Címerhatározó/Kampmacher címer (szerkesztés)
A lap 2015. augusztus 11., 21:19-kori változata
, 7 évvel ezelőttnincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
|
Magáért beszélő címer, a '''Fésű = Strähle = Kamm > Kamp''' vidéki tájszólás, elavult régies nyelvforma zürich-i nyelvjárás (Strähle = Fésű) kifejezetten utal, hivatkozik az adományozott főnemesi Strähle családi dinasztia vezetéknevére.
A beszélő címerekre érdekes példa a '''Kampmacher''' családi
'''Kampmacher''' másképpen '''Strähle''' császári és királyi titkospecséttel ellátott kinevezési okirata, címeres adománylevele címerképpel adatbázisa, adatlapja
'''Sisakdísz elem:''' kard; '''Sisaktakaró:''' kék-arany; '''Sisaktakaró:''' vörös-ezüst
„Rendkivül díszes intitulatio 1819. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony vagy Mária mennybevétele ünnepnapján ajándékozta a könyvtárnak Schretter József. Melette Schretter Józsefnek, a
Megj.: A rendkívül díszes protokolt 1819. augusztus 15-én, vasárnap a nagybányai (dt. Frauenbach, Neustadt, Románia) Schretter József ajándékozta a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának. ▼
▲Megj.: A rendkívül díszes protokolt 1819. augusztus 15-én, vasárnap, Magyarország védőszentjének, Nagyboldogasszony vagy Mária mennybevétele ünnepnapján a nagybányai (dt. Frauenbach, Neustadt, Románia) Schretter József ajándékozta a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának.
Nagyboldogasszony vagy Mária mennybevétele (latinul Assumptio Beatae Mariae Virginis) a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, melyet augusztus 15-én tartanak; egyúttal Magyarország védőszentjének napja.
„Nagyboldogasszony ünnepének titkában teljesedett ki Jézus anyja, az Istenanya nagysága: az ég és föld mennybe fölvett királynője lett.”
'''Forrás:'''
https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyboldogasszony
A címereslevél címerképpel a Strähle másképpen, igazi nevén Kampmacher családi diansztia leszármazott tagjainak tulajdona volt a XVI.-XVII.-XVIII. században. A XVI. századi Oszmám (Ottomán) Birodalom szultánjai elleni háborúk, a végvári harcok miatt, a XVII. századi magyar függetlenségi harcok, a Felvidék szabadságharca, a kuruc mozgalmak, forradalmak miatt, a magyar végvári katonák elbocsátása, vallásfelekezeti ellentétek, protestánsok üldözése és egyéb honvédő háborús hadműveletek miatt a rendkívül értékes címerképpel ellátott címereslevelet a család tagjai elveszettnek, megsemmisültnek hittek.
| |||