„Szakácskönyv/Mit-mihez/H” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
21. sor:
----
{{Szk-lábléc}}
<!-- Másolható minta...
34 ⟶ 35 sor:
Népies nevei:
:
|}
--> 41 ⟶ 43 sor:
== [[w:Vöröshagyma|Hagyma]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Kép:Nincs szabad kép 1.svg|thumb|100px|right|]]
{{cím2|Hagyma}}
Latin neve: ''(Allium cepa L.)''
Népies nevei:
Lásd: [[Szakácskönyv/Fűszerek/Mit-mihez/V#Vöröshagyma|Vöröshagyma]]
|}
== [[w:Hagymás boglárka|Hagymás boglárka]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Kép:Nincs szabad kép 1.svg|thumb|100px|right|]]
{{cím2|Hagymás boglárka}}
Latin neve: ''(Ranunculus bulbosus L.)''
Népies nevei:
Lásd: [[Szakácskönyv/Fűszerek/Mit-mihez/G#Gumós boglárka|Gumós boglárka]]
|}
== [[w:Hajdina|Hajdina]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Kép:Fagopyrum esculentum0.jpg|left|250px]]
{{cím2|Hajdina}}
Latin neve: ''(Fagopyrum esculentum Moench)''
Népies nevei: Közönséges pohánka, vagy pohánka, tatárka
:Termesztése és fogyasztása nálunk mindig kis mértékű volt, ennek oka valószínűleg a hajdina viszonylag alacsony terméshozama és nehéz hántolhatósága.
:A hajdina jellemző tápanyaga a többi gabonaféléhez hasonlóan a szénhidrát, amely 56-77%-ban keményítő, 17-20%-ban élelmi rost, ennek 12-17%-a cellulóz, valamint hemicellulózt és lignint is tartalmaz.
:Vitamintartalmát tekintve elmondható, hogy a hajdina igen értékes vitaminforrás, mivel a B-vitamincsoport majdnem minden tagját tartalmazza. Tokoferol (E-vitamin), riboflavin (B2-vitamin) és tiamintartalma (B1-vitamin) jelentős. Ezen tápanyagokon kívül kedvező élettani hatással rendelkező biológiai anyagokat is tartalmaz. Ilyenek például egyes antioxidáns hatású flavonoidok és a rutin (P-vitamin vagy antipermeabilitási faktor), amely kiváló gyógyszere a kapilláris vérzéseknek és a sugárterápia okozta egészségkárosodásoknak. Magas rutintartalma miatt őseink a hajdinát a magas vérnyomás kezelésére gyógynövényként használták.
:Kiemelkedően magas élelmi-rost-tartalma miatt a bélperisztaltika növelésén és a tranzitidő lerövidítésén keresztül jól alkalmazható a népbetegségnek tekinthető székrekedés (obstipatio) étrendi kezelésében és egyes daganatos megbetegedések (például vastag- és végbéldaganat) megelőzésében.
:A hajdina alkalmazható a Candida albicans fertőzés étrendi kezelésében is. Mivel itt az étlapon nem szerepelhetnek fehér lisztből készült kenyerek, pékáruk, kelt tészták, melyek kiváltására a teljes kiőrlésű lisztből előállított készítmények mellé a hajdinából készült termékek is felsorakozhatnának. A kórképben megnőtt B-vitamin- és nyomelemszükséglet fedezésére is jól felhasználható.
:Úgy tűnik, hogy a krónikus májbetegségekben, a máj elzsírosodási folyamatának megelőzésében a kéntartalmú aminosavak, mint például a metionin fogyasztása is jótékony hatású. Ennélfogva magas metionintartalma a hajdinát alkalmassá teszi a gyógyétrendbe történő beépítésre.
:A hajdina a régebbi korokban (és egyes területeken még ma is) a táplálkozás szerves részéhez tartozott. Leggyakrabban kását főztek belőle, vagy a hurkakészítésnél használták, legtöbben napjainkban is csak ebben a formában ismerik, pedig a hajdina ennél lényegesen sokoldalúbb.
|}
== [[w:Háromszínű árvácska|Háromszínű árvácska]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Kép:Nincs szabad kép 1.svg|thumb|100px|right|]]
{{cím2|Háromszínű árvácska}}
[[Kép:Pansy Viola tricolor Flower 2448px.jpg|thumb|]]
Latin neve: ''(Viola tricolor)''
Népies nevei: vadárvácska
:Egész Európában (hazánkban főleg a sík- és dombvidékeken) termő gyógynövény. Ugarokon, parlagokon, mezőkön, erdővágásokban találhatjuk.
:Egyéves vagy évelő, lágyszárú növény. Kevéssé elágazó szára 30–40 cm magasra nő meg. Levelei lándzsa alakúak vagy tojásdadok. Virágjának szirmai sárgák, feketék, kékek vagy ibolyaszínűek.
:Április-májustól többnyire augusztusig, ritkán októberig virágzik; ez idő alatt a növény föld feletti része a gyógyászatban használható drogokat tartalmaz. Toktermésében sárga színű, körte alakú magvak fejlődnek.
'''Hatóanyagai'''
:Flavonoidokat (violaxantin= rutin, violantin, szkoparin, vitexin, szaponaretin, orientin), triterpénvázas szaponint, antociánglikozidát, szalicilsav metilésztereket, nyálkát, cseranyagot, karotinoidát, ásványi sókat tartalmaz.
'''Felhasználása'''
:Betakarítás után árnyékban szárítják, majd forrázással nyerik ki belőle a drogot. 6 kg nyers árvácskából 1 kg szárítmány készíthető. A forrázat értisztító, enyhe vizelethajtó, enyhe vérnyomáscsökkentő és nyálkaoldó hatású. Külsőleg bedörzsölve vagy borogatásként az ekcéma kezelésére használják.
:Több teakeverék alkotóeleme (elsősorban reuma és köszvény ellen); a növény és teájának fogyasztása is veszélytelen.
:Íze enyhén mentás, de elsősorban nem ezért, hanem dekorativitása miatt időnként gyümölcsételekhez használják.
|}
== [[w:Hársfa|Hársfa]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Kép:Nincs szabad kép 1.svg|thumb|100px|right|]]
{{cím2|Hársfa}}
Latin neve: ''(Tilia)''
Népies nevei:
[[Kép:Sommerlinde (Tilia platyphyllos).jpg|thumb|]]
A nemzetség három faja található meg a Kárpát-medencében:
90 ⟶ 145 sor:
* A nagylevelű hárs ''(Tilia platyphyllos)'' erdeinkben a hűvösebb északi oldalakon, szurdokvölgyekben nő.
:Virágzata gyógyhatású (a drogok jegyzékében együtt ''(tiliae flos)'' néven szerepelnek), és a méhek is igen kedvelik, mindkét hársfaj fontos mézelő növény. Leginkább június közepe táján, a teljes virágzás idején gyűjthető: az ilyen virágból főzik a legjobb gyógyteát, és a méhek is ilyenkor készítik a legfinomabb hársmézet.
'''Alkalmazzák:''' nátha, reuma és köszvény kezelésére. Sokáig nem szabad használni, mert szívpanaszokat okozhat.
:A virág főzete (10 g szárított virághoz 1/4 l víz) vizelethajtó, gyomorerősítő, görcscsillapító hatású. Ezt a főzetet használják: nátha, idült köhögés, a tüdő elnyálkásodása, hörghurut és a vese okozta altesti bántalmak kezelésére. Az kúráknál a teát mindig ágyban, forrón kell inni.
:A fenti teafőzet mézzel vagy nyers cukorral a nátha ellen általánosan használt házi szer.
'''Gyógyhatása'''
:A kis- és nagy levelű hársfa virágait a teljes virágzáskor gyűjtik, árnyékos helyen szárítják. Forrázata gyógyhatású, de élvezeti teaként is kedvelt. Felhasználják még gyógyhatású fürdővizekhez, vagy bőrápoló szerként.
:A hársfateát élvezeti célra is isszák, de ilyenkor nem főzik, csak forrázzák. Egyes ajánlók szerint a gyógyászati célra szánt teát sem szabad főzni.
:Egyes vidékeken hársfabort is készítenek belőle.
|}
== [[w:Hárs|Hársfa virág]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Kép:Nincs szabad kép 1.svg|thumb|100px|right|]]
{{cím2|Hársfa virág}}
Latin neve: ''(Tilia)''
Népies nevei:
:A kis- és nagy levelű hársfa virágait a teljes virágzáskor gyűjtik, árnyékos helyen szárítják.
:Forrázata gyógyhatású, de élvezeti teaként is kedvelt. Felhasználják még gyógyhatású fürdővizekhez, vagy bőrápoló szerként. Egyes vidékeken hársfabort is készítenek belőle.
:A nemzetség három faja található meg a Kárpát-medencében:
* Az '''ezüsthárs''' ''(Tilia argentea)'', díszfa. Levelei a fonákukon ezüstösen molyhosak, és a levélérzugokban nem találunk szőröket, ellentétben a másik két fajtával. Virágzata '''nem alkalmas teának.'''
* A '''kislevelű hárs''' ''(Tilia cordata)'' Leveleinek fonákján az érzugokban vöröses színű szőrpamacsokat találunk. Virágzata június közepe táján gyűjthető a teljes virágzás idején. Ez szolgáltatja a legfinomabb hársmézet, és a legjobb tea alapanyagot.
* A '''nagylevelű hárs''' ''(Tilia platyphyllos)''. Leveleinek fonákján az érzugokban fehéres színű szőrpamacsokat találunk. Teljes virágzása június elején várható, a legkorábban virágzó fajta.
|}
== w:Havasi medvekapor|Havasi medvekapor ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Kép:Nincs szabad kép 1.svg|thumb|100px|right|]]
{{cím2|Havasi medvekapor}}
Latin neve:
Népies nevei:
|}
== [[w:Házi len|Házi len]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Kép:Nincs szabad kép 1.svg|thumb|100px|right|]]
{{cím2|Házi len}}
Latin neve: ''(Linum usitatissimum)''
Népies nevei:
:A lent az egész földön termesztik, az utóbbi évtizedekben ismét megnövekedett az érdeklődés a lentermesztés irányába. Egyike a legrégebben termesztett növényeknek.
:A len szárából kiváló, tartós textilszövetet készítenek, mely kivételes antibakteriális tulajdonsággal rendelkezik, ez a tulajdonság a különleges kórházi textilek gyártásánál hasznosítható.
'''Toktermésében''' (lengubó), legfeljebb tíz fényes, sárgásbarna '''olajos mag''' ''(Lini semen)'' fejlődik.
|}
== Hibiszkusz ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Kép:Nincs szabad kép 1.svg|thumb|100px|right|]]
{{cím2|Hibiszkusz}}
Latin neve: ''(Hibiscus sabdariffa)''
Népies nevei:
:Virágszirmai nem csak díszítenek, hanem illatosítanak is. Ehető és kandírzható virág.
:'''Hibiszkuszvirág tea''', forralás után leszűrik, kinyomkodják a virágkelyheket is, majd cukrozzák, hidegen isszák.
|}
== [[w:Hidrasztisz|Hidrasztisz]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Kép:Nincs szabad kép 1.svg|thumb|100px|right|]]
{{cím2|Hidrasztisz}}
Latin neve: ''(Hydrastis canadensis)''
Népies nevei:
'''Gyógyhatása:'''
:Éredény szűkítő, görcsoldó, összehúzó hatású, antibiotikum, immunrendszer-stimuláló, nőgyógyászati problémák, emésztést elősegítő. Forrázata vagy tinktúrája antibiotikumként fertőző hasmenés ellen, valamint gyomor- és bélpanaszokra, immunrendszer-serkentőként, menstruációs folyás és szülés utáni vérzés megállítására alkalmazható. Az epekiválasztás megkönnyítésével emésztésserkentő hatása is van.
'''Hidrasztisz ellenjavallat'''
:Terhes nők ne használják méhösszehúzódást serkentő hatása miatt! Magas vérnyomásban szenvedők, szívbetegek, cukorbetegek, glaukómások számára is ellenjavallt!
'''Vigyázat:''' vérpipaccsal hamisítható, ami hasmenést, hányást, szédülést okoz!
|}
== [[w:Homoki gyopár|Homoki gyopár]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Kép:Nincs szabad kép 1.svg|thumb|100px|right|]]
{{cím2|Homoki gyopár}}
Latin neve: ''(Helichrysium arenarium DC.)''
Népies nevei:
'''Gyógyhatása:'''
:Alacsony vérnyomásban, bélrenyheségben, sárgaságban szenvedőknek, gyermekeknél mint gilisztaűző. Teája epére ható, vizelethajtó, összehúzó hatású.
:Használják gyomorsavhiány, anyagcserezavarok, sárgaság, reuma, ízületi bántalmak ellen is. Bélféregűző hatása is ismert.
|}
== [[w:Homoktövis|Homoktövis]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Kép:Nincs szabad kép 1.svg|thumb|100px|right|]]
{{cím2|Homoktövis}}
Latin neve: ''Hippophae rhamnoides''
Népies nevei:
:A [[w:Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] egyetlen faja, a ''Hippophae rhamnoides'' őshonos, pontosabban annak egyik alfaja, a subsp. ''carpatica'' Rousi..
:Kiemelkedő a C-vitamin tartalma, mely a [[w:citrom|citrom]] C-vitamin tartalmának a tízszerese. Készíthető belőle: [[w:gyümölcslé|gyümölcslé]], [[w:dzsem|dzsem]], [[w:bor|bor]], [[w:ivólé|ivólé]], [[w:tea|tea]], [[w:likőr|likőr]], [[w:zselé|zselé]], általában más gyümölcsökből készült termékekkel vegyesen, ugyanis a homoktövis gyümölcse savas. Gyümölcsét gyógyszeralapanyagként is hasznosítják: nehezen gyógyuló sebek, fekélyek gyógyítására. A növény terméséből kitűnő, nagy biológiai értékű lé nyerhető, amely a jellegzetes aromát kialakító 2,4-6% cukron és 1- 2,4% szerves, elsősorban almasavon, valamint cseranyagokon kívül számos vitamint, ásványi anyagot és aminosavat is rejt. A homoktövis termése jelentős mennyiségben tartalmaz C-vitamint (150-316 mg%), karotint (10--15 mg%), B 1 - (0,016- 0,039 mg%), B 2 -vitamint (0,03- 0,056 mg%) és E-vitamint (0,8 mg%), értékes kalcium-, magnézium- és cinktartalma. Az aminosavak csoportjából jelentősebb mértékben a cisztein és a fenil-alanin képviselteti magát. A homoktövis terméshúsa továbbá 1-2%, magja pedig 12- 15%-ban hordoz zsíros olajat, amely érdekes módon más-más összetételt mutat. Míg a húsban elsősorban palmitin- és palmitoleinsavat, addig a magban inkább linol- és linolénsavat találunk.
|}
== [[w:Húsos som|Húsos som]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Kép:Nincs szabad kép 1.svg|thumb|100px|right|]]
{{cím2|Húsos som}}
[[Kép:Cornus mas 25092005.jpg|right|thumb|180px|A húsos som]]
Latin neve: ''(Cornus mas L.)''
Népies nevei:
:Manapság a kertekben és a közparkokban főként díszcserjének ültetik, pedig a som igen értékes gyümölcsöt is terem, amelyből – különösen vadas húsok mellé való – kiváló [[w:lekvár|lekvár]] készíthető. [[w:vitamin#C-vitamin|C-vitamin]] tartalma 200 mg/100g körül van, karotinban gazdag.
:Lekvár, szörp, dzsem, kompót készíthető belőle.
:Az éretlen termését az [[w:olajbogyó|olajbogyó]]hoz hasonlóan már az ókor óta szokás sós vagy ecetes vízben [[w:köménymag|köménymag]]gal eltenni.
:[[Szak%C3%A1csk%C3%B6nyv/Tart%C3%B3s%C3%ADt%C3%A1s/Ecet#Borecet|borecet]]ben elrakva a [[w:kapribogyó|kapribogyó]]t helyettesítheti. Savanyítani is szokták, és vadhúsból készült ételekhez tálalják.
|}
| |||