„Szakácskönyv/Mit-mihez/V” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
45. sor:
 
 
== [[w:Vadalma|Vadalma]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:Malus sylvestris (villeple) epler.jpg|thumb|200px|right|...érett termései]]
{{cím2|Vadalma}}
Latin neve: ''(Malus sylvestris)''
 
Népies nevei:
:A belőle készített mártás kitűnő kísérője a húsételeknek, savanyú íze miatt a zsírosabb és vadhúsok ízesítője, de kompótot, gyümölcskocsonyát és bort is készíthetünk belőle.
|}
 
== [[w:Vadcseresznye|Vadcseresznye]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
{{cím2|Vadcseresznye}}
Latin neve: ''(Prunus avium)''
 
Népies nevei:
:Cukrozva nyersen is fogyasztható, de süteményekbe, tortákba, mandulával keverve a sherry brandy alapanyaga, de bort is készíthetünk belőle.
 
:A termesztett cseresznyefajták nagyobb gyümölcsöt adnak, édesebbek, jobban színezettek és savtartalmuk is kevesebb, mégis érdemes gyűjteni, mert más jelleget, ízt ad az ételnek.
|}
 
== [[w:Vadkörte|Vadkörte]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
{{cím2|Vadkörte}}
Latin neve: (Pyrus pyraster)
 
Népies nevei: vackor
:Termése fontos vadtáplálék, de éretten, kellemesen fanyar íze emberi fogyasztásra is alkalmassá teszi.
 
:Aszalványként ugyancsak fogyasztható. A friss gyümölcsből préselt lé kitűnő, a musthoz hasonlóan édeskés aromájú, szörpkészítésre is alkalmas.
 
:A kissé már megbarnult (szottyosodott) termésből jó ízű pálinka főzhető. Gyógynövényként is használható.
 
:Drogja, szárított levelei előnyösek, arbutin tartalmuk miatt. A medveszőlőhöz és az áfonyalevélhez hasonlóan kiváló fertőtlenítő hatásúak.
|}
 
== [[w:Vadrózsa|Vadrózsa]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
{{cím2|Vadrózsa}}
Latin neve: (Rosa canina)
 
Népies nevei: gyepűrózsa vagy csipkerózsa
:Virága rózsavízként antiszeptikus hatású frissítő, levelének forrázata frissítő, összehúzó hatású gyógytea.
 
:Virágának illatos szirmai salátákba, pitékbe valók.
Szörpöt, ecetet, sörbetet, édességeket ízesíthetünk vele. A virág termését, a csipkebogyót akkor szedjük, ha már a dér megcsípte, a termés puhulni, ráncosodni kezd.
 
:'''Gyümölcse''', a csipkebogyó sokféleképpen felhasználható: a belső tüskés magoktól megtisztítva és szárítva gyógytea, de nyersen gyógybor, szörp és dzsem, hecsedli lekvár készítésére használjuk. A csipkebogyóból hideg eljárással készített italok nagyon sok C-vitamint tartalmaznak, ezért a napi fogyasztásával a szervezet ellenálló képességét növelik.
 
:Kiváló vitaminforrás, 100 g friss csipkebogyóhús 400 mg C-vitamin-t tartalmaz, amely a citroménak tízszerese, de A-, B-, K- és P-vitamint, vasat, magnéziumot is tartalmaz.
 
:Alkalmas még saláták, gyümölcssaláták ízesítésére, vagy bólék készítésére. A magjában E-vitamin van, ezért a belőle készített csipkebogyóbort, kimagozatlan friss gyümölcsből ajánlott készíteni.
 
:Az így készített bor vitaminpótló, enyhe gyulladáscsökkentő, és vesekőoldó, enyhén vizelethajtó és gyulladásgátló hatású. Ezt a tulajdonságát főzetében, vagy speciális vese és húgykőoldó teakeverékekben is felhasználják. '''Mellékhatása : nincs!'''
|}
 
== [[w:Vadszeder|Vadszeder]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:Blackberry fruits10.jpg|thumb|200px|right|]]
{{cím2|Vadszeder}}
Latin neve: ''(Rubus fruticosus)''
 
Népies nevei:
:A termése C-vitaminban gazdag, ezért nyers fogyasztása (gyümölcssalátákba, cukrozva), de cukor nélkül is kellemes, üdítő hatású. Alkalmas még süteményekbe, gyümölcstortákba, lekvár és zselé, de [[Gyümölcsbor/Gyümölcsnemek#Szederbor készítése|gyümölcsbor]], készítésre is.
 
:Szárított levelét '''gyógytea'''ként használják. Magas a foszfor- és a vastartalma.
 
:8 g fehérjét, 18 g zsírt, 60 g szénhidrátot, 5 g szerves sót és 40 g rostot tartalmaz kilogrammonként.
|}
 
== [[w:Vanília|Vanília]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:Vanilla planifolia 04.JPG|thumb|200px|right|]]
{{cím2|Vanília}}
Latin neve: ''(Vanilla planifolia)''
 
Népies nevei:
:A vanília minőségét aromája, színe és hajlékonysága szabja meg. Nedves helyen könnyen dohosodik, ha törékeny, az a kiszáradás jele. A házilag készített vaníliás cukorhoz, a porcukorhoz tegyünk egy szál vaníliát, hamarosan „összeérnek”.
 
:Sütemények, kompótok, fagylaltok, krémek és általában édes ételek, likőrök, édes levesek, [[Szakácskönyv/Kiegészítők/Mártások|mártások]] ízesítésére. Az étellel együtt főzzük, és csak tálalás előtt vesszük ki, teljesen ártalmatlan fűszer, ezért gyomor-, epe-, és veseproblémákkal küszködők is nyugodtan használhatják.
|}
 
== [[w:Vaj|Vaj]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
{{cím2|Vaj}}
 
:A vaj számos étel főzésekor illetve sütésekor zsiradékul szolgál, jellegzetes ízt adva az ételnek, bár ilyen fajta felhasználása a magyar konyhában kevésbé elterjedt, mint akár néhány nyugat-európai, akár több keleti gasztronómiai hagyományban.
 
:Bizonyos receptekben kizárólagosan - használják mártások és sült húsok fényezésére, valamint levesek, főzelékek dúsítására, és bizonyos tésztafélék elkészítésére (például vajas tészta).
 
:Kb. 20 °C hőmérsékleten a vaj jól kenhető, ezért kenőzsiradékként is alkalmazzák, más feltétek alapjaként vagy egyszerűen csak önmagában. Más anyagokkal (zöldségek, hús- és halfélék) elkeverve sok különféle kenhető ételfajta alapanyaga.
|}
{{ZsírokOlajok}}
 
== [[w:Vérmogyoró|Vérmogyoró]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
{{cím2|Vérmogyoró}}
Latin neve: ''(Corylus maxima)''
 
Népies nevei:
:Szárazságtűrő bokor, levelei kihajtáskor vörösek. Dísznövényként a korai virágzása és bordó levelei miatt érdekes. Térelhatároló sövényként is kiváló. Virágait, majd a termését az egyéves vesszőkön hozza, a vegyes rügyekből kifejlődő termőhajtások végén. Egyivarú, egylaki, szélporozta növény.
 
:Felhasználjuk nyersen, vagy enyhén pirítva (nem sózva) rágcsálnivalóként, sütemények, müzlik alkotórésze lehet.
|}
 
 
== [[w:Vérfű|Vérfű]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
{{cím2|Vérfű}}
Latin neve: (''Sangiusorba minor'')
 
Népies nevei: kis-vérfű
:A virágzás előtt gyűjtött, fiatal levelei és hajtáscsúcsait salátákba, nyári frissítő italokba használják
|}
 
== [[w:Vesetea|Vesetea]] ==
266 ⟶ 119 sor:
 
:A '''levelek''' gyulladások és kelések borogatására is használhatók.
|}
 
 
== [[w:Vöröshagyma|Vöröshagyma]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Kép:Onions.jpg|thumb|200px|right|]]
{{cím2|Vöröshagyma}}
Latin neve: ''(Allium cepa)''
 
Népies nevei:
:[[w:Illóolaj|Illóolaj]]at, [[w:vitamin#B-komplex|B-vitamin]]t, [[w:vitamin#C-vitamin|C-vitamin]]ból 30 mg/100 g-ot, de a zöldhagyma még ennél is többet, pektint, guvertint is tartalmaz.
 
:A jellegzetes csípős ízét és illatát egy kéntartalmú vegyület, az allilszulfid adja. Ennek a hatóanyagnak baktériumölő hatása van, ezért a meghűléses időkben a fertőzések megelőzésére is használták.
 
'''Alkalmazás:'''
:kedvező étrendi hatása közismert, étvágyhozó, antibakteriális, különösen influenza (grippe), meghűlés, légcsőhurut esetén hatásos.
 
'''Gyógyhatású szerként'''
:Fokozza az emésztőnedvek elválasztását, hígítja a vért, gyulladáscsökkentő hatása is van., bélféregűzésre, vizelethajtásra, étvágygerjesztésre, illetve vércukor csökkentésére is használják.
 
:Használjuk nyersen, párolva, pirítva, karamellizálva, sütve (pl.: Lyoni-hagyma), ez utóbbi nagyon ízletes, de nehezen emészthető. Levesek, főzelékek, saláták, [[w:Burgonya|Burgonya]], [[w:bab|bab]], [[w:borsó|borsó]] és húslevesek, [[w:saláta|saláták]], sültek, szendvicsek, túró, lágy sajtok, halételek, mártások, [[Szakácskönyv/Húsok/Sertés/Disznótor|véres és májas hurka]] ízesítésére. :Tavasszal zöldhagymaként fogyasztjuk, ilyenkor hajtatással nagyobb fehér rész elérése a cél.
 
:Hosszú ideig tárolható, így egész évben használhatjuk, de szeletelt szárítmányként akár évekig is eltartható.
 
:'''Szoptatós anyák kerüljék az erősen hagymás ételek fogyasztását, mert illóolaj-aromák átmennek a tejbe.'''
|}
 
== [[w:Vöröshere|Vöröhere]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:Trifolium pratense wetland 2.jpg|thumb|200px|right|]]
{{cím2|Vöröhere}}
Latin neve: ''(Trifolium pratense)''
 
Népies nevei:
:A '''vöröshere csírája''', sokfajta nyomelemet, ásványi anyagot, kalciumot és L-borostyánkősavat, bár kevesebb van benne, mint a lucerna csírában. De van amiben egyedülálló: egyik vegyülete, megakadályozza a rákos daganatok növekedését, a benne található fitoösztrogének mellékhatások nélkül képesek helyettesíteni az emberi ösztrogént. Ennél fogva segít a változó kor tüneteit csillapítani: hatékony a csontritkulás enyhítésében, az emlőrák megelőzésében, és jó hatású a hőhullámok ellen is.
 
:Javíthat az epe-, cukor- és májbetegek állapotán, vértisztító, gyulladáscsökkentő, görcsoldó és nyálkaoldó hatású.
 
:Virága tisztító teakeverékek tartozéka.
|}