„Heraldikai lexikon/Címerleírás” változatai közötti eltérés

Magyarországon IV. László király egy 1273-as oklevelében olvashatunk arról, hogy [http://hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%ADmerhat%C3%A1roz%C3%B3/Cs%C3%A1k_nemzets%C3%A9g_c%C3%ADmere Péter] ([[Csák Máté]] apja) Feketehalom és Baranka vára alatt vitézül harcolt, amikor pedig István, mint ifjabb király Bulgáriára támadott (1266), Péter bátor oroszlánként harcolt, melynek jelvényét a zászlaján viselte, s ott diadalt aratott. (A Csák nemzetség címere az [[oroszlán]] volt.) [[Anonymus]] és [[Kézai Simon]] ugyancsak leírja a fontosabb nemzetségek címerét. A legkorábbi magyar címereslevelek csak címerleírást tartalmaztak, címerrajz nélkül. Ilyen Kassa címereslevele 1369-ből, a [[Sárkányrend]] 1408-as alapítólevele stb. Az első magyar [[címeradomány]] (pontosabban [[címerjavítás]]) 1327. október 23-ról<ref>Turul 1901. 98. l.</ref> Doncs mester (? - 1334-1339k.), zólyomi [[ispán]] részére szintén csak címerleírást tartalmaz: "cristam inferibus descriptam, que vulgo Cymer dicitur, in forma avis blaveas alas, sub quibus folia deaurata in modum herbe, vulgo Luhere dicte, pendent". Ekkoriban a címeradományok csak a [[sisakdísz]]re vonatkoztak. Vannak olyan [[Heraldikai lexikon/Címer|címer]]ek is, melyeket csak címerleírásból ismerünk, s melyeket ezek alapján elég nehéz megrajzolni.<ref>1783-ban a Szent Mihály templom restaurálásakor Kassán 1498-as évszámmal két márványkövet találtak Szakmáry György pécsi, majd esztergomi érsek (1521-1524) és prímás címerével és a következő felirattal: "Georgius Szakmár/ Lilia bina rosis totidem conjuncta gerebam; Rex detit auratum Corvinus et ipse leonem./ MCDLXXXXVIII." Eszerint címerében két liliom, két rózsa és egy arany oroszlán volt láthtó, melyet a család Mátyás királytól kapott. ([[Nagy Iván]]: Magyarország családai... X. 458. l.)</ref>

 

 

== Címerleírási rendszerek ==