„Heraldikai lexikon/Szerkezeti heraldika” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
A címerábra tartalma akkor ''szubjektív'', ha egy bizonyos eseményhez kapcsolódik. Az ilyen esemény ugyanis csak az alkotó vagy az alkotók egyéni megítélése, szubjektív véleménye szerint jelentős és alkalmas megörökítésre. Ugyancsak ide tartoznak azok a címerek is, amelyek ábrája minden különösebb és komolyabb ok nélkül jött létre. Az ilyen választás esetében figyelmesen mérlegelnünk kell a fennálló körülményeket. Csak akkor térjünk a szubjektív címeralkotás útjára, ha objektív megoldásra nincs mód. A szubjektív tartalmú címerek körében két csoportot különböztetünk meg: az egyedi megoldású ''atipikus''akat, és egy adott alapgondolat köré csoportosuló ''tipikus''akat.
 
Ez a csoportosítás különösen a címerek értékelése alkalmával fontos. Minden címernek - a lehetőség határai közt - a legnagyobb mértékben különböznie kell minden más címertől. Ezt az igen fontos alapelvet csak akkor tudjuk következetesen betartani, ha egyedi, valóban ritka címerábrát választunk, olyat, amely nem valami meglevő példa változata (atipikus). Az e követelménynek megfelelően kialakított címerkép rangban közvetlenül a beszélő címerek után következik. Itt bő választási lehetőséggel élhetünk. Ezt a megoldást éppen ezért kell előnyben részesítenünk a a tipikus címerekkel szemben. ...
 
''Az egyedi megoldású - atipikus - címerek sajátos mivoltukkal nagymértékben elősegítik megjegyezhetőségüket. Vagy azért, mert szokatlan a témájuk, vagy azért, mert szembeötlő az ábrájuk.''
 
'''Tipikus címereknek azokat a címereket nevezzük, amelyek csak színeikben, ábráik helyzetében, számában vagy kompozíciójában térnek el egymástól.''' (Kiemelés: Szegedi László) Ezek a címerek egyben minden más címer közt a ''legkevésbé kifejezőek''.
 
 
 
100 448

szerkesztés