|
#[[Szakácskönyv/Mit-mihez/O/Orvosi zsálya|Orvosi zsálya]]
|}
----
{{Szk-lábléc}}
Népies nevei:
:
|}
== [[w:Odvas keltike|Odvas keltike]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Kép:Odvas_keltike.jpg|bélyegkép|220px|jobbra|]]
{{cím2|Odvas keltike}}
Latin neve: ''(Corydalis bulbosa)''
Népies nevei: hüvelykes földfüstje, kakasláb, likas ír, Szent-György virág, tavaszi gerezdecske, üres földfüstfű...
:Élőhelyén legtöbbször csoportosan, néha tömegesen jelentkezik. A két színváltozat együtt fordul elő, a lilás valamivel gyakoribb, mint a fehér.
:Alkaloidtartalma miatt erősen mérgező, ám mélyen ülő gumója nem csábít fogyasztásra. Kivonatát korábban féregűzésre, menstruációs zavarok gyógyítására alkalmazták.
:Gyógyszeripari készítmények alapanyaga. Központi idegrendszert bénító hatású, nyugtatókban fordul elő, csak orvosi ellenőrzés mellett használható.
:A homeopátiában légúti gyulladások, reuma, emésztési gyengeség ellen alkalmazzák.
|}
== [[w:Olajbogyó|Olajbogyó]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
{{cím2|Olajbogyó}}
Latin neve: ''(Olea europaea)''
Népies nevei: olajfa, európai olajfa vagy olíva
:A Földközi-tenger melletti országokban, ahol a főzéshez zsír helyett olíva olajat használnak - a tapasztalat szerint - magasabb az átlagéletkor, kevesebb a szív- és érrendszeri megbetegedés.
:Telítetlen zsírsavai megakadályozzák a zsíroknak az erekben való lerakódását, védenek az elmeszesedéstől.
:Savanyított bogyóját [[Szakácskönyv/Kiegészítők/Mártások|mártások]], saláták, hús-, és vadhús ételek ízesítéséhez használjuk, amely gyakran társul szardellával, petrezselyemmel és kaprival is.
|}
== [[w:Olajfűz|Olajfűz]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:Elaeagnus angustifolia Fruit 2.jpg|bélyegkép|220px|jobbra|Keskenylevelű ezüstfa levele és érett termése]]
{{cím2|Olajfűz}}
Latin neve: ''(Elaeagnus angustifolia)''
Népies nevei: Ezüstfűz ~ '''Keskenylevelű ezüstfa'''
:Magyarországon parkokba, erdősávokba korábban tömegesen ültették. Erősen fényigényes, egyébként jóformán mindent kibír: a sovány, száraz, homokos vagy köves talajt, az erős sziket, a szennyezett levegőt.
:Síkvidéki területeinken erősen terjedő, inváziós faj. Nemzeti parkjainkban a természetes vegetációt veszélyezteti, ezért visszaszorítására komoly erőfeszítések folynak.
'''Termése''' ''(Oleum olivarum)'' tojásdad, 1-1,6 cm hosszú csontár. Kezdetben szürke, pikkelyszőrös, érés után kopaszodó, sárgásbarna, ehető, lisztes állományú, a csontáron 8 hosszanti sáv található. A termés érés után a fán marad, a madarak (pl. a fenyőrigó) a téli hónapokban szívesen fogyasztják, magjait (az emésztőrendszerükön áthaladva) sokfelé elhullatják.
'''Gyógyhatása:'''
:Magas vérnyomás. Leveleiből magas vérnyomás elleni tea készül, de nem forrázva, csak langyos vízben 6-8 óráig áztatva.
|}
== [[w:Olajrepce|Olajrepce]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Kép:Brassica napus 2.jpg|bélyegkép|220px|jobbra|]]
{{cím2|Olajrepce}}
Latin neve: ''(Brassica napus)''
Népies nevei: Őszi káposztarepce, káposztarepce, repce
:A [[keresztesvirágúak]] ''(Brassicaceae)'' családjának [[Brassica]] nemzetségébe tartozó, értékes ipari növény;
:A mediterrán vidékről származik, az [[Indus]] völgyében már időszámításunk előtt 3000-ben termesztették.
:Már az ókorban eljutott Kínába és Japánba; mára a mérsékelt éghajlati övben az egész világon termesztik.
:A növény levelei szintén ehetőek, zöldségként, általában serpenyőben különböző fűszerekkel összesütik.
:A magjából olajat ütnek. A repcemag olaj, amelyet a magból magas hőmérsékleten vonnak ki, csupán 7% telített zsírt tartalmaz (az oliva olaj 14%-ot, a vaj pedig 50%-ot), és magasabb égéspontja van, mint a többi növényi olajnak, így különösen alkalmas sütéshez és főzéshez.
:Az őszi káposztarepce nektárja pedig egy világos színű, nagyon ízletes méz alapja.
|}
== [[w:Olívaolaj|Olívaolaj]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
{{cím2|Olívaolaj}}
Latin neve: ''(Olea europaea)''
:Az olívaolaj a szervezet számára esszenciális telítetlen zsírsavakat tartalmaz, linolsavat, linolénsavat és arachidonsavat. (F-vitaminnak is nevezik ezeket a zsírsavakat) Az olívaolaj természetes antioxidánsai az A-, D-, E-vitamin és a béta-karotin. Másodlagos növényi anyagai a polifenolok és a tokoferolok.
:Erősíti az izomsejteket és jó hatású reumás ízületi gyulladás esetén is. Könnyen emészthető, mert gyorsan felbomlik (szétoszlik, emulgeál) az emésztőrendszerben. Kis mennyiségben zsírszegény étrendekben is jól hasznosítható (máj-, epe-, hasnyálmirigy-betegségek stb.).
:Gyomorsavcsökkentő hatású. Nagy D-vitamin-tartalma segíti a kalcium beépülését a csontokba. Az A-vitamin a szem megfelelő működésére, a haj, a bőr és köröm egészségére van hatással.
:Epidemiológiai kutatások bizonyították, hogy a telítetlen zsírsavak nagyobb arányú fogyasztása - amiben az olívaolaj gazdag - csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
:Nagy mennyiségű klinikai adat támasztja alá, hogy az olívaolaj fogyasztása védi az érrendszert a meszesedéstől, csökkenti a koleszterinszintet, megakadályozza az koleszterin lerakódását az erek falán. Emellett gyulladáscsökkentő, antitrombotikus, vérnyomáscsökkentő és értágító hatással rendelkezik mind emberekben, mind állatokban. Főzésre, sütésre, salátákhoz használjuk.
|}
== [[w:Orbáncfű|Orbáncfű]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
{{cím2|Orbáncfű}}
Latin neve: ''(Hypericum perforatum)''
Népies nevei:
:
'''Gyógyhatása:'''
:AIDS, sebgyógyítás, depresszió. Virágjának, magjának főzete vese- és epe betegségekre, szív- és ideggyengeségre alkalmas.
Gyomor- és bélfekély, magas vérnyomás, emésztési zavarok, külső és belső vérzések esetén is javallt. Vizsgálják az AIDS kezelésében is.
:Öblögetőként fogínysorvadás ellen, borogatásként bőrbetegségekre, levelének és virágának őrleménye nehezen gyógyuló sebek esetében használható.
'''Orbáncfű ellenjavallat:'''
:Orbáncfű fogyasztásának idején a napfénytől tartózkodni kell, mert hólyagos kiütéseket okoz! :Meghatározott gyógyszerekkel és bizonyos élelmiszerekkel együtt nem fogyasztható!
:Kizárólag csak orvosi felügyelet mellett alkalmazható!
|}
== Orgona ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:Syren.jpg|telt virágú fajták]]
{{cím2|Orgona}}
Latin neve: ''(Syringa vulgaris)''
Népies nevei: közönséges orgona vagy májusi orgona
:Hasonlóan sok más virághoz az íze mint a fűé, viszont magával ragadóan kellemes illattal rendelkezik.
:Használhatjuk csirkés ételekhez vagy gyümölcssalátákhoz.
|}
== [[w:Óriás ánizskapor|Óriás ánizskapor]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
{{cím2|Óriás ánizskapor}}
Latin neve: ''(Ferula asafoetida)''
Népies nevei: '''aszatgyanta, asafoetida''', hing, aszandkórógyanta, pálcakórógyanta, aszafetida, ördöggyökér
:Termesztési területe: Dél-[[Ázsia]], de honos [[Afganisztán]] és [[Irak]] területén is. Az óriás ánizskapor gyantás, beszáradt tejnedve, az [[indiai konyha]] ismert [[fűszer]]e.
:Ázsiai és [[biobolt]]okban kapható.
:Forgalomba por alakban kerül. Fanyar, kesernyés és csípős íze, valamint igen erős, átható, [[fokhagyma]]jellegű illata van, de nem jelent gondot azoknak, akik érzékenyek a fokhagymára. Általában kis mennyiségben használják, kapható aszatgyantás [[fűszersó]] formájában például.
'''Gyógyhatású szerként:'''
:segíti az emésztést, a felfúvódás ellenszere, de légcsőhurutra és női bajokra is javallott.
:A [[pakora]] alapfűszere, csicseriborsólisztbe keverik.
|}
== [[w:Ormányliliom|Ormányliliom]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}[[Kép:Hypoxis hemerocallidea BotGardBln1105InflorescenceHabitus.JPG|bélyegkép|220px|jobbra|]]
{{cím2|Ormányliliom}}
Latin neve: ''(Hypoxis rooperi)''
Népies nevei:
:
'''Gyógyhatása'''
:A kutatások igazolták, hogy a hipoxidok gátolják a sejtosztódást, illetve -szaporodást. Az ormányliliom hagymájában lévő lignánszármazékok gombaölő, baktériumölő és a táplálékok hasznosulását gátló (antinutritív) hatásúak. A szterolok heterozidjai jótékony hatással vannak a prosztata-megnagyobbodásra.
:A növény kivonatát több európai országban a jóindulatú prosztata-megnagyobbodás kezelésére alkalmazzák. A citokróm P450-rendszerre kifejtett hatása miatt a retrovírusok elleni (így a HIV elleni) gyógyszer hatásosságát csökkentheti.
'''Figyelmeztetés'''
:Az eddigi klinikai kísérletek nem igazolták az ormányliliom mérgező hatását, azonban a növénnyel kapcsolatos kutatások még nem fejeződtek be, alkalmazása csak az orvos utasítása és folyamatos ellenőrzése mellett lehetséges!
|}
== [[w:Orvosi aloé|Orvosi aloé]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
{{cím2|Orvosi aloé}}
Latin neve: ''(Aloë vera)''
Népies nevei: Barbadosi aloé
:Több faját gyógy-, másokat (főleg a sziklakertekbe előszeretettel ültetett pozsgásokat) dísznövénynek termesztik.
:A Kárpát-medence éghajlati viszonyai közt nyáron napos, télen száraz, hűvös helyet igényel. A megfelelő teleltetés azért is fontos, mert a legtöbb faj télen virágzik.
:A leggyakrabban termesztett (pozsgás) fajok a laza, a vizet jól áteresztő talajt kedvelik. Jól szaporíthatók sarjhajtásaikról, az elágazó fajok a levágott ágakból készített dugványokról is.
|}
== [[w:Orvosi angyalgyökér|Orvosi angyalgyökér]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
{{cím2|Orvosi angyalgyökér}}
Latin neve: ''(Angelica archangelica ~ Angelica dahurica)''
Népies nevei: Orvosi angelika ~ Angelika
:Európa magasabb hegyvidékein és Észak-Európában honos, hazánkban is termesztett (helyenként kivaduló) kétéves növény, gyökerét ''(angelicae radix)'', már a középkori kolostorok kertjében termesztették és használták fűszerként.
'''Felhasználása'''
:A növény levele és gyökere saláták, főzelékek, mártások ízesítője. Egyes országokban a növény szárát cukorban főzve kandírozzák, és tápszerként fogyasztják.
:Különlegesen kellemes, aromás illata és édeskésen kesernyés íze miatt az Altvater típusú likőrök, gyomorkeserűk alapanyaga. Illóolajat, angelikasavat, cukrot, keserű anyagot tartalmaz.
'''Gyógyhatása:'''
:Az angelikagyökeret felhasználják még teakeverékek, vizelethajtó borok, étvágyjavító, szélhajtó, izzadást megszüntető, idegerősítő gyógyteakeverék készítésénél. A gyomor- és bélproblémákkal küszködők étrendjének értékes fűszere.
:A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben ''Angelicae radix'' néven hivatalos drog.
|}
== [[w:Orvosi atracél|Orvosi atracél]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
{{cím2|Orvosi atracél}}
Latin neve: (''Anchusa officinalis'')
Népies nevei:
:A gyökér vértisztító, nyálkaoldó főzetét hurutos betegeknek köptetőként adják.
:Virágait és fiatal leveleit salátákhoz keverik.
:A porított gyökérkérget rúzsokban hajszínezőkben használják.
:Az enyhén pézsmaillatú leveléből illatpárnákat készítenek.
|}
== [[w:Orvosi citromfű|Orvosi citromfű]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:Melissa officinalis01.jpg|bélyegkép|220px|jobbra|citromfű levelei]]
{{cím2|Orvosi citromfű}}
Latin neve: ''(Melissa officinalis)''
Népies nevei: Citromfű, citromszagú melissza, méhfű, mézfű, igaz nádrafű, macskaméz, mézelke.
:Hajtásait ''(Melissae herba)'' és levelét ''(Melissae folium)'' érdemes szedni, a leveleket virágzása kezdetén, július-augusztus hónapokban.
:A citromfű leveleinek hatóanyagai az illóolajok (citronellál, citrál), a cseranyagok, a flavonoidok, a kávésav, a gyanta és a szaponin.
:Vírusölő tulajdonsága miatt a belőle készített krém jól alkalmazható az ajakherpesz ''(Herpes simplex)'' helyi kezelésére.
'''Teája és illóolaja''' is ideg- és szívnyugtató, görcsoldó. Serkenti az emésztést, és gyakran alkalmazzák fejfájás, álmatlanság, alvászavarok esetén is. Enyhíti az idegességet, így idegerősítőként kiváló gyógynövény. Szerepe van a depresszió oldásában is.
:Gyomorrontás, gyomorsavtúltengés, hányinger, puffadások idején különösen jó a citromfű. Izzasztó, szélhajtó, epeműködést serkentő hatása is ismert.
:Emellett javítja az emésztést, csökkenti a vérnyomást és a fejfájást és általános görcsoldó szer.
:A karmelitavíz néven ismert "csodaszernek", amit a svájci Paracelsus készített el elsőként, egyik fő hatóanyaga a citromfű volt.
:Illóolaját az illatszeripar is hasznosítja különböző parfümök alkotórészeként.
Mivel távol tartja a szúnyogokat, ezért nyári estéken érdemes virágcserépben az ablakba helyezni.
'''Fűszerként'''
:A citrom illatára emlékeztető friss levelét saláták, mártások, főzelékek, töltelékek, gyümölcslevesek, gyümölcssaláták, gomba-, hal-, szárnyas- és vadételek, fűszerecetek ízesítésére használjuk. Kiváló desszertek, valamint limonádé, tea, Martini-koktél és vaníliapuding ízesítésére is.
|}
== [[w:Orvosi füstike|Orvosi füstike]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Kép:Fumaria spec.JPG|bélyegkép|220px|jobbra|]]
{{cím2|Orvosi füstike}}
Latin neve: ''(Fumaria officinalis)''
Népies nevei: füstike, füstikefű, epefű, földi epefű.
:Izokinolin-alkaloidokat (fumarin), fumársavhoz kapcsolódó szerves savakat, flavonoidokat tartalmaz.
'''Gyógyhatása'''
:A szárított, virágzó hajtásrészeit használják fel, teaként. Kivonata görcsoldó hatású a tápcsatorna felső részén. Enyhíti az epehólyag, epeutak és a gyomor-bél traktus görcsös panaszait.
:Már az ókorban is alkalmazták vízhajtóként, székrekedés ellen és epegyógyszerként. Népies nevei – epefű, földi epefű – főleg epegyógyító hatására utalnak.
:Hashajtó és vizelethajtó hatása miatt a népi gyógyászat székrekedés, krónikus bőrgyulladás kezelésére használta.
:A hatóanyagaiból előállított fumársav észterét a pikkelysömör terápiás kezelésében használják.
:A homeopátiában idült ekcéma és májműködési zavarok (sárgaság) ellen használja fel.
|}
== Orvosi körömvirág ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
{{cím2|Orvosi körömvirág}}
Latin neve: ''(Calendula officinalis)''
:A vidéki kertek kedves, sokrétű gyógyhatásáról ismert, de ételek színezésére és kozmetikai szerek alapanyagaként is használt növénye.
:A legértékesebb részei a fészekből kiszedett nyelves karima- vagy sugárvirágok. Gyűjtése június-július történik.
:Virágszirmait rizs, hal, húsleves, krémsajt, joghurt, vaj, omlettek, tejes ételek, édes sütemények fűszerezésére, színezésére használhatjuk. Ételeknek sáfrány színt és enyhén csípős ízt ad.
'''Gyógyhatása'''
:Virágának forrázata (teája), megkönnyíti az emésztést, fogíny ápolására szájvízként is használják. Virágzata a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben ''Calendulae flos'' néven hivatalos drog.
:Kivonatait gyomor- és nyombélfekély kezelésére, külsőleg visszérgyulladásra, rosszul gyógyuló sebek, bőrelváltozások gyógyítására, fehérfolyás elleni öblítők alkotórészeként alkalmazzák. A körömvirág enyhítő és viszketéscsillapító hatásának köszönhetően külsőleg kiegészítő kezeléseknél használatos. Fertőtlenítő és gyulladásgátló, valamint sebgyógyulást elősegítő tulajdonságai miatt bőr-és szájüregi betegségek kezelésére ajánlott. Használják bőrrepedések, kisebb sebek, rovarcsípések és napsugárzás okozta bőrgyulladás esetén is.
A virágszirma erős "zöld" ízű, csak a szirmok ehetők, a pollen allergiát okozhat.
|}
== [[w:Orvosi lestyán|Orvosi lestyán]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Kép:Levisticum officinale-planto.jpg|bélyegkép|220px|jobbra|]]
{{cím2|Orvosi lestyán}}
Latin neve: ''(Levisticum officinale)''
Népies nevei: lestyán, lecsihan, leustyan, levescsík, levestikom, levestököm, löböstök, lóstya.
:Magról szabadföldbe vetéssel és palántázással szaporítható, az idősebb egyedek sarjai tőosztással is szaporíthatók. A magvetést október-novemberben illetve márciusban érdemes elvégezni, a tőosztás csak tavasszal, a sarjak megindulása után javasolt.
:Levelét és gyökerét, mind friss, mind szárított állapotban egyaránt használták. A kereskedelemben, csak a szárított és vágott gyökere, ''(Levistici radix)'' kapható.
:Levesek, saláták, főzelékek, pástétomok, [[Szakácskönyv/Kiegészítők/Mártások|mártások]], diétás ételek és italok, ecetek fűszerezésére, de a likőr és konzerviparban is nélkülözhetetlen. [[Szakácskönyv/Diéta/Natúr_gyógytea#Lestyán|Teaként]] jó gyomorerősítő, emésztést serkentő, vizelethajtó. A „vegeta” ételízesítő egyik alkotóeleme.
:Vese- és epekőteák alkotórésze, de jó háziszer nikotin- és alkoholmérgezéseknél.
|}
== [[w:Orvosi macskagyökér|Orvosi macskagyökér]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Kép:Valeriana officinalis jfg1.jpg|bélyegkép|220px|jobbra|]]
{{cím2|Orvosi macskagyökér}}
Latin neve: (''Valeriana officinalis'')
:Magyar nevét onnan kapta, hogy barna gyöktörzsének átható illata erős, izgató hatással van a macskákra, melyek a növényhez dörgölőzve "kábulatba" esnek, illetve szívesen elfogyasztják a gyökerét. Egyes macskák kifejezetten "függővé" válnak.
:A természetgyógyászatban elsősorban az illóolajokat és valerénsavat tartalmazó, tisztított és szárított gyökeréért és gyöktörzséért termesztik.
'''Belsőleg'''
:fejfájás, szívidegesség, álmatlanság, izomgörcs, bélirritáció kezelésére használják.
'''Külsőleg'''
:ekcéma, sebek, fekélyek gyógyszere.
:Alvászavarok esetén '''teája''' citromfűvel, komlóval keverve megszüntetheti a panaszokat.
:Ideges szív- és gyomorbántalmak esetén a galagonya és macskagyökér '''tinktúráját''' együtt használják.
:Számtalan nyugtató gyógyszer alapanyaga (pl. Valeriana, Legatin).
'''Ellenjavallt:'''
:A májbetegeknek nem ajánlják az alkalmazását.
|}
== [[w:Orvosi pemetefű|Orvosi pemetefű]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
{{cím2|Orvosi pemetefű}}
Latin neve: (''Marrubium vulgare'')
Népies nevei:
:Virágzás kezdetén sarlóval gyűjtik. Légúti hurutos betegségeknél, étvágytalanság, epe- és májbetegségek esetén [[Szakácskönyv/Diéta/Natúr_gyógytea#Pemetefű|teakeverékekben]], és gyógycukorkákban használják. Néha a gyakoribb ''Marrubium peregrinum'' fajt is gyűjtik hasonló hatásáért.
|}
== [[w:Orvosi rebarbara|Orvosi rebarbara]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Kép:Rheum rhabarbarum.2006-04-27.uellue.jpg|bélyegkép|220px|jobbra|]]
{{cím2|Orvosi rebarbara}}
Latin neve: ''(Rheum officinale)''
Népies nevei: Rebarbara
:Számos faját termesztik gyógynövényként vagy emberi fogyasztásra - ide tartozik a zöldségként termesztett ''Rheum rhabarbarum'' vagy ''Rheum x hybridum'', illetve a ''Rheum rhaponticum'' faj is.
Bár a levelek mérgezők, a levélnyeleket fanyar ízükért felhasználják.
A leveleket csavarással törjük, és nem vágjuk, egyszerre lehetőleg ne kopasszuk meg a bokrot.
A levél nyeléből pikáns ízű kompót, krémleves és lepény készülhet, de meghámozva érdemes nyersen is megkóstolnunk.
:A levéllemez csak kora tavasszal használható étkezésre, mert később a benne levő sok oxálsav miatt hashajtó hatású, nagy mennyiségben pedig mérgező.
:Terhes nőknek fogyasztása nem ajánlott.
:A rebarbara gyökeréből készített hajöblítő a szőke hajat halványítja. Ehhez egy maréknyi felaprított rebarbarát kell 2,5 deci vízben negyed órán keresztül főznünk. Miután kihűlt, szűrjük le és hajmosás után öblítsük le vele hajunkat.
|}
== [[w:Orvosi somkóró|Orvosi somkóró]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:20150709Melilotus officinalis.jpg|bélyegkép|220px|jobbra|]]
{{cím2|Orvosi somkóró}}
Latin neve: ''(Melilotus officinalis)''
:A növény felső virágos részét gyűjtik gyógyászati célokra május-augusztus folyamán.
:Az orvosi somkóró a kumarinoknak (kumarin, melilotin, melilotozid) köszönhetően kellemes illatú. :Tartalmaz még flavonoidokat, triterpén szaponinokat.
'''Gyógyhatása'''
:vénafal-erősítő, ödémaellenes és érvédő tulajdonságokkal rendelkezik. Szabályozza a máj- és nyirokműködést, valamint véralvadásgátló hatást fejt ki. Flavonoidjainak köszönhetően vízhajtóként és görcsoldóként is ismert.
:Az orvosi somkóró vénás keringési zavarok, valamint vénás és nyirokelégtelenség ('aranyér, lábdagadás, visszér, ödéma') esetén alkalmazható.
:Emésztési zavarok (felfúvódás, renyhe emésztés, bélgázképződés) kezelésekor is jótékony hatású. Vízhajtóként is használják. Más növényekkel (vadgesztenye, vörös bortermő szőlő) együtt is alkalmazható.
:Külsőleg különböző okokból (hosszan tartó megerőltető nézés, füstös környezet) eredő szembántalmakra, zúzódásra, rándulásra, felszíni vérzésre is ajánlott.
'''Figyelmeztetés'''
:Az állatoknál megfigyelt mérgezések okozója a dikumarol. Az enyhe altató hatású tiszta kumarin májra való mérgező hatása, csak nagyobb adagnál érvényesül.
|}
== [[w:Orvosi szappanfű|Orvosi szappanfű]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
{{cím2|Orvosi szappanfű}}
Latin neve: ''(Saponaria officinalis)''
Népies nevei: Szappanfű
:Vörös színű gyökere ''(Saponariae radix)'' sok szaponinvegyületet és flavonoidokat tartalmaz.
'''Főzetét''' erős nyálkaoldó szerként használják, vizelethajtó, tisztító, reumás fájdalmakat enyhítő hatása is van.
:A szaponinok csökkentik a víz felületi feszültségét, ezért mosószerként is használják (innen származik a növény neve).
|}
== [[w:Orvosi székfű|Orvosi székfű]] ==__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:Matricaria Csíki.JPG|bélyegkép|220px|jobbra|Orvosi székfű]]
{{cím2|Orvosi székfű}}
Latin neve: ''(Matricaria recutita)''
Népies nevei: '''kamilla''' Szent-Iván pipitér, nemes pipitér, pipitér, anyafű, szikfű, szüzekanyja, bubulyka.
:A pipitér név megtévesztő, mert a botanikai szakirodalom egy közeli rokon nemzetséget ''(Anthemis nobile)'' nevez így. Gyakran összetévesztik a [[Szakácskönyv/Fűszerek/Mit-mihez/R#Római kamilla|'''római kamillával''']] ''(Chamaemelum nobile)''.
:Mezőkön, útszéleken, parlagokon általában nagyobb tömegben fordul elő, de Közép-Európában és hazánkban termesztik is. Egy-, néha kétéves 10–40 cm magas, gyéren elágazó, melegigényes növény. A levelek váltakozó állásúak, kopaszok, két-, háromszorosan szárnyaltak, a levélszeletek keskeny fonalasak. A fészek 1,5–2,5 cm széles, a fészekpikkelyek zöldes színűek, sötétebb széllel. A szélső, nyelves virágok fehér színűek, levágott, olykor kicsípett csúcsúak, éretten visszahajlók. A csöves virágok sárgák. A kamilla fontos ismertetőjegye, hogy a virágzati vacok kúpos és belül üreges. Az egész növény jellegzetes illatú.
:Virágait akkor gyűjtsük, amikor, fehér nyeles virágszirmai lefelé kezdenek hajlani. Frissen és szárítva használhatjuk. Teája nem csak a légutakat tisztítja, hanem gyulladásgátló, nyugtató anyagokat is tartalmaz.
'''Ellenjavallt:'''
:Bár régebben szembetegségekre, sűrű szűrőn átszűrve, mind gyulladásgátló borogatásként, mind lemosószerként használták, a kamilla allergiát – és így önmagában is kötőhártya-gyulladást – okozhat, ezért ma már ilyen módon ritkábban alkalmazzák.
|}
== [[w:Orvosi szemvidító|Orvosi szemvidító]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Kép:Augentrost.jpg|bélyegkép|220px|jobbra|]]
{{cím2|Orvosi szemvidító}}
Latin neve: ''(Euphrasia rostkoviana)''
Népies nevei: Szemvidítófű, vigasztalófű, szemfű
'''Gyógyhatása'''
:Iridoid-glikozidokat (eufrozidot, aukubint, katalpolt), flavonoidokat, fenolkarbonsavakat, lignánokat, fenilpropán-glikozidokat tartalmaz. A növény tannintartalma miatt összehúzó hatású, emellett a benne található iridoidok glikozidjai gyulladásgátlók. Az orvosi szemvidító szembántalmak, szemfáradtság ellen és enyhe erősítőszerként alkalmazott növény.
:Különböző szembetegségek – szemhéjgyulladás (blepharitis), szaruhártya-gyulladás (keratitis), árpa, egyszerű fertőző heveny vagy idült kötőhártya-gyulladás, szemfáradtság, könnyezés gyógyítására szemmosó folyadékként, borogatásként, szemcseppek formájában, helyileg alkalmazzák.
:A növényből előállított készítmények erős orrfolyással kísért meghűlés esetén is ajánlottak.
:Gyulladásgátló hatását a hörghurut elleni gyógykészítményeknél is jótékonyan hasznosítják. A hagyomány szerint a szem elfáradáskor alkalmazva javítja a látást.
:Az emésztőrendszer és a légzőrendszer nyálkahártya-gyulladásának kezelésében is eredményesnek bizonyult.
:Káros hatása nem ismert. Előírt adagban a növény problémamentesen alkalmazható.
|}
== [[w:Orvosi veronika|Orvosi veronika]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:Gypsyweed.jpg|bélyegkép|220px|jobbra|Orvosi veronikafű]]
{{cím2|Orvosi veronika}}
Latin neve: ''(Veronica officinalis)''
Népies nevei: Veronikafű, vérszopóka, vérharmatfű, Isten botja, dicső-fű, v. dicsőséges fű, drága jó, erdei zsálya, patikai szigoráll, sarlófű.
:Orvosi zilizMagyarországon mintegy 32 veronikafaj és számos keverékfaj él, amelyek könnyen összetéveszthetők az orvosi veronikával. Gyakran az ösztörűs veronikával ''(Veronica chamaedrys)'' helyettesítik.
:A száraz, mészmentes talajt kedveli és erdőkben, irtásokon, cserjésekben, kerítések mentén, árkokban, utak mellett és erdőszéleken nő.
:A növény iridoidokat (katalpolt, veronikozidot, verprozidot), flavonoidokat, triterpén szaponinokat, fahéjsavszármazékokat tartalmaz.
'''Gyógyhatása'''
:A vértisztító teák kedvelt adaléka. A friss csalán csúcsával együtt segít kigyógyulni a krónikus ekcémából. Vértisztító hatása mellett csökkenti az érelmeszesedést, de meg is óv attól.
:Érzékeny gyomrúak is alkalmazhatják, mint gyomorerősítő szert, ami az emésztést is serkenti, de megszünteti a gyomorhurutot és a bélzavarokat is. A köhögést, száraz hörghurutot csillapítja. Kiváló sebgyógyító növény: gyulladásos és nehezen gyógyuló sebekre is ajánlott.
'''Teakészítés:'''
:3 dl forró vízzel forrázzunk le 1 teáskanálnyi orvosi veronikát, majd 5 perc elteltével szűrjük le. :Nyugtató hatású, javítja a memóriát és elmulasztja a szédülésérzetet.
'''Teakeverék:'''
:Általában gyermekláncfű, mezei katáng-virág és veronika keverékéből készítenek teakeveréket 2: 1: 2 arányban. Ebből a keverékből 3 dl forrásban lévő vízbe egy púpozott teáskanálnyit adunk, majd 5 perc elteltével leszűrünk. Jól alkalmazható máj- és lépbántalmak esetén.
'''Tinktúra:'''
:Két maréknyi, apróra vágott veronikanövényt adjunk egy liter 38-40%-os pálinkához, majd két hétig érleljük meleg helyen: napon, tűzhely mellett vagy kemence közelében.
:Reumás- és köszvényes betegeknek érdemes egyszer kipróbálni a veronikatinktúrát. Ezt külsőleg bedörzsölésre használjuk, belsőleg pedig naponta háromszor 15 cseppet teával, vagy vízzel felhígítva fogyasszuk.
|}
== [[w:Orvosi ziliz|Orvosi ziliz]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:Althaea officinalis sl2.jpg|bélyegkép|220px|jobbra|Orvosi ziliz]]
{{cím2|Orvosi ziliz}}
Latin neve: ''(Althaea officinalis)''
Népies nevei: Fehérmályva
:A gyógyászatban leveleit, virágait és gyökerét használják. Az expektoráns, diuretikus és emolliens tulajdonságú leveleket nyáron gyűjtik. Főzetüket húgycsőgyulladás ''(urethritis)'' és vesekövek kezelésére használják.
:A késő ősszel gyűjtött gyökér bélbevonó ''(demulcens)'', vizelethajtó ''(diuretikus)'', bőrpuhító, nyugtató ''(emolliens)'' és sebgyógyító hatású.
:'''Főzetét''' általában emésztési és bőrproblémákra használják, főként a száj gyulladásai, a gyomorhurut ''(gastritis)'', gyomor- és nyombélfekély ''(ulcus ventriculi)'', ''(ulcus duodeni)'', bélgyulladás (enteritis) és fekélyes vastagbélgyulladás ''(colitis)'' kezelésére.
:Növeli a tejelválasztást és nyugtatja a hörgőket ''(bronchusok)''at.
|}
== [[w:Orvosi zsálya|Orvosi zsálya]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Kép:Zsálya 02.JPG|bélyegkép|220px|jobbra|]]
{{cím2|Orvosi zsálya}}
Latin neve: ''(Salvia officinalis)''
Népies nevei: kerti vagy patika zsálya
:Magyarországon nem őshonos, de gyógynövényként termesztik, fűszer-, és dísznövényként kertekben, temetőkben sokfelé ültetik.
:Levelének ''(Salviae folium)'' forrázata illóolaj- és cseranyagtartalmánál fogva torokgyulladásra, szájbetegségek öblögetésére, belsőleg pedig izzadás, bélhurut ellen nagyon jó hatású. Idegerősítő hatása is ismert.
:Más fűszerekkel használva érdekes ízt ad az ételnek. Fűszerezhetjük vele a zsíros húsételeket, de azok körítéseit is.
:A kacsa-, liba-, pulyka-, vadhúsok, hústöltelékek, máj, főtt és sült halak, pástétomok, sajtok, főtt tészták ízesítésére is kiváló.
'''Figyelmeztetés'''
:Óvatosan használjuk. A magas tujon-tartalom miatt az illóolaj hosszan tartó használata nem javasolt. :Szoptató anyáknak, terhes nőknek és alacsony vérnyomásúaknak a zsályatea ellenjavallt.
|}
| 