„Akarta a fene/A kép-mutogató elemzése” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Sárkány János (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
19. sor:
:A Petőfit rejtő íródeák vándordiáksága nem szorul bővebb magyarázatra: ténykérdés, mivel iskoláit a költő több - pontosan 9 - helyen végezte és az is jól tudott, életében mennyit vándorolt…
:Sőtér jegyzi meg Arany balladáihoz írt Utószavában (1960, ''Magyar Helikon''): Arany fiatal- és öregkori balladáinak lényege változatlan, azok mindig ugyanazt ismétlik egy magasabb szinten. (Nincs új a nap alatt…) Jelen kísértetballada előzményeit leginkább a Petőfi és Szendrey Júlia egybekelését és a házasságuk utóéletét tárgyaló ''A honvéd özvegyé''ben érezzük fellelhetőnek. Újabb méltatói Arany lírai költészetében is szövegekre emlékezést emelnek ki, főleg Petőfi írásai válnak Arany vendégszövegeivé…
:Hogy Petőfi illetőleg versei lényegi motívummá lesznek ''A kép-mutogató''ban, jól példázza, hogy a szalmakunyhós jelenetben közvetve barátja költeményeit idézi Arany. (Hasonló "módszerrel" dolgozott már a ''Tetemre-hívás''ban is!) A 9. szakasz kifejezetten Petőfi két jól ismert versét juttatja eszünkbe: a „Szalma-viskó s falu vége” egyrészt a ''Palota és kunyhó''ra asszociáltat. Ez a Szűz – tehát az Ikrek szellemiséget felvezető, ahhoz sokban hasonló – téridő-tartományban nagyon is logikus megoldás, hisz a Szűzzel az Ikrek kettőse szoros, lelki kapcsolatban áll. (''Őshagyomány'', 1991. 4. szám, Oláh Kornél - ''Egyszerű ábrák az állatövben'') A balladának az első 10 szakasza a Szűz állatövi jegyre jellemző tulajdonságokat halmoz - Merkúr szólal föl elsőként, ez a Szűzben lehetséges csak!. -,Aratáskor amelynekvisszamarad lényegesa állomásaszalmából azs aratáskorbelőle visszamaradtkészül ama kunyhó, szalmábólahol készülta kunyhószerelmesek menedéket lelnek. A Szűz és az aratás, begyűjtés szorosan kapcsolhatók, sőt, szintagmát is alkotnak, arató szűzként. A balladai két szerelmes tényleg a palotából, a kastélyból érkezik ide, a szalmaviskóba, a kunyhóba. A fiú lelke-kedvese – a lány – tényleg ezt a tulajdonságot fogja magában hordani: meddőséggel - vagyis az evvel szinonim örökös szüzességgel, gyermektelenséggel - sújtja majd a vers eleji átok. Ebből egyenest következik az is, hogy a később (16-17. vsz) idétlen csecsemővel feltűnő kísértetalak nem az íródeák felesége, hanem a fiúnak ikertestvére, a feleségéhez hasonló halált halt Kund Abigél lesz. (A téridő Ikrek részében (17. vsz) cselekményindító a Holdcsomópont - a Mérlegben őrá esett a Hold szerepe. Bevádolhatná apját bizonyítékok "kreálásáért", ami alapján elítélte, de kísértetként nehéz dolga van Abigélnek.)
:Másrészt a „falu vége” is petőfis szófordulat, mert'' A kép-mutogató'' felező nyolcasairól szinte önkéntelenül beugrik az embernek Petőfitől a szintén ezzel a szótagszámmal írt'' Falu végén kurta kocsma''. A 9. versszakot záró idézet újból egy valódi Petőfi-idézet: „Kis kunyhóban is megfér”. (''Ifju a pataknál'' - Németből Schiller után - Pápa, 1842) A lábjegyzet szerint azt Szemere Pál (is) fordította. Róla annyit érdemes itt megjegyezni, hogy szűkebb rokonságán belül nősült - http: //mek.iif.hu/ porta/szint/tarsad/ irodtud/magyarir/html/ szemere.htm -, amivel fényes bizonyítékát kapjuk annak, hogy jó nyomon járunk, mikor az íródeákról és Veronikáról is hasonlóakat - azaz vérrokonságot - gyanítunk majd …
:Azért kellett a két szerelmesnek oly botrányos körülmények között elhagyni addigi otthonát, a grófi kastélyt, mert a zordon gróf Benő tetemre hívásakor rádöbbent: a „szőke harmat” Veronika és az egyre jobban petőfis attribútumokkal előálló íródeák testvérek, akik erről mit sem sejtenek. Nemző atyjuk az ő barátja másik gróf, „a” gróf… És mivel nevelt lánya Veronika nem mutatott hajlandóságot a közben megözvegyült "b" grófhoz - kihajítja a kettőt.