„Szakácskönyv/Mit-mihez/N” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
50. sor:
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Kép:
{{cím2|Nagy csalán}}
Latin neve: ''(Urtica dioica L.)''
Népies nevei: „csalán” (csolyán) elnevezést valójában több faj gyűjtőneveként használjuk.
:A csalánszőr hangyasavat, acetilkolint, szerotonint és hisztamint tartalmaz, ezért fájdalmas és égető a csaláncsípés. Fontos gyógynövény és tápnövénye számos hazai lepkefajunknak. Régebben a növény friss hajtásával ütögették a reumásokat.
:Teáját évszázadok óta fogyasztják ízületi betegségek ellen. Erősítő, vizelethajtó, vértisztító, tejelválasztást serkentő teakeverékek alkotórésze.[1] Gyökerének alkoholos kivonatát samponokba, tonikokba, egyéb hajápoló termékekbe teszik hajhullást csökkentő, hajerősítő hatása miatt.
:A konyhában is használatos gyógynövény: leveleit főzelékként, zsenge hajtásait tavaszi levesekben és salátákban fogyasztják, sőt, néha sörhöz is használják fűszerként.
:Gyökere és levelei vizelethajtó és gyulladáscsökkentő hatásúak. Leveleit gyakran alkalmazzák epe- és májbántalmakra is. Az egész növényből kisajtolt nedv kitűnő tavaszi tisztítókúrákhoz, az egész kiválasztó szervrendszert felpezsdíti.[1]
:A középkorban háborús időkben a kendert helyettesítették vele, belőle készítettek fonalat és szövetet. :Levelének gyűjtési ideje március-április hónapra tehető, gyökérzetét pedig ősszel vagy tavasszal szokás gyűjteni.
|}
65 ⟶ 73 sor:
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Kép:
{{cím2|Nagy ezerjófű}}
Latin neve: ''(Dictamnus albus L.)''
Népies nevei: kőrislevelű nagyezerjófű
:Furokinolin-alkaloidokat (diktamnin, szimmianin, fagarin), furokumarinokat (xantotoxin, auraptén), limonoideket, flavonoidokat, kellemes vanília és citrusillatú, ám gyúlékony illóolajokat tartalmaz – ez utóbbi tulajdonsága egyeseket arra indított, hogy azonosítsa a növényt a bibliai „égő csipkebokorral”.
:A népi gyógyászatban egykor sebek kezelésére, belsőleg reuma ellen, menstruációs ciklus megindítására használta a levelet és a gyökeret. A homeopátiában erős menstruációt és fehérfolyást kezelnek vele.
|}
84 ⟶ 94 sor:
Latin neve: ''(Plantago major L.)''
Népies nevei: széles levelű útifű
:Közeli rokona a lándzsás útifűnek (Plantago lanceolata), valamint a réti útifűnek (Plantago media) – hatóanyagaikban megegyeznek. A gyógyszeripar és a népgyógyászat mindhárom faj leveleit felhasználja, de a lándzsás útifű a legjobb erre a célra.
:A lándzsás útifűhöz hasonlóan a népi gyógyászatban köhögés csillapítására használják. A friss leveleket sebek gyógyítására, a magot enyhe hashajtóként használják néha.
:A homeopátia előnyben részesíti ezt a fajt, foghúzás utáni fájdalmak csillapítására, középfülgyulladás, ágybavizelés és bőrkiütések kezelésére.
|}
95 ⟶ 109 sor:
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Kép:
{{cím2|Nagylevelű csodamogyoró}}
Latin neve: ''(Hamamelis virginiana L.)''
:A csodamogyorót belsőleg és külsőleg egyaránt használják vénás keringési elégtelenség okozta zavarok (lábduzzanat és aranyér) kezelésére. Alkalmazzák szájöblítőként is. Helyileg pedig bizonyos szembetegségek (irritáció, kellemetlenül égő, szúró szem) enyhítésére alkalmas.
:Állatkísérletek igazolták, hogy a csodamogyoró-kivonat növeli a visszerek ellenálló-képességét, csökkenti a hajszálerek átvezető képességét, és gyulladáscsökkentő hatású. A humán gyógyászatban a kivonatot csak helyi kezeléseknél vizsgálták. Úgy tapasztalták, hogy jó érösszehúzó, valamint az ajakherpeszre és az ekcémára gyakorol jótékony hatást.
:Alkalmazásakor mindeddig nem észleltek mérgező hatást, de – különösen tinktúrája – esetenként kiválthat allergiát.
|}
110 ⟶ 126 sor:
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:Lipa krala Mateja - Bojnice.jpg|thumb|262px|[[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] hársfája [[Bajmóc]]on]]
{{cím2|Nagylevelű hárs}}
Latin neve: ''(Tilia platyphyllos Scop.)''
:Az egyik legkorábban virágzó hárs; virágai június elején nyílnak: a középsők hamarább, a szélsők később.
:A hársfavirágzatnak nincs orvosilag javasolt felhasználása. A népgyógyászatban meghűléses tünetek valamint enyhe tünetekkel járó stressz oldására használják. A kezelést a tünetek jelentkezésekor kell megkezdeni, ha a tünetek súlyosbodnak vagy 7 napon belül nem enyhülnek, orvoshoz kell fordulni.
Ellenjavallat: A hársfavirágzattal szembeni túlérzékenység (pl. allergia) esetén nem alkalmazható. Az alkoholos kivonatok adása 4 éven aluli gyermekeknek nem javasolt.
Kölcsönhatás más gyógyszerekkel: Nem ismert.
Hatása a termékenységre, terhességre és tejelválasztásra: Nincsenek biztonságossággal kapcsolatos adatok, ezért terhesség és szoptatás idején adagolása nem javallott.
Mellékhatások: Nincs ismert mellékhatása.
|}
125 ⟶ 145 sor:
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Kép:
{{cím2|Napraforgó}}
Latin neve: ''(Helianthus annuus)''
161 ⟶ 181 sor:
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Kép:
{{cím2|Napraforgóolaj}}
Latin neve: ''Helianthi annui oleum raffinatum''
191 ⟶ 211 sor:
[[Kép:Nincs szabad kép 1.svg|thumb|100px|right|]]
{{cím2|Narancs}}
Latin neve: ''(Citrus aurantium)'' ''(Citrus sinensis)''
Népies nevei: édes narancs (auranci, oránzs)
:Különböző édességek, cukrászati termékek, likőrök, de édes sütemények és krémek készítéséhez, de sütve készített szárnyas ételekhez is használják.
212 ⟶ 232 sor:
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Kép:
{{cím2|Naspolya}}
Latin neve: ''(Mespilus)''
:A téli hónapok értékes növénye, mert gyümölcsének igen magas a C-vitamintartalma, érésének idején más hazai gyümölcs már ritkán található.
:A naspolya gyümölcse utóérő, vagyis a fáról leszedve frissen nem fogyasztható. Ha a fáján hagyják, hogy egyszer vagy kétszer megcsípje a dér, akkor édesebb lesz. Előbb leszedve meglágyul, és akkor nyersen meg lehet enni.
: Mint gyümölcs, lekvárt lehet főzni belőle
: Gyümölcsének magas pektin tartalma miatt zselé főzhető belőle.
: Szívós fája a faszobrászati, és a faipari célokra alkalmas
: Levele és kérge nagy mennyiségű csersav tartalma miatt régebben cserzésre használták.
: A népi gyógyászatban kérgének főzetét vérzések csillapítására alkalmazták.
: Magvainak főzete vesekő elhajtásra alkalmas.
|}
226 ⟶ 253 sor:
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[File:Nehézszagú gólyaorr.JPG |thumb|Nehézszagú gólyaorr]]
{{cím2|Nehézszagú gólyaorr}}
Latin neve: (''Geranium robertianum'')
: Kellemetlen szagú illóolaja mellett ellagitanninokat (geranint és izogeranint), valamint flavonoidokat tartalmaz.
:A növény hajtásait virágzáskor gyűjtik. Cseranyagtartalma miatt a népi gyógyászatban hasmenésre, a gyomor és a belek nyálkahártyájának gyulladásaira, belső vérzések kezelésére, máj- és epebetegségek kezelésére, gargarizálószerként a száj és garat gyulladásaira is alkalmazták.
:Külsőleg fekélyeket, kiütéseket, nehezen gyógyuló sebeket kezeltek a friss növénnyel. A homeopátiában hasmenésre, vérzésekre, fájdalmas vizelésre és krónikus mandulagyulladásra adják.
:Teáját idült epehólyag bántalmak, bélhurut, aranyér, gyomor- és bélvérzés, pajzsmirigytúltengés esetén használják. Vadon gyűjthető.
242 ⟶ 271 sor:
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[
{{cím2|Nektarin}}
Latin neve: ''(Prunus persica)''
:A nektarint keresztezésnek, hibridnek tartják sokan (mandula, szilva), pedig ugyanaz a faj, mint az őszibarack, annak egy genetikus variánsa. A szőrösség tulajdonságát egy domináns allél hordozza, ennek teljes hiányában kopasz a barack. Már Darwin is foglalkozott a nektarin mibenlétének problémájával, és az ő nyomában számos más kutató is.
'''Lásd:''' [[Szakácskönyv/Fűszerek/Mit-mihez/Ö#Őszibarack|Őszibarack]]
|}
262 ⟶ 290 sor:
Latin neve: ''(Hepatica nobilis)'' vagy ''(Anemone hepatica)''
:A nemes májvirág elterjedési területe Közép-Európa. Egyes helyeken ugyan bőségesen található, alapjában véve azonban ritka növény, bizonyos területeken teljesen hiányzik.
281 ⟶ 309 sor:
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:PopulusNigra3.jpg|left|thumb|''Populus nigra'' ősszel]]
{{cím2|Nyárfa}}
Latin neve: ''(Populus nigra L.)''
Népies nevei: feketebyár
:Fája nem túl jó minőségű puhafa, amiből használati eszközöket, dobozokat, gyufát, papírt készítenek. :Egyes nyárfafajokat homokos-szikes területeken erdőtelepítésre használnak talaj-előkészítőnek.
:az egyes szekciókban sok hibrid faj ismert.
|}
298 ⟶ 326 sor:
[[Kép:Nincs szabad kép 1.svg|thumb|100px|right|]]
{{cím2|Nyírfa}}
Latin neve: ''(
Népies nevei: ~ Közönséges nyírfa, bibircses nyír▼
:A levelet június-július folyamán gyűjtik. A levél flavonoidokat (kvercetin glikozidokat), nyomokban illóolajat (szeszkviterpén peroxidokat, triterpén származékokat), káliumsókat és aszkorbinsavat tartalmaz.
:A nyírfalevél teája kiváló vizelethajtó, vértisztító és gyulladáscsökkentő, de ismert görcsoldó és fertőtlenítő hatása is.
▲Népies nevei: ~ Közönséges nyírfa
:Alkalmazzák enyhébb fertőzéses húgyúti megbetegedésekben, vesekő és vesehomok kialakulásának megelőzésére, reuma ellen.
:A népi gyógyászatban a fiatal fák nedvét vizelethajtásra használták. Hajszesz is készül a felhasználásával.
|}
| |||