„Heraldikai lexikon/Bocskay György” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
13. sor:
nobilissimo atque clar[issimo] Hungaricae et Sclavonicae gentis stemate oriundus").
 
Valószínűleg 1561 előtt került az udvar szolgálatába. Szántó Tibor az Országos Levéltárban felfedezett egy 1560-as iratot, melyben megerősítik Oláh Miklós nemességét. Az irat első dekorált oldalán a HGB monogram áll, melyet "Hoefnagel Georg Bocskay" névként magyarázott,<ref>T. Szánto: Ein großer Schreibkünstler des XVI. Jahrhunderts. Gutenberg Jahrbuch (1963), p. 40</ref> de 1560-ban, sem később sem kerülhetett sor együttműködésre Hoefnagel és Bocskay között, ezért a monogramot, hátulról olvasva, inkább a "Georgius Bocskay Hungarus" névvel lehet azonosítani.<ref>Hendrix -- Vignau-Wilberg, 8.</ref> (Néhány ilyen hátulról előre haladó írás Bocskay mintagyűjteményében is megtalálható.) Azonban Bocskay már ez előtt is az udvari kancellária tagja lehetett, mivel ő készítette Oláh Miklós 1558. április 17-én kelt bárói diplomájának az írását. Az oklevél miniátora a H.G.B. 1560 monogrammal jelölte magát, akit a szakirodalom nem tud azonosítani, [https://hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%ADmerhat%C3%A1roz%C3%B3/Ol%C3%A1h_c%C3%ADmer] de vélhetőleg ez is Bocskay nevét takarja. Ekkor már a kancellária több éves gyakorlattal rendelkező vezető kalligráfusa lehetett, ha ennek a fontos oklevélnek az elkészítésével őt bízták meg. Sőt Oláh Miklós, egri püspöknek egy korábbi, a MOL-ban őrzött nemességet megerősítő és címerbővítő oklevelének a stílusa alapján már 1548-ban is a magyar udvari kancellárián dolgozhatott.[http://adatbazisokonline.hu/adatbazis/cimereslevel-adatbazis/adatlap/2318] A Bocskay által készített címeres levelek kalligráfiájának stílusát az 1569-es Vízkelethy nemességújító oklevél jelöli ki, melynek Liszthy János, választott veszprémi püspök, alkancellér mellett ő volt az egyik ellenjegyzője. Aláírása a pergamenlap jobb alsó sarkában látható.
 
1561. március 10-én Bocskay a magyar udvari kancelláriától az év kezdetétől fogva visszamenőlegesen 50 arany fizetést kapott, mint kancelláriai írnok (scriba noster). Ettől kezdve évi 250 arany fizetésben részesült.<ref>Kapossy J.: Adattár-müvészettörténeti regeszták a királyi határozatokból és rendeletekből. I. XVI. Század. In: Bánrévi G. szerk. Művészettörténeti Ertesítő, 88 (1956), 51. l.</ref> 1562-ben már a király régi udvari szolgájának nevezi magát (Maiestatis suae veteranus servitor et Aulae familiaris). A korabeli dokumentumok szerint írnok (scriba) és titkár (secretarius) volt a magyar királyi kancellárián. Egy 1563-as dokumentum udvari történetírónak nevezi (annaligraphus). Bocskay magát a Bécsi írásminta gyűjteményben (fol. 48) királyi tanácsosnak mondja (Maximiliani secundi... consiliarius). I. Ferdinánd és utóda, II. Miksa (I. Miksa magyar király) szolgálatában állt (tehát II. Miksa generációjához tartozhatott).