„Heraldikai lexikon/Herceg” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
25. sor:
(GEZA KUUN: CODEX CUMANICUS. BIBLIOTHECAE AD TEMPLUM DIVI MARCI VENETIARUM. Budapest, 1880. A VOCABULARIUM CUMANICO-LATINUM fejezetben 245. laptól)
Érdy János: Styria mint magyar vezérség és érmei. (Akad. Értesítő. XVIII. 1858.)▼
<br>[http://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/Rövidítések Rövidítések:]
37 ⟶ 39 sor:
https://hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%ADmerhat%C3%A1roz%C3%B3/Batthy%C3%A1ny_c%C3%ADmer
▲Érdy János: Styria mint magyar vezérség és érmei. (Akad. Értesítő. XVIII. 1858.)
[[Fájl:Hercegi koronák.jpg|thumb|Nemesi, bárói, grófi, fejedelmi, hercegi, választófejedelmi, nagyhercegi és királyi korona]]
'''Herceg''', a legmagasabb főnemesi cím. A név előtt viselik, rövidítése hg. vagy hcg. A magyarban (és a latinban) nem mindig különül el egymástól világosan a herceg, a fejedelem és az uralkodói családok fiatalabb tagjainak, a hercegeknek a rangja. Az elnevezések terén is sok a bizonytalanság. Egyesek idővel más értelmet nyertek, rangban lesüllyedtek, illetve felemelkedtek. A helyes rangbeli megkülönböztetés szerint a hercegi rangra nézve sokkal helytállóbb a hagyományos vajda vagy a Cornides kódexben és a Comenius által említett vezér kifejezés használata, illetve a magyarban is használt dukátus 'hercegség' szóból lehetne képezni egy megfelelő szót, mint a duka, mely személynévként is előfordul (vagy pedig a herceg helyett kellene egy másik kifejezést használnunk, mint pl. a némiképp népies és néha erőltetett -fi utótaggal ellátott összetételek: királyfi, fejedelemfi, hercegfi, mely utóbbi egyben egy nemesi család személyneve is, vagy pedig az uralkodói családok hercegeit helyesebb lenne királyi hercegnek nevezni vagy pedig rájuk alkalmazni a vezér nevet, illetve a prím szót lehetne rájuk alkalmazni. Még jobb, ha a királyi, hercegi, fejedelmi családok fiatalabb tagjait, illetve a teljes hercegi rang átfogó megnevezésére a hercegből elhagyjuk a szókezdő h- betűt, és az ercegt szót használjuk. Van arra példa, hogy a szókezdő h- a magyar nyelvben a múltban esetenként eltűnt, innen van az Erczeg családnév is.). Őt követi rangban a fejedelem, majd a herceg, mely ebben a tekintetben a királyi, hercegi és fejedelmi (uralkodó)családok fiatalabb, nem uralkodó tagjait jelenti. (Közülük egyes hercegek néha rangban megelőzik a vezéri vagy fejedelmi rang viselőjét is, mint pl. a királyi hercegek vagy a főhercegek.) A magyarban a fejedelem rangja általában megelőzi a hercegét, pedig ennek épp az ellenkezője volt igaz. (Egyébként az angolban is sok a bizonytalanság.) A helyes rangsorrend és a nekik megfelelő elnevezések tehát: 1. vajda, herceg (vagy vezér) (la: dux, de: Herzog, cs: vévoda, en: duke, fr: duc, it: duca, ru: vojevoda, pl: wojewoda), 2. fejedelem (la: princeps, de: Fürst, cs: kníže, en: prince, fr: prince), 3.
<!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE -->
62 ⟶ 63 sor:
:7, fiú halva született 1908 - kihalt
A teljes család (a férfi és női ágak együtt) rangja átfogó módon
Mint látható, a nők nem öröklik a hercegi (Herzog) címet, akkor sem, ha elsőszülöttek a családban. Ők férjhezmenetelükig
A hercegi (Herzog) címet csak a család legidősebb férfiága használhatja (Maximilian ága). A fiatalabb férfiágak a fejedelem (Fürst) címmel élnek (Ernst és a halva született fiú).
A hercegi (legidősebb) ág tagjai közül csak a herceg legidősebb fia örökli a hercegi címet, a többiek az új herceg címöröklésével a fejedelem (Fürst) címet viselik, apjuk életében azonban az összes gyermek
A fejedelmi (fiatalabb) ágak tagjai a fejedelmi (Fürst) címet viselik (mint Ernst gyermekei), illetve itt is érvényesülhet az az elv, hogy apjuk életében a fejedelem gyermekei
</big>
</div>
<!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE -->
A ''herceg'' (vezér, de: Herzog, la: dux, cs: vévoda) a legmagasabb főnemesi cím. Ezt használják egyes régi olasz (duca) főnemesi családok fejei is. Angliában a duke csak a második legmagasabb cím a prince (hu: erceg) után. A Szentföldön alapított egyes fejedelemségek is hercegségek voltak.
A németben a ''fejedelem'' (de: Fürst, la: princeps, cs: kníže) felesége fejedelemné (de: Fürstin, cs: kněžna), fiai
▲A németben a ''fejedelem'' (de: Fürst, la: princeps, cs: kníže) felesége fejedelemné (de: Fürstin, cs: kněžna), fiai hercegek (de: Prinz, cs: princ; azaz a fejedelmi házak nem uralkodó tagjai) vagy grófok. A hajadon lányok hercegnők vagy grófnők. A fejedelmi cím örököse a legidősebb fiú, akinek utódai örökös hercegi címmel (de: Erbprinz), néha örökös grófi címmel (de: Erbgraf) rendelkeznek. Csehországban egyes fejedelmi (cs: kníže, de: Fürst) családok cseh hercegi címmel (cs: vévoda) is rendelkeznek, mely szintén csak a család fejét (a ház főnökét) illette meg. (Pl. Lobkowicz herceg [fejedelem], cs: kníže z Lobkowicz; Roudnický herceg, cs: vévoda Roudnický.) A vévoda (herceg) a magyar vajda megfelelője, mely hadvezetőt, vezért jelent. Az erdélyi fejedelmek korábbi címe is ez a szláv eredetű vajda szó volt, de a szláv és román betelepülőket vezető kenézek (kňaz 'herceg') és vajdák (vojvoda 'hadvezér') alacsony rangja miatt ezen címek is degradálódtak. Ennek fényében azonban a magyar a herceg fogalmára a magyarban a vezér vagy a (görög eredetű) duka ('herceg') mellett ugyanúgy használható az egymással azonos jelentésű, szláv eredetű kenéz és a vajda szó is.
'''Prinz''' (királyfi, királyi
▲A ''herceg'' főként a germán nyelvekben fordul elő (de: Prinz, en: prince), de megtalálható néhány latin (fr: prince) és szláv nyelvben is (cs: princ, ru: принц). Elsősorban a hercegi (vezéri, fejedelmi) és uralkodó családok nem uralkodó tagjainak, a koronaherceg az uralkodó elsőszülött fiának, a trónörökösnek a címe. Magyarországon a királyi család tagjai a magyar királyi herceg, Ausztriában a főherceg, Spanyolországban az infáns címet viselik. Az angolban a prince a királyi herceg és a kontinens hercegi címének felel meg, a duke pedig az angol (és külföldi) nem királyi (uralkodó) herceg címe. Az angolban a prince a király után a legmagasabb főnemesi cím. Csak a trónörököst illeti meg, miután beiktatták a walesi hercegi címbe. A család többi férfi tagja a királyi herceg (Royal Duke) címet viseli, de udvariasságból az egymás közti beszédben a királyi család többi tagjai is hercegnek (prince) titulálják egymást. Angliában a duke a harmadik legmagasabb cím a király és a herceg (prince) után, melyet néhány főnemesi család is visel. Franciaországban az egykori királyi család tagjai is hercegi (prince) címet használtak. A herceg (Prinz) csak a germán nyelvekben használatos elnevezés a fejedelmi házak nem uralkodó tagjaira. A francia és angol címertanban a hercegek külön pajzsot viseltek. Különféle mellékjegyek (Brisuren) hozzáadásával az apjuk címeréhez képest megkülönböztetünk hercegi címereket (de: prinzlichen Wappen). Angliában még ma is érvényben van a hercegek rangfokozati sorrendje, melyet a tornagalléron viselt külön jelvény jelez.
A '''vezér''' a magyarban a fejedelmet rangban megelőző dux cím megnevezése volt, egészen a 19. század végéig. Ezzel a hercegi rangot illetően magyarban is kialakult a vezér, fejedelem, herceg hármas rangkülönbség elkülönítése. Mivel azonban a vezérnek a magyarban szélesebb értelme is van (főnemesi rang, hadvezér, stb.), helyesebb a vezérre a herceg szót használni, az ifjabb ágakra és a teljes hercegi rangra pedig átfogó módon az erceg szót alkalmazni.
▲Prinz (királyfi, királyi herceg, a Gothai almanachban Prinz a címe a Croy, Esterházy, Lobkowitz stb. családnak. Angolul Prince a királyi hercegek és a kontinensbeliek, duke a nem királyi otthoniak), Fürst (fejedelem, a hercegi családok elsőszülöttjei: Esterházy, Batthyány, Festetics) A Hohenlohe hercegeknél a rangidős családfő a Hohenlohe-Langenburg ágban a Fürst címet viseli, a többi családtag a Prinz (illetve Prinzessin címet), míg a Hohenlohe-Oehringen ágban arangidős családfő címe Fürts és Herzog, a többieké Prinz (illetve Prinzessin). Franciaországban a duc (it: duca) a királyi hercegek (prince) és a márkik (marquis) közti rangfokozat volt.
==A hercegi rang kialakulása==
| |||