„Címerhatározó/Kampmacher címer” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
„Az oklevélen lévő képben gyönyörködve megállapíthatjuk, hogy maga a címer a kor egyik legszebb darabja! A heraldikában nagyfokú jártassággal bíró megkomponálója és az oklevél illusztrátora, aki nem azonos Bocskay Györggyel, művészileg is értékes alkotást hagyott az utókorra. A címer színei tiszták, címerképe mozgalmas, de átgondolt és méltóságteljes.
1588-ban a birodalom legfőbb méltósága II. Rudolf német-római császár, 1576-tól 1608-ig I. Rudolf néven Magyarország királya volt. Róla érdemes tudni, hogy 1552. július 18-án Bécsben született és 1612. január 20-án halt meg Prágában.
Az egyik legvitatottabb egyéniségű Habsburg uralkodó. Művelt de kedélybeteg ember, akin élete végére eluralkodott az elmebajvolt. 1583-tól udvarát Bécsből Prágába helyezte át és ott a politika helyett leginkább művészetekkel és tudományokkal, illetve azok pártolásával (például a neves csillagász Johannes Kepler támogatásával) foglalkozott. Uralkodói tevékenységének rovására sokat foglalkozott asztrológiával, mágiával és alkímiával. Prágai palotájában maga is kísérletezett aranycsinálással. Zavartsága miatt az öccse 1608-ban lemondatta a trónról és I. Mátyás néven (magyar királyként II. Mátyás) ő uralkodott tovább.
A valódi állatbőrből „kutyabőrből” (mufflonbőrből) készített pergamenre kézzel írt és gazdagon illusztrált oklevél a kor szokása szerint latin nyelvű. Az eredeti pergamen „kutyabőr“ címerképes oklevelet az uralkodó Habsburg Rudolf király, valamint a Magyarországon született, de német anyanyelvű Himmelreich Tibor (Tiburtius Himmelreich), a császári kancellária befolyásos magyar titkára írta alá. Az oklevél csaknem teljesen ép, szélein töredezett függőpecsétje, királyi titkos pecsétje kék-fehér-vörös-arany zsinóron függ. Különlegessége a - korban divatos, kissé törökös hatású úgynevezett úrihímzést idéző - rendkívül finoman megrajzolt reneszánsz inda és virágdíszes szegélydísz és a már korai barokk stílusjegyeket mutató címerkép művészi ábrázolása. Pompás megjelenésével bízvást mondhatjuk, hogy az Országos Levéltár legszebb darabjai közé tartozik. A színes, sárga-kék-fehér szálakból sodrott zsinóron függő hatalmas viaszpecsét félbetörve bár, de megmaradt, bizonyítékaként annak, hogy a tulajdonosai a XVI.-XVII.-XVIII. században mindig is nagy gondot fordítottak a dokumentum őrzésére.
Az oklevél címerképét és díszítését összehasonlítva az Országos Levéltárban őrzött más címeres levéllel, arra a következtetésre juthatunk, hogy ez is az uralkodó kaligráfusának Bocskay Györgynek a Mira Calligraphiae Monumenta című írásminta-gyűjteménye és az azt illusztráló Georg Hoefnagel által készített mintaképek alapján készülhetett. Az írásmintakönyv kalligráfusa tehát egy magyar származású szépíró, Bocskay György volt.
Névtelen felhasználó