„Heraldikai lexikon/Színtörvény” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
A heraldikában az a szabály, hogy színre szín és fémre fém nem helyezhető. Magyarországon a megfogalmazása már Pápai Páriz Ferenc 1695-ben megjelent címertani munkájában is szerepel: „Color colori non potest superstrui, nec metallo debet induci metallum; quae perpetua est regula heraldicorum”. (168. lap) Immanuel Webernél: "ne metalla metallis, colores coloribus inscribantur" (1636. 40.).
 
A magyar heraldikában nagyon gyakori ezen szabály megszegése, ami itt már nem a címerek antiheraldikus jellegét kélpeziképezi, hanem a magyar heraldika egyik jllegzetességének, egyfajta kvázi magyar heraldikai szabálynak is tekinthető. A címerek nagy részénél a színtörvény megsértését a magyar címeres levelek címerleírásai úgy küszöbölik ki, hogy a pajzsmezőben látható címerképet „természetes színűnek” mondják, ami kivételt képez a színtörvény alól. Egyes külföldi heraldikusok a magyar heraldika színtörvényének megsértését úgy magyarázzák, hogy a magyar heraldikában (és a közép európai heraldikában) prémnek tekintik a vörös és a fekete színt, és a prémekre szintén nem vonatkozik a színtörvény. A cseh (és néha a német) heraldikában van is adat arra, hogy a cobolyprémet feketével, a nyestprémet pedig vörössel jelölik.
 
A színtörvény csak a mező vagy az alap és a fő címerábra borítására vonatkozik. Nem vonatkozik az állatok fegyverzetére sem. Így pl. az ezüst oroszlán fegyverzete (karmai, fogai, nyelve) lehet akár arany is. Ha az ezüst oroszlán vörös alapon telálható és zöld hármas halmon áll, ez is rendben van, mert az ezüst oroszlán és a zöld hármas halom egyaránt a vörös alapra van helyezve, valamint a hármas halom a mellék-címerkép, amelyiknem nem kell feltétlenül követnie a színtörvényt.