„Heraldikai lexikon/Szerkezeti heraldika” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor:
Ehhez hasonló szemléletet vallott Püspöki Nagy Péter is (Zseliz város címere. Pozsony, 1976.
Sokan vallanak olyan nézetet, hogy a címerek legfontosabb értékmérője azok történelmi múltja, régisége. Ezért elutasítanak mindennemű beavatkozást a címerek heraldikai szerkezetébe. A heraldikai források tanulmányozásában elmélyülve azonban bárki rögtön észreveszi, hogy a látszólagosan egységes, szilárd szabályokat követő heraldikai alkotások különféle, főként időszaki befolyások által eltorzult csoportokra bomlanak. Köztök gyakran találunk címereket, melyek heraldikai szempontből lehetetlen alkotások, és különféle korok divatjainak ártalmas jegyeit viselik magukon. A jóhiszeműen egységesnek tartott heraldikai alkotásokban, néhány város és a volt mezővárosok esetében nagy kilengéseket, értelmetlen és furcsa változásokat találunk. ... Rozsnyó város címere első előfordulásának évétől, 1482-től 1945-ig hat ízben változtatta meg alakját. Eperjes város címerét négy ízben módosították. Kassának máés volt a címere 1369-1502 között, mint később. A falujelvények esetében sem más, sőt gyakran még rosszabba helyzet. ...
Ezek a változások amelyeket éppen a "történelmi" címereken kísérhetünk figyelemmel, arra kényszerítenek bennünket, hogy a meglevő címerek és szimbólumok értékelésében méylebbre hatoljunk.
[[Fájl:Püspöki Nagy, Zseliz 24. 1a.jpg|500px]]
[[Fájl:Püspöki Nagy, Zseliz 24. 1b.jpg|500px]]
... a városi címerképek témaköreinek legalapvetőbb formáira és azok egymás közti viszonyára, valamint értékükre kívánunk rámutatni.
A címerkép tartalmának megválasztása a gyakorlati heraldika szempontjából kétféle lehet: ''objektív'' és ''szubjektív''.
A címerkép tartalmát akkor tekinthetjük ''objektív''nek, ga a pajzsra helyezett figura a "beszélő képek" sorába tartozik. Ebben az esetben a szerző nem maga választja meg a címer témáját, hanem csupán képpel rögzíti a meglevő valóságot. A városi címerek esetében a beszélő címerek kiindulópontja csaknem kizárólagosan a város neve.
...
''A város'' új címere, ha ezt nevének jellege nem gátolja - vagyis a név alapszava rajz segítségével is kifejezhető -, legyen beszélő címer.''
A beszélő címerek egyértelműen a legkifejezőbbek, a legkönnyebben emlékezetbe véshetők és a legegyszerűbben különböztethetők meg. Egy város és más jogi vagy fizikai személy reprezentatív szimbólumának szempontjából éppen ezek a tulajdonságok a legfontosabbak.
10 ⟶ 28 sor:
A címerértékelés szempontjából a címerábra ''objektív'' megválasztását csak üdvözölni lehet, annak ellenére, hogy ez a címeralkotás egyik legnehezebb módja.
[[
A címerábra tartalma akkor ''szubjektív'', ha egy bizonyos eseményhez kapcsolódik. Az ilyen esemény ugyanis csak az alkotó vagy az alkotók egyéni megítélése, szubjektív véleménye szerint jelentős és alkalmas megörökítésre. Ugyancsak ide tartoznak azok a címerek is, amelyek ábrája minden különösebb és komolyabb ok nélkül jött létre. Az ilyen választás esetében figyelmesen mérlegelnünk kell a fennálló körülményeket. Csak akkor térjünk a szubjektív címeralkotás útjára, ha objektív megoldásra nincs mód. A szubjektív tartalmú címerek körében két csoportot különböztetünk meg: az egyedi megoldású ''atipikus''akat, és egy adott alapgondolat köré csoportosuló ''tipikus''akat.
[[Fájl:Püspöki Nagy, Zseliz 27. 3.jpg|500px]]
Ez a csoportosítás különösen a címerek értékelése alkalmával fontos. Minden címernek - a lehetőség határai közt - a legnagyobb mértékben különböznie kell minden más címertől. Ezt az igen fontos alapelvet csak akkor tudjuk következetesen betartani, ha egyedi, valóban ritka címerábrát választunk, olyat, amely nem valami meglevő példa változata (atipikus). Az e követelménynek megfelelően kialakított címerkép rangban közvetlenül a beszélő címerek után következik. Itt bő választási lehetőséggel élhetünk. Ezt a megoldást éppen ezért kell előnyben részesítenünk a tipikus címerekkel szemben. ...
| |||