„Szakácskönyv/Ecetek” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Fűszerek|{{SUBPAGENAME}}]][[Kategória:Tartósítás|{{SUBPAGENAME}}]]</noinclude>{{Szk-főcím}}▼
▲<noinclude>[[Kategória:Fűszerek|{{SUBPAGENAME}}]][[Kategória:Tartósítás|{{SUBPAGENAME}}]]</noinclude>
{{Szk-tartósítás}}
<br />
{{TOC right}}
▲<br /><div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;">
== Ecet ==
'''Ecet'''nek az [[Szakácskönyv/Tudnivalók/Borszótár#E|ecetsav]] - leginkább étkezési célra használt - híg oldatát nevezzük.
*A gyári ecetnél gyengébb, de felhasználását figyelembe véve többféle ízű ecetet készíthetünk [[Gyümölcsbor|bor]]ból, vagy az [[Szakácskönyv
*A konyhaecet ízesebbé tételére egymástól független eljárások léteznek, ezeket adjuk tovább barátoknak, munkatársaknak, ismerősöknek.
*A gyári eceteket is ízesíthetjük különböző [[w:fűszer|fűszer]]ekkel, [[w:gyógynövények|
*A fűszeres ecetek készíthetők borecetből, de ha szükséges a kár mentése, nagyobb mennyiségű ecetes bort is fel tudunk használni.
74 ⟶ 72 sor:
Ha különféle gyümölcsöket vagy hulladékaikat (héjat, csutkát) ledarálunk, s elkeverünk annyi 10%-os forró cukoroldattal, hogy híg pépet kapjunk. Ezt egy befőttes üvegbe töltjük, tüllel lekötjük, s meleg helyre állítjuk. 10-12 nap múlva leszűrjük.
----
== Virágecetek ==
A finom virágecetek változatosságot visznek az olyan ételekbe (saláta, mártás, zöldséges ételek), ahol ecet használata szükséges lehet. Ecetkészítéshez az olyan fűszernövények virágai alkalmasak, mint a [[bazsalikom]], [[snidling]], [[kapor]], [[oregánó]], [[izsóp]], [[majoránna]], [[édeskömény]], [[lestyán]], de a [[sarkantyúvirág|sarkantyúvirággal]] és a [[bodza|bodzavirággal]] is izgalmas eceteket készíthetünk.
A fontos, hogy mindig olyan alapecetet válasszunk, amely a legjobban egészíti ki az adott virág ízét anélkül, hogy elnyomná azt.
Általában a desztillált ecetek túl savasak és durvák. Az arany színű malátaecetnek, vagy az egyébként kiváló normandiai almaecetnek túl határozott íze van, ezért csak az olyan karakteresebb ízű virágokkal párosíthatók szerencsésen, mint pl. a snidling, a zsálya és az oregánó.
A vörösborecet, a sherry- és balzsamecetek is túl markánsak, túl jellegzetesek szinte bármelyik virágecethez, ezért azokat sem ajánljuk.
A legalkalmasabb a fehérborecet, vagy a sima almaecet, esetleg egy semleges rizsecet, ezek kellően enyhék, s így hagyják a virágok ízeit érvényesülni. Általában színtelenek, ezért képesek átvenni a virág színtónusát is.
Alapvetően két módszer lehetséges: az egyik, amikor először az ecetet felmelegítjük, a másik, amikor ugyanezt a napra bízzuk. Az utóbbi módszer természetesebb, az előbbi gyorsabb.
A steril, tiszta üvegeket töltsük félig előzőleg átöblített és kicentrifugázott virágokkal. Egy külön rozsdamentes edényben melegítsük fel forróra az ecetet, de ne forraljuk, öntsük az üvegbe a virágokra, majd szorosan zárjuk le és meleg, sötét helyen érleljük kb. két hétig.
A napos módszernél a szobahőmérsékletű ecetet öntjük a virágokra, majd lezárva napos helyre állítjuk az üveget, ez lehet akár két ablak között is, és ott érleljük 3-4 hétig. Soha ne töltsük csurig az üvegeket, hagyjunk legalább egy jó centiméteres helyet a tetején.
Az érlelési idő elteltével az ecetet szűrjük át szűrőruhán egy másik steril üvegbe, és fénytől védve tároljuk.
----
| |||