„Linux/Parancssor” változatai közötti eltérés

A bemutatott parancsok nagy része minden Unix alapú rendszeren használható. A könyv első része valójában Unix parancsokkal foglalkozik. A könyv második része azonban olyan parancsokat tartalmaz, ami a Linux terjesztésekben megtalálható parancsokra épül. A könyvben példakéntpéldákban joe nevű felhasználó és egy jupiter nevű számítógép szerepel példaként.

A Linuxoslinuxos rendszer indulásaindulás után egy "loging" várakozási jel jelenik meg egy kettősponttal. ,

ha csak a parancssoros felület lett telepítve. A login nem egy hibaüzenet, a felhasználónév beírását várja a rendszer:

Mások jelszavát csak a rendszergazda, azaz a root felhasználó képes megváltoztatni. Ekkor a, meg kell adni az adott felhasználónevet a passwd parancs paramétereként.

'''A joe felhasználó jelszavának megváltoztatása:'''

A kijelentkezéskijelentkezéshez parancsahasználható mégtovábbi azparancsok: '''exit''', vagyés a '''Ctrl+D''' billentyűkombináció.

== VárakozásijelVárakozási jel ==

Ha bejutottunk a rendszerbe egy várakozási jel, pontosabban illetveegy karaktersorozat jelenik meg, idegen szóval: prompt. A várakozási jel, más lehet a rendszergazda és felhasználó számára. Felhasználók esetén a szokásos alak tartalmazza a felhasználó nevét, a Linuxos rendszer nevét, melyik könyvtárban áll és végül a parancsértelmezőre jellemző karakter.

A root felhasználónak az alapértelmezett várakozási jele eltérő.(#) Nemkettős szerepelkereszt a felhasználónév és az utolsó karakter egy kettőskereszt ("#").

root@jupiter:~#

HogyA mivárakozási szerepeljen a várakozásijel jelbenfelépítését egy környezeti változó határozza meg, amelynek a neve PS1. Egy környezeti változóra úgy hivatkozhatunk, ha egy dollár jelet teszünk a neve elé: $PS1. Az echo paranccsal megtekinthetjük a tartalmát.

Ha a fentieket szeretnénk véglegesíteni, akkor írjuk a fentieket a /home/joe/.bashrc állományban állományba.

Az utóbbi példából azt látjuk, hogy a /home/joe helyett használhatom a hullámjel karaktert "~" is,

Könyvtárak létrehozására az mkdir parancsot használjuk. A parancs első része az "mk" az angol make szóból származik. Magyarul elkészít, csinál szavakkal fordítható. A "dir" az angol directory szóból ered, amely magyarul könyvtár, vagy másik elterjedt nevén mappa néven fordítható. A parancs tehát egy könyvtár elkészítésére utal. Paraméterként több könyvtár is megadható. Ügyeljünk arra, hogy a Linuxos rendszerek a kisbetű nagybetű érzékenyek. Például a "Bertabla" és a "bertalba" nevű könyvtár két különböző könyvtár.

A könyvtár átnevezését az mv paranccsal hajtjuk végre, amely az angol move szóból származik. Magyarul mozgatás jelent. AHa parancsothelyben valójában arra találták kimozgatunk, hogy egy állományt egy másik helyre mozgassunk. Viszont ha a mozgatás helye a kiindulási pont, a parancs akkor is működik vagyis átnevezés történik.

Archiválásra a '''tar''' parancsot használjuk. Maga a tar program nem képes tömörítésre, csak az archiválásra.

Programok indításához ismerni kell azok helyét. A rendszerbe,rendszer annak részeként telepített programokatprogramjait a következő helyeken találhatunktalálhatjuk:

A felhasználók is rendelkezhetnek saját futtatható programokkal vagy secriptekkelscriptekkel.

könyvtárát akkor így érjük el: /usrhome/jozsi/bin.

összeösszes folyamatot.

Az első oszlopban a látjuk a pidszámokat (PID). A pid a "process identity" szavak rövidítése,

Például, a ps ax parancs után látjuk, hogy a leállítandó parancs pid száma 8340, akkor

a nano vagy a mutt programot. Hozzuk előtérbe a most a

nano programot aaz fg paranccsal:

Az fg programnakparancsnak egyetlen paraméter szükséges, annak a programnak