„Szakácskönyv/Növények/Általában” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
15. sor:
#[[Szakácskönyv/Növények/A gyógynövények hatóanyagai|A gyógynövények hatóanyagai]]
#[[Szakácskönyv/Növények/Gyümölcsökről általában|Gyümölcsökről általában]]
#[[Szakácskönyv/Növények/Termés
#[[Szakácskönyv/Növények/A gyümölcsök felosztása|A gyümölcsök felosztása]]
26. sor:
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
{{cím2|A fűszerekről általában}}
:Mindazon növényekből, gombákból, állatokból vagy ásványokból nyert anyagok, amiket hatóanyagaik (illat-, íz-, zamat-, szín- és tartósítóanyagok) miatt ételeink elkészítéséhez, tartósításához felhasználunk. A '''fűszer'''ek nagy többsége növényi eredetű, a zömmel fűszernek termesztett/használt növények a '''fűszernövények'''.
52. sor:
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
{{cím2|A gyógynövényekről}}
'''Gyógynövénynek''' nevezzük mindazon növényeket, amelyeknek valamely részét a bennük lévő hatóanyagok miatt gyógyászati célokra használjuk.
Ősi kultúrákban elsősorban ezekkel a növényekkel gyógyítottak, több ezer gyógynövényt ismertek, melyet a modern tudomány kutatásaival igazolt. Vannak vadontermő és termesztett gyógynövények. A rómaiak termesztettek először, de az [[w:egyiptom|egyiptom]]i Ebers-papirusz i. e. 3500 körül, több mint 800 különböző gyógymódot ír le.
58. sor:
[[w:Magyarország|Magyarország]]on az [[w:1915|1915]]-ben alapított Gyógynövénykísérleti Állomás kezdte meg, majd a Gyógynövénykutató Intézet és a Herbária Központ szervezi a vadontermő gyógynövények gyűjtését és termesztését.
{{gyógynövények}}
|}
== A gyógynövények hatóanyagai ==
__NOTOC__
66 ⟶ 69 sor:
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
{{cím2|A gyógynövények hatóanyagai}}
* '''[[w:Alkaloid|Alkaloid]]ok''' Általában bódító, fájdalomcsillapító, izgató és élénkítő hatásúak ([[w:anyarozs|anyarozs]], [[w:beléndek|beléndek]], [[w:fecskefű|fecskefű]], [[w:kender|kender]], [[w:mák|mák]]gubó, [[w:maszlag|maszlag]], [[w:nadragulya|nadragulya]], [[w:őszi kikerics|őszi kikerics]]).
* '''[[w:Cserzőanyag|Cserzőanyag]]ok''' Bélhurut oldására és vérzéscsillapításra használják ([[w:tölgy|tölgy]], [[w:nyír|nyír]], [[w:vadgesztenye|vadgesztenye]]).
88 ⟶ 91 sor:
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
{{cím2|Gyümölcsökről általában}}
:A köznyelv és a konyhaművészet általában '''gyümölcsnek''' nevezi a növények édes és húsos [[w:termés|termés]]ét, mint a [[w:szilva|szilva]], [[w:alma|alma]], [[w:dió|dió]] vagy [[w:narancs|narancs]].
:Régen az erdőben élő gyümölcsfák (vadalma, vadkörte, vadcseresznye, [[w:madárcseresznye|madárcseresznye]], [[w:kökény|kökény]], [[w:galagonya|galagonya]], [[w:berkenye|berkenye]], [[w:Húsos som|som]]) [[w:termés|termés]]eit, [[w:mogyoró|mogyoró]]t, [[w:málna|málnát]], erdei szamócát, vagy a tüskés szárú szedret gyűjtögették össze. Később az erdők gyümölcstermő részeit bekerítették, hogy a vadállomány kevésbé férhessen hozzá. Ezeket a bekerített erdőrészeket, ''vadkertek''-nek nevezték, és a mai települések nevében is felfedezhetők. ([[w:Soltvadkert|Soltvadkert]], [[w:Érsekvadkert|Érsekvadkert]], de [[w:Almásfüzitő|Almásfüzitő]], [[w:Balatonalmádi|Balatonalmádi]], [[w:Dunaalmás|Dunaalmás]] is ilyen vadkertek nevét őrzi)
|}
== Termés, vagy gyümölcs ==
__NOTOC__
101 ⟶ 105 sor:
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
{{cím2|Termés, vagy gyümölcs}}
:'''Valódi termés''' (fructus): a virág magházából képződő, a magvakat magába foglaló és védő szerv.
110 ⟶ 114 sor:
== A gyümölcsök felosztása ==
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__
<noinclude>[[Kategória:Növények|{{SUBPAGENAME}}]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-növények}}
<div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;">
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
{{cím2|A gyümölcsök felosztása}}
{{Vadgyümölcsök}}
{{Termesztett gyümölcsök}}
123 ⟶ 135 sor:
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
{{cím2|A zöldségfélékről általában}}
:A '''zöldség''' kifejezés konyhaművészeti műszó. Definíciója nem tudományos igényű, nagyrészt önkényes és szubjektív.
144 ⟶ 156 sor:
:A savak a zöldségfélék ízének meghatározásában játszanak szerepet, de ez nem okoz minden esetben savanyúság érzetet. Például a sóska és a spenót szárazanyagának savtartalma egyaránt 10%-os, de a spenótban ez kötött állapotban van, ezért nem érezzük savanyúnak. A sóskában oxálsav található, a többi zöldségfaj savtartalmának nagyobb része alma-, illetve citromsav. Fontos még, hogy általában az érés folyamán a savtartalom csökken.
|}
== Élelmezési értékük ==
__NOTOC__
152 ⟶ 165 sor:
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
{{cím2|Élelmezési értékük}}
:A zöldségfélék az emberi táplálkozásban nem csak [[w:biológia|biológia]]i [[w:energia|energia]]forrást jelentenek, hanem az emberi szervezet számára kis energia-felvétel mellett sok biológiailag értékes tápanyagot is. Fogyaszthatók nyersen, sütve, főzve, párolva, önmagukban vagy más zöldségfélékkel, egyéb élelmiszerekkel együtt, így sokféle elkészítési módot kínálnak.
| |||