhez viszonyított aránya %-ban kifejezve. A telek beépített területébe nem számítandó bele:
:: - a telken álló, a környező terepszinthez képest 1 m-nél magasabbra emelkedő építmények vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege.
:: - az árnyékszék, a növénytermesztés céljára szolgáló, legfeljebb 4,5 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház), fóliasátor, a terepszint alatti építmény és a melléképítmények,
:: - a terepcsatlakozástól legalább 2 m-nél magasabban lévő és az építmény tömegétől legfeljebb 1,50 m-re kiálló erkély, függőfolyosó, ereszpárkány, előtető, továbbá az építményhez tartozó előlépcső vízszintes vetületét.<ref>147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet</ref>
== Telektömb ==
: A telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre szánt terület határol.<ref>147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet</ref>
 
== Telepített növény ==
:
 
== Teljes felújítás ==
: A műszaki állapot alapján szükséges, az ingatlan egészére kiterjedő külső-belső javítási munkák elvégzése.
 
== Teljesítménynyilatkozat ==
teljesítmény-nyilatkozat
:Az építési termékek megfelelőségének igazolásához szükséges, az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
 
:: - a termék típusa, egyedi azonosító kódja;
 
:: - a termék azonosítására szolgáló típus-, tétel- vagy sorozatszám, amelyet a terméken kell feltüntetni;
 
:: - a harmonizált szabvány, illetve műszaki értékelési dokumentumnak megfelelő rendeltetése(k);
 
:: - a gyártó neve, bejegyzett kereskedelmi neve, védjegye, valamint értesítési címe;
 
:: - az adott esetben meghatalmazott képviselő neve és értesítési címe;
 
:: - teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére szolgáló rendszer(ek);
 
:: - az egyes alapvető jellemzők értékelésére használt harmonizált szabvány, illetve műszaki értékelési dokumentum alapján, a megadott rendszerben elvégzett feladatok leírása, a kiadott tanúsítvány megnevezése, az értékelést és ellenőrzést végző bejelentett szervezet neve és azonosító száma;
 
:: - az egyes alapvető jellemzők értékelésére használt harmonizált szabvány, illetve műszaki értékelési dokumentum hivatkozási száma és kibocsátási dátuma;
 
:: - az adott esetben felhasznált egyedi műszaki dokumentáció hivatkozási száma, valamint azok a követelmények, amelyeknek a gyártó szerint a termék megfelel;
 
:: - a rendeltetés(ek) vonatkozásában a harmonizált szabvány,illetve műszaki értékelési dokumentum szerinti alapvető jellemzők jegyzéke;
 
:: - az alapvető jellemzők közül legalább egynek (relevánsnak) a teljesítménye, amelyet szintekkel, osztályokkal vagy leírással kell megadni;
 
:: - azon jellemzők esetében, amelyre nincs meghatározott teljesítmény, az NPD betűk írandók (NPD = No Performance Determined);
 
:: - az adott alapvető jellemzőt tartalmazó harmonizált szabvány,műszaki értékelési dokumentum, illetve egyedi műszaki dokumentáció hivatkozási száma és dátuma.
 
:A teljesítménynyilatkozat végén a gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének nyilatkoznia kell, hogy a termék teljesítménye megfelel a :nyilatkozat szerinti teljesítménynek (név, beosztás, kiállítás helye, dátuma, aláírás). A  teljesítménynyilatkozatot valamennyi termékhez :mellékelni kell nyomtatott vagy elektronikus formában. A teljesítménynyilatkozat másolatát az interneten is közzé lehet tenni. Ezzel az is :biztosítható, hogy a gyártók az építési termék forgalomba hozatalát követően 10 évig megőrizzék a műszaki dokumentációt és a :teljesítménynyilatkozatot. A teljesítménynyilatkozatot Magyarországon magyar nyelven kell rendelkezésre bocsátani.
 
== Terasz ==
:
 
== Tetőidom ==
:
tetőhéjalás
 
== Tetőterasz ==
: felülről és három oldalról nyitott tér, épülethez kapcsolódva, vagy lapos tetőn.
 
== Tetőszerkezet ==
[[Fájl:Tetőréteg-02.PNG|250px|right]]
'''
== Tetőfedés ==
vagy, tetőhéjazat
: A tetőszerkezetek legfelső, a csapadékvíz elvezetésére szolgáló rétege, burkolata.
'''Egy nyeregtetős épület tetőszerkezete'''
<br>
 
A tető rétegrendjének felépítése során az a cél, hogy a pára és a nedvesség szabadon és akadálymentesen kijusson a külső térbe, ugyanakkor a külső térből ne jusson be nedvesség a belső térbe.
A belső térben felszabaduló pára, mely az emberi lét egy természetes velejárója (pl: mosogatás, főzés, fürdés során felszabaduló pára, a száradó ruhák, a párologtató növények által termelt nedvesség) nagyobb légnyomásának köszönhetően a külső, kisebb légnyomású tér felé indul meg. Ha ezt a páravándorlást akadályozzuk, akkor páralecsapódás léphet fel a hőszigetelő rétegekben, ami penészesedést, vizesedést okoz a házban. Ezért a beépítésre kerülő rétegek sd értéke a külső tér felé egyre kisebb kell legyen, hogy a pára szabadon áramolhasson kifele.
 
:'''A szerkezeti rétegek:'''<br>
: Párafékező fólia (a gerenda alatt rögzítve)
: Hőszigatelés (többféle anyag és méretben kaphatk)
: Páraáteresztő fólia
: Ellenléc (lásd a következő ábrán), amellyel a páraáteresztő fóliát rőgzitik.
: Légréteg (a tetőszerkezet szellőzésének a biztosítása, az ellenléc magassága 3-5 cm.)
: Lécezés
: Cserépfedés
<br>
[[Fájl:Tetõszerkezet.PNG|250px|right]]
 
:'''A csúcs kialakítása:'''
 
A tetőtéri hőszigetelés belső oldalára mindig párazáró fóliát kell beépíteni. Ez megakadályozza, hogy a belső térben keletkezett pára bejusson a hőszigetelésbe. Ha ezt nem akadályoznánk meg, akkor a szigetelés hidegebb, külső rétegeiben a pára kicsapódna. A kicsapódó nedvesség pedig eláztatná, sok esetben tönkretenné a hőszigetelést. Ez a tetőszerkezet károsodásához (gombásodás, penészesedés) is vezethet.
Egyszeresen átszellőztetett magastető csak páraáteresztő (Sd<0,3m) tetőfóliával építhető. A páraáteresztő tetőfólia átengedi a párát, de a felülről jövő nedvességet nem.
 
Tetőtér beépítésnél az egyszeresen átszellőztetett tetőszerkezetet érdemes alkalmazni, mert egyszerűbb kialakítása.
 
A drágább páraáteresztő fólia költségét az egyszeres rétegrend egyszerűbb és olcsóbb kialakításával bőven ellensúlyozhatjuk. Sok későbbi költségtől és bosszúságtól is megkímélhetjük magunkat az egyszerűbb konstrukcióval.
:Az '''ellenléc'''cel szorítják le a vízzáró fóliát
<br>
 
:'''A tető szigetelése'''
[[Fájl:Szigetelés_01.PNG|250px|right]]
:és a padléstér un. ''koporsós beltér'' kialakítása
<br>
Hagyományos fa tetőszerkezet esetén a alátétfóliát a fa fedélszerkezet szarufáinak tetejére, illetve deszkaaljzat esetén a deszkázatra szögezéssel kell rögzíteni.
A szarufára a rögzítést végigfutó, távolságtartó ellenléccel kell biztosítani. A alátétfóliát
az eresztől indulva, a szaru állásokra merőlegesen, ránc- és gyűrődésmentesen kell fektetni úgy, hogy a fólia belógása maximum 3-4cm legyen.
 
[[Fájl:Tetőréteg-03.PNG|250px|right]]
 
:'''Az eresz kialakítása'''
 
A fólia toldását, illesztését legalább 10cm-es átlapolással kell biztosítani. Szarufára történő beépítés esetén a toldás a szarufa felett történjen (deszkaaljzat esetén ez nem követelmény).
Az eresznél az alátétfóliát úgy kell kialakítani, hogy az esetlegesen azon kifolyó csapadékvíz a homlokzatot, ereszt, párkányt stb. ne áztassa. A alátétfóliával készülő tetők átszellőzésének lehetőségét meg kell tervezni és megfelelő mértékű átszellőztetést (alsó és felső légbe- ill. kivezetés) minden esetben biztosítani szükséges. A tetőfedésen átvezetett kémények, szellőzők stb. fémlemez szegélyezéssel készülő szerkezeti kialakítása esetén az alátétfóliát a fémlemez szegély tervezett magasságáig fel kell vezetni és azt mechanikai módon vagy ragasztással rögzíteni kell. Az alátétfóliát a tetőfedés fémlemez anyagú kiegészítő szerkezetei alatt is át kell vezetni.
:Fontos hogy vízzáró fólia alúl - felül nyitott maradjon
<br>
 
== Térdfal ==
[[Fájl:Térdfal.PNG|right|150px]]
: A térdfal főleg a tetőtér-beépítéseknél a tető emelésére használt kb.1-1,2m magas fal. A tetőtér belmagasságát hivatott javítani, ezzel együtt pedig a hasznos teret növeli (1,9m nél nagyobb bm.-ú tér). Természetesen építészeti formatervezés szempontjából sem jelentéktelen.
 
== Terméskő ==
: Terméskőnek nevezzük azokat a köveket, amelyek tömbjei a bányából természetes állapotban, minimális megmunkálással kerülnek beépítésre, ellentétben a faragott, megmunkált kövekkel.
 
== Terv ==
:
== Tervi méret ==
: A terven szereplő rajzok mérete a lépték függvényében. Alapértelmezésben a tervek mértékegysége (dimenziója) építész terveknél cm, illetve 100 cm feletti méretnél m-ben van megadva (szintméretek mindig méterben). Ennek oka az 1 cm-es hibatűrés a hagyományosan alkalmazott technológiában még nem okoz gondot illetve, hogy az építésztervezők így alakították ki az idők folyamán. Kisebb hibatűrésű szakágakban általában a mm-es mértékegységet használnak.
 
== Tető ==
'''Tetőnek nevezzük az épület fedőszerkezetét.'''
: Tetőhajlás (hajlás-szög, azaz a tetősík vízszintessel bezárt szöge) szempontjából megkülönböztetünk:
* alacsonyhajlású (lapos-) tetők: 2-5% (0,9-2,25°)
* kishajlású (magas-) tetők: 18-36% (8-16°)
* közepes hajlású (magas-) tetők: 36-100% (16-45°)
* meredek hajlású (magas-) tetők: >100% (>45°)
 
'''A tető 3 fő része:'''
: fedélszerkezet ([[#Fedélszék|Fedélszék]]),
: [[#Fedélhéjazat|Fedélhéjazat]],
: padlásfödém. [http://hu.wikipedia.org/wiki/Tet%C5%91 A tetőről bővebben a Wikipedián.]
== Torokgerenda ==
(Tetőszerkezeti elem)
: A fedélszékek szarufapárjait kitámasztó, vízszintes gerenda a szarufák lehajlásának megakadályozására.
 
== Trógli ==
:{{lásd|[[#Saroglya|Saroglya]]| | | }}
 
== Tűzfal ==
:
 
= U =
 
== U szög ==
: U alakú szög.
 
== Utólagos hőszigetelés‎ ==
: Egy már elkészült ház utólagos hőszigetelésének eredményeként, a falfelületek utólagos szigetelésekor, általánosan 35-50%-os nagyságrendű energia-megtakarítással lehet számolni. Az utólagos hőszigetelés különböző anyagokkal történhet: - mesterséges alapú hőszigetelők (polisztirol habok) és természetes alapú hőszigetelők (pl.:[[#Kőzetgyapot|Kőzetgyapot]], [[#Üveggyapot|Üveggyapot]]).
 
== Úsztatott beton ==
: Olyan beton, amelyek anyagába nagyobb kövek is kerülhetnek, ezáltal cement takarítható meg. Az "úsztatott" kifejezés onnan ered, hogy a beton állaga miatt a kövek nem süllyednek le egészen az aljáig, hanem a beton belsejében "úsznak". Nagy falvastagságú szerkezetekben alkalmazható, de vasalt betonban nem! {{lásd|[[#Aljzatbeton|Aljzatbeton]]|[[#Lépés-hangszigetelés|Lépés-hangszigetelés]] | | }}
 
= Ü =
 
== Üveggyapot ==
: Az üveggyapot, hosszú vékony üvegszálakból készített szálas szigetelőanyag. Alkalmazhatósága kitűnő anyagtulajdonságai miatt rendkívül széles körű.
: Természetes vagy újrahasznosított anyagokból készül. Az üveggyapot egyik jó tulajdonsága hogy nem éghető anyag valamint alakítható formálható egyszerűen akár kéziszerszámokkal is. Nyáron megvéd a melegtől télen a hidegtől.
 
= V =
 
== Vakolat ==
:
 
== Válaszfal ==
:
 
== Vápa ==
(tető-) hajlat
: Két tetősík vízszintestől eltérő, egymással a padlástér oldalról 180 foknál nagyobb szögű metszésvonala.
{{lásd|[[#Fedélidom|Fedélidom]]| | | }}
 
== Vápaszaru ==
(Tetőszerkezeti elem)
: Másnéven, hajlatszaru. A hajlat síkjában lévő, a csonkaszarukat kiváltó szarugerenda.
 
== Vezetősáv ==
iránysáv, irányplatni
: Vakolatok, aljzatok, vagy feltöltések szintkialakításához használjuk, először bázispont kialakításával kezdjük, ezeket iránysávokkal kötjük össze, és az így kialakult párhuzamos iránysávok kvázi vezetősínként használva tudjuk kialakítani a sávok közötti megfelelő szinteket. Készülhet a felhasználás anyagából, vagy segéd- illetve bent maradó fémprofilból.
 
== Vasbeton ==
vasalt beton
:Betonvasat és betont tartalmazó tartószerkezet. Lehet előregyártott, helyszíni előregyártott vagy helyszínen gyártott (monolit) szerkezet. Jellemzően a beton a nyomófeszültséget, az acél a húzó-, nyíró feszültséget tudja "felvenni".
 
:{{lásd|[[#Beton|Beton]],|[[#Betonvas|Betonvas]],|[[#Vasháló|Vasháló]] | |}}
 
== Vasháló ==
acélháló, betonacél háló
: Betonacél háló jelölések: BHS (/BHB) 55.50
: ahol:
: BHS: betonacél háló
: 55: szakítószilárdság 0,1 N/mm2-ben
: 50: folyáshatár alsó határa 0,1 N/mm2-ben
 
:{{lásd|[[Építőipari szakzsargon/Acéltermék jelölés táblázat|acéltermék jelölés táblázat]],|[[Építőipari szakzsargon/Betonacél hálók méretei|betonacél hálók méretei]],|[[#Betonvas|Betonvas]]| | }}
 
== Végleges padlóvonal ==
: Az építmény végleges burkolati szintje (nem számít bele a mozgatható szőnyeg, illetve a küszöb szintje).
== Vihardeszka ==
(Tetőszerkezeti elem)
: A szaruzat padlástér fele eső síkjára szegezett, ferde helyzetű hosszirányú merevítést szolgáló deszka vagy palló.
 
== Vinklivas ==
: Fém, vagy fa anyagú pontos derékszögű (90 °) egyszerű kézi mérőeszköz, derékszög meghatározására. Ha nincs kéznél az építkezésen, akkor zsinór és mérőszalag valamint pitagoraszi számhármas segítségével tudjuk helyettesíteni, ekkor egy háromszöget készítünk, melynek oldalai 60-80-100 cm-esek. Így a legnagyobb oldallal (átfogóval) szemben derékszöget kapunk.
 
== Világítóudvar ==
 
: A világítóudvar kürtőszerű belső udvar, hagyományosan a bérházaknál alaprajzi mérettől függően a belső helyiségek másodlagos természetes megvilágítására és gravitációs (természetes) kiszellőzésre használjuk.
:{{lásd|[[#Lichthóf|Lichthóf]]| | | }}
 
== Vízmérték ==
[[Fájl:DetalleNivelDeBurbuja.jpg|right|100px]]
vízmérték, nivella, libella műszer
: Vízszint beállítására szolgáló eszköz. [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%ADzm%C3%A9rt%C3%A9k Bővebben a Wikipedián: ]
== Vízcsendesítő ==
(Tetőszerkezeti elem)
: A szarufa alsó végére szegezett, az eresz közelében a tetőhajlást csökkentő faelem.
 
== Vízorr ==
: Vízcsöppentő horony.
 
== Vízzáróság ==
vízzáró, fokozottan vízzáró, vízhatlan
:
:Vízzáró az a szerkezet melynél adott csapadékterhelés esetén csak annyi nedvesség jut át a szerkezeten ami el is párolog a védett oldalon. Ennek elpárologtatásáról gondoskodni kell!
:
:Fokozottan vízzáró az a vízzáró szerkezet melybe tömítőanyagot építenek be, de még ez sem vízhatlan a dilatációs mozgások és egyéb tulajdonságok miatt.
:
:Vízhatlan az a szerkezet melynél adott csapadékterhelés esetén semmilyen vízmennyiség nem jut át a védett oldalra.
:
Pl.: bádogos szerkezeteknél:
:
* korcolás: vízzáró
* korcolás + tömítőszalag: fokozottan vízzáró
* forrasztás: vízhatlan
 
== Vóglisz ==
: A végleges padlóvonal szintje feletti egy méteres vízszintes vonal, melyet az építmény valamennyi helyiségében célszerű felvenni a tartószerkezet elkészülte után és ehhez lehet meghatározni a további rétegeket, nyílászárókat, stb.
 
= W =
 
== Wulstni ==
: Szélgömbölyítő az ereszcsatornánál.
 
= Z =
 
== Zenkli ==
:{{lásd|[[#függőón|függőón]]| | | }}
 
= Zs =
 
== Zsalu ==
 
: Vasbeton szerkezetekhez fa deszkából, vagy fémelemekből (esetleg műanyagból) készített ideiglenes segédszerkezet, öntőforma. (pl.:oszlopok, esővíz tározók, monolit áthidalók stb.) Amennyiben a segédszerkezet része marad a szerkezetnek bentmaradó zsaluszerkezet-nek hívjuk. A zsaluszerkezet aljzatoknál teljesen hasonlít (gyakorlatilag az inverze) a készítendő szerkezetre, ezért hívjuk tükörnek is.
{{lásd|[[#Dromedár|Dromedár]]|[[#Ramonád|Ramonád]]| | }}
 
== Zsalukő ==
zsalupressz
: Zsalukő, falazható betonelem, bennmaradó zsaluként működik, vasalt betonnal töltjük ki.
 
== Zsalugáter ==
spaletta
: Nyílászárók külső felületén, párhuzamos lécekből álló, nyitható, elsötétítő, árnyékoló szerkezet. Készülhet fából, műanyagból, fémből is.
 
== Zsanér ==
: Csuklópánt.
 
== Zsinórállvány ==
: Karókból, deszkákból, álló keretállvány, kirögzített zsinórokkal, melyek a falak kontúrját jelölik. Segítségével tűzik ki az építmény pontos helyét.
 
== Zsinórpad ==
: Vízszintes síkú deszkafelület, erre szerkesztik ki, és segítségével szabják pontos méretre a szarufákat és a fedélszerkezet elemeit (lekötés).
 
 
 
= Megjegyzések =
A lap eredeti címe: „https://hu.wikibooks.org/wiki/Építőipari_szakzsargon”