„Heraldikai lexikon/Szerkezeti heraldika” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
 
Ehhez hasonló szemléletet vallott Püspöki Nagy Péter is (Zseliz város címere. Pozsony, 1976. 26-3134.), de ő ezt nem nevezte és tekintette szerkezeti heraldikának, hanem a kérdést a szimbólumok (a beszélő címerek), a címerművészet oldaláról, az új címerek létrehozásnak elveit vizsgálva fektette le, a megközelítése mégis nagyon jól lefedi a szerkezeti heraldika elvét, nagyon jól megragadja azokat a fő szerkezeti elemeket, melyek meghatározzák az egyes címerek szerkezeti felépítését: "''A város'' [Zselíz] ''új címere, ha ezt nevének jellege nem gátolja - vagyis a név alapszava rajz segítségével is kifejezhető -, legyen beszélő címer.''
 
A beszélő címerek egyértelműen a legkifejezőbbek, a legkönnyebben emlékezetbe véshetők és a legegyszerűbben különböztethetők meg. Egy város és más jogi vagy fizikai személy reprezentatív szimbólumának szempontjából éppen ezek a tulajdonságok a legfontosabbak.
...
 
''A hazai bányavárosok címereit'', különösképpen Szomolnok, Igló, Szepesremnete, Svedlér, Zakárfalva stb. ... címereinek alapját mindenütt keresztbe tett bányászék és kalapács képezi, megkülönböztethetőségüket mindössze a számban (1-4) és elhelyezésmódban különböző rózsák biztosítják. Rozsnyó város címere ezektől mindössze egy további segédjel - a helybeli ezüstbányászatra utaló holdsarló alkalmazása révén különbözik. ...
 
 
''Több mezőváros címerét és falujelvényét'', amelyek ábrája eke, csoroszlya vagy kéve valamelyikéből vagy mindegyikéből áll...
 
 
100 448

szerkesztés