„Heraldikai lexikon/Színtörvény” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor:
A magyar heraldikában nagyon gyakori ezen szabály megszegése, ami itt már nem a címerek antiheraldikus jellegét képezi, hanem a magyar heraldika egyik jllegzetességének, egyfajta kvázi magyar heraldikai szabálynak is tekinthető. A címerek nagy részénél a színtörvény megsértését a magyar címeres levelek címerleírásai úgy küszöbölik ki, hogy a pajzsmezőben látható címerképet „természetes színűnek” mondják, ami kivételt képez a színtörvény alól. Egyes külföldi heraldikusok a magyar heraldika színtörvényének megsértését úgy magyarázzák, hogy a magyar heraldikában (és a közép európai heraldikában) prémnek tekintik a vörös és a fekete színt, és a prémekre szintén nem vonatkozik a színtörvény. A cseh (és néha a német) heraldikában van is adat arra, hogy a cobolyprémet feketével, a nyestprémet pedig vörössel jelölik.
A színtörvény csak a mező vagy az alap és a fő címerábra borítására vonatkozik. Nem vonatkozik az állatok fegyverzetére sem. Így pl. az ezüst oroszlán fegyverzete (karmai, fogai, nyelve) lehet akár arany is. Ha az ezüst oroszlán vörös alapon
'''A színtörvény nem vonatkozik''': a prémekre, pajzsfőre, pajzstalpra, rámára, telekre, fegyverzetre (pl. arannyal fegyverzett fekete sas), díszítésre (pl. vörös rózsákkal díszített kék cölöp), a mellék-címerábrákra (bár itt is ajánlatos betartani), a cölöpölt, vágott stb. alapra (pl. ezüsttel és kékkel vátott alapon kék oroszlán), a mellékjegyekre és a címertörést szolgáló jegyekre (tornagallér, származésjegy, stb.), a hivatali jelvényekre, a külső címerrészekre és tartozékokra (sisak, sisakdísz, sisakkorona, sisaktakarók, pajzstartók, címersátrak és -palástok, stb.). Tehát általában csak a pajzsra vonatkozik (de ott sem mindenhol), azon kívül nem érvényes.
|