„PC tanácsok” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
 
aNincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
 
== Ötletek, tanácsok ==
 
 
Egy jó tanács a merevlemezek kezelésével kapcsolatban, néhány hasznosítható ötlet a Windows'95-'98 használatához, valamint különös tekintettel a Windows XP titkaira az új operációs rendszer használatához néhány jó tanács...
 
===Mélyformázás...===
Néha a PC visszamenőleges kompatibilitása inkább egy-egy jól elrejtett taposóakna képében manifesztálódik, mintsem valódi haszonként. Régebbi gépek tulajdonosai - még a kései 486-osokban és a korai Pentium "1"-esekben is előfordul - futhatnak össze egy "Low Level Format" ponttal gépük BIOS-ában. Nos, ez az, amit nem tanácsos kipróbálni!
Mi is ez pontosan? Az utolsó olyan pillanat egy merevlemez életében, amikor a lemezei nem tartalmaznak adatot, az, amikor a gyártósoron fizikailag éppen létrejön. A modern meghajtók ugyanis már olyan precíz mechanikával bírnak, hogy gyárilag mélyformázhatják őket, azaz már az előállításukkor a teljes élettartamukra felírják azt a vezérlőstruktúrát, amely meghatározza, hogy fizikailag hol vannak a sávok és a szektorok. Ez persze nem mindig volt így. Az igazán öreg meghajtókat házilag kellett mélyformázni, mert előfordulhatott az, hogy a bennük lévő lemezek szállítás közben elmozdultak egymáshoz viszonyított helyzetükből. Továbbá a fejek mozgatására akkoriban használt technológia közel sem volt olyan precíz, mint manapság, így az öregedő winchesterben előfordulhatott, hogy a fej nem oda mozdult ki, ahová a vezérlőelektronika "gondolta", hogy küldi. Ezt pedig csak egy új mélyformázással lehetett orvosolni.
Már a kései 486-osokban is őskori zárványnak számított egy ilyen funkció, de biztonsággal állíthatom, hogy még a Pentiumok BIOS-ában is fel-felbukkant. A dolgot tovább bonyolítja, hogy az alacsony szintű formázás nemcsak a BIOS-okban fordul elő, hanem a régi merevlemez-karbantartó programokban is, amelyeket a már emlegetett meghajtókhoz készítettek, azokhoz, ahol valóban szükség is volt rájuk. Ami tovább rontja a helyzetet, léteznek olyan programok, amelyek a mai meghajtókhoz készültek, és arra szolgálnak, hogy a winchesterben található, a felhasználó által szabadon elérhető területet letöröljék - illetve egész pontosan -, hogy ezeket nullákkal töltsék fel. Ezeket valamilyen furcsa oknál fogva "alacsonyformázó programoknak" is szokták nevezni. A hasznuk annyi, hogy segítségükkel biztosan el lehet tüntetni egy makacs bootvírust, vagy visszaállíthatatlanul el lehet tüntetni bizalmas adatokat.
Természetesen szó sincs arról, hogy az ilyenek valóban mélyformáznák a meghajtókat. De miért is baj az, hogyha megkísérelünk egy ilyen eljárást? Nos, egy modern meghajtóban egészen egyszerűen nincs szükség arra, hogy megváltoztassuk ezeket az úgynevezett "szervó információkat". Mi több, felettébb veszélyes lehet. Tudnunk kell azt, hogy a gépünk BIOS-ában a HDD-ről olvasható információ ( fejek, cilinderek, szektorok száma ) nem a valódi karakterisztikát tükrözik, hanem a vezérlőelektronika és a BIOS felépítéséből fakadóan szükséges transzláció eredményei. Ha egy "valódi" alacsonyformázó rutint ezekkel az értékekkel szabadítunk rá egy meghajtóra, akkor nagy a kockázata annak, hogy tökéletesen és javíthatatlanul elrontja ezeket a bejegyzéseket. Szerencsére a modern merevlemezeket már úgy alakították ki, hogy azok egészen egyszerűen ignorálják az alacsony szintű formázásra vonatkozó parancsokat. Jó esetben tehát csak az időnket pocsékoljuk a "low level formattal", de ha "szerencsénk van", akkor egy régebbi meghajtót - az egy gigabájt méret alattiak a veszélyeztetettek - tönkre tudunk tenni. Tehát az általános tanács: ne próbáljuk ki!
 
 
===Levegőt...===
A winchesterek belsejében - egy népszerű tévhittel ellentétben - nincs vákuum, csak olyan környezet, amelyből megpróbálták kiszűrni a szennyeződéseket, sok meghajtón még lélegzőnyílást is találunk. Ezt nem szabad lefedni, mert extrém esetben nem jut be elég levegő ahhoz, hogy kialakulhasson az a bizonyos légpárna, amelyen a fejek utaznak, és a merevlemez idő előtt tönkremegy.
A hazai forgalmazók többsége pici matricákat ragaszt minden általa eladott termékre, hogy ily módon egyszerűen azonosíthassa a garanciális reklamációk során a beszerzési forrást, ill. a beszerzés idejét. Néha - sajnos nem is ritkán - előfordul, hogy ezt az ominózus kis címkét pontosan az említett lélegzőnyílásra ragasztják. Valószínűleg a gyártók is szembesültek ezzel a problémával, mert például az IBM meghajtóknál - amelyeknek pont felfelé esik a "szipoltyúja" - már egy feltűnő nyíllal és felirattal hívják fel a figyelmet erre az apróságra. Arra is érdemes odafigyelni, hogy fiókba vagy külső házba szerelve maradjon elég hely a meghajtó és "börtöne" között a levegővételre.
Kell nekem merevlemezhűtő? Nagyon sokféle merevlemezhűtő szerkezetet kínálnak a kereskedelemben. A leggyakoribbak az 5,25 collos meghajtó helyére beépíthető bölcsők, amelyek ventilátoraikkal a gép előlapja felől szívják be a hidegebb külső levegőt, és a mögöttük megbúvó meghajtókra fújják azt. Ezenkívül léteznek olyan megoldások is, amelyeket a merevlemezek alá kell beépíteni, és a gépben lévő belső levegőt terelik a merevlemezre. Normális esetben nincs szükségünk ilyen varázstárgyakra, persze kérdés, hogy mi számít "normális esetnek". Nos egy olyan gép, amelyben csak egy merevlemez van, nincs telepakolva kártyákkal, a szalagkábelek szépen vannak elvezetve, tehát jól áramlik a levegő benne. Azt is fontos tudni, hogy az a bölcső, amelybe beépítjük a merevlemezt, maga is hűtőfelület. Mivel a meghajtó fémrészeivel érintkezik ez a jókora, fémlemezből hajtogatott szerkezet, hűtőbordaként is funkcionál, és sok hőt képes elvezetni attól. Kiegészítő ventilátorokra csak akkor lesz szükségünk, hogyha nagyon sok minden van a gépünkben, több meghajtót zsúfoltunk össze szűk helyre, azaz nem tud kellőképpen áramolni benne a levegő. Ha ilyen extra hűtéseket szerelünk be, akkor ügyeljünk arra, hogy ne rontsuk el vele a ház levegőáramlását.
 
 
===A Windows újraélesztése...===
A Windows körül mindig akad valami tennivaló. Korlátlanul lehet takarítani, konfigurálni, testreszabni stb. A legrosszabb, amikor újra kell telepíteni a rendszert. Jó, ha erre időben felkészülünk, és az összeomlás nem ér minket váratlanul.
Mindig jó, ha kezünk ügyében van egy indítólemez, mert soha nem lehet tudni... A Windows - még a 98SE is - képes arra, hogy teljesen váratlanul összedőljön, és cserben hagyja a gyanútlan operátort. A "szegény, szerencsétlen" egyéni felhasználónak - nem lévén más választása - magának kell ellátnia a rendszergazdai feladatokat, így tehát arról is magának kell gondoskodnia, hogy létezzen egy úgynevezett indítólemez a rendszer újraélesztéséhez, vagy az esetleges újratelepítéshez.
* Az indítólemez készítésére több lehetőség is adódik....
** Az egyik lehetőség : - a Windows telepítésekor a telepítés-varázsló felajánlja az indítólemez létrehozásának lehetőségét, amelyet érdemes az első telepítéskor elfogadni,
** A másik lehetőség : - a már telepített rendszer "Vezérlőpult/Programok telepítése, eltávolítása" opciójában, a megjelenő párbeszédablak "Indítólemez létrehozása" fülecskére kattintva lehetőség van egy ilyen ún. rendszerlemez létrehozására.
 
 
===CD-ROM élesztése...===
Bizonyára sok Windows 95/98 felhasználó számára ismerős a következő rémhistória. A rendszer valamiért nem tud betöltődni (lefagyott, összeomlott stb.), tehát újra kell telepíteni a Windowst, ám a CD-ROM meghajtó nem plug and play kompatibilis, így azt is telepíteni kell. Ehhez azonban szükség van néhány fontos fájlra, amelyek - mily kegyetlen az élet! - éppen azon a gépen vannak, amelyik nem indul. Hogy az ehhez hasonló eseteket megelőzzük, készítsünk egy olyan indítólemezt, amelynek segítségével a CD-ROM meghajtót is fel tudjuk éleszteni, hogy elfogadja a Windows telepítőlemezt.
Indítólemezt többféleképpen is generálhatunk. Például a jó öreg Sys.com paranccsal, amely a Windows/Command könyvtárban található. A Start gombra kattintva válasszuk ki a Futtatást, majd a Megnyitás mezőbe írjuk be a sys a: parancsot, vagy ha az indítólemez-generálást össze akarjuk kötni a formattálással, akkor a format a: /s parancsot.
Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy mindössze négy fájl - a Drvspace.bin, a Command.com, az Io.sys és az Msdos.sys - kerül rá a floppylemezre, így bőven marad hely az Autoexec.bat és a Config.sys számára, valamint a merevlemez partícionálásához, formattálásához stb., továbbá a CD-ROM telepítéséhez szükséges egyéb fájlok számára.
A Windows 95 és 98 azonban ennél többre is képes. Olyan indítólemezt generál, amelyen eleve megtalálható minden fájl, amely a gép rendbetételéhez szükséges. Ilyen lemezt a Vezérlőpult eszköztára segítségével hozhatunk létre. A Start/Beállítások ágon végigmenve nyissuk meg a Vezérlőpultot. Ebben kattintsunk duplán a Programok hozzáadására. A következő párbeszédablakban sok hasznos dolog található, ám ezek közül bennünket most csak az indítólemez létrehozása érdekel. Ezt a funkciót a harmadik fülre kattintva érhetjük el. A művelet roppant egyszerű. Tegyünk be egy floppylemezt az a: meghajtóba, majd kattintsunk a Lemez létrehozása gombra. A rendszer figyelmeztet, hogy szüksége lesz a Windows 98 CD-ROM-ra, és kéri, hogy helyezzük be a lemezt a meghajtóba .
A következő kérés arra vonatkozik, hogy címkézzünk meg egy floppylemezt, és azt is tegyük be a meghajtóba. Ha minden kérést teljesítettünk, dőljünk hátra a fotelban, miközben a rendszer automatikusan elvégzi a munka hátralevő részét. A lemez mindent tartalmaz, mi szem-szájnak ingere, egy baj van csupán: olyannyira megtelik, hogy a CD-ROM telepítő fájlok esetleg már nem férnek el rajta. Ezen persze könnyen segíthetünk. Például kitörölhetünk fájlokat, amelyekre előreláthatóan nem lesz szükség. Letörölhetjük például a lemezen található .cab fájlt (ám ez esetben pótolnunk kell a Format.com-ot, Sys.com-ot és az Mscdex.exe-t), valamint egy teljesen felesleges .txt állományt stb. Később nem árt tesztelni a lemezt, hogy nem hiányzik-e róla valami, amit kitöröltünk.
Annyi helyet kell felszabadítanunk, hogy a lemezen elférjen az Autoexec.bat, a Config.sys, a Hymem.sys, valamint a CD-ROM meghajtóprogramja. Bármelyik megoldást válasszuk is, a következő lépésben gondoskodnunk kell a CD-ROM telepítéséhez szükséges fájlokról, valamint az Autoexec.bat és a Config.sys átszerkesztéséről.
Ha a Sys.com-mal hoztuk létre az indítólemezt, másoljuk át a floppylemezre legelőször is az Autoexec.bat-ot és a Config.sys-t. Ezt követően keressük meg a Windows/Command könyvtárban a Himem.sys-t, és másoljuk át azt is a floppylemezre. Ugyancsak másoljuk át a floppylemezre az Mscdex.exe fájlt, valamint a CD-ROM meghajtószoftverét (pl. Atapi.sys vagy valami hasonló). Ha a merevlemezt partícionálni és formattálni is kell, akkor szükség van még az Fdisk.exe, a Format.com és a Sys.com fájlokra is.
A Windows által generált indítólemezre csak a CD-ROM meghajtószoftverét kell átmásolnunk, mivel a rendszer jóvoltából a többi fájlt már rajta van a lemezen. Most már csak az van hátra, hogy átszerkesszük az Autoexec.bat-ot és Config.sys-t az indítólemezen. Nyissuk meg az említett fájlokat valamilyen szövegszerkesztő programmal. Tegyünk minden felesleges sor elé egy REM bejegyzést, az előbb említett fájlokra való hivatkozásokban pedig változtassuk meg az útneveket úgy, hogy a rendszer ne a Windows könyvtárban keresse ezeket a fájlokat, hanem a floppylemezen.
Ezzel végeztünk. A rendszer a floppyról is indítható, s minden további nélkül felismeri a CD-ROM meghajtót is. A rendszer újratelepítése lényegesen egyszerűbb, ha PnP (plug and play) meghajtót építünk a gépbe. Ilyenkor nem kell izgulnunk azért, hogy vajon látja-e a Windows a CD-ROM meghajtót vagy sem. Csak be kell tenni a lemezt és hajrá.
 
 
=== Tulajdonosváltás...===
Telepítéskor a Windowsnak meg kell adnunk valamilyen felhasználónevet, ezek nélkül nem léphetünk tovább. Joggal merül fel a kérdés, mi van akkor, ha elírtuk valamelyik nevet, vajon örök időkre el kell tűrnünk a hibát?
Nos, a tulajdonosra vonatkozó bejegyzést aránylag egyszerűen megváltoztathatjuk. Ehhez meg kell nyitnunk a regisztrációs adatbázist, és néhány sort át kell szerkesztenünk benne. A Start menüből indítsuk el a szép nevű Rendszerleíró adatbázis-szerkesztő programot - Start/Futtatás, majd Regedit - ebben keressük meg a HKEY_LOCAL_MACHINE fejezetet, és kattintsunk a "+" jelre. Ez alatt nyissuk meg a "Software" ágat, majd a "Microsoft"-ot. A Microsoft alatt nyissuk meg a "Windows"-t, majd keressük meg alatta a "CurrentVersion"-t. A jobb oldali ablakban keressük meg a RegisteredOrganization vagy a RegisteredOwner bejegyzéseket.
Kattintsunk duplán arra a bejegyzésre, amelyet módosítani akarunk. Feljön a Karakterlánc szerkesztése ablak, amelyben az Érték mezőben megadhatjuk az új nevet. Végül kattintsunk az OK-ra. Lépjünk ki a Regeditből, és ellenőrizzük az eredményt. Kattintsunk a jobb egérgombbal a Sajátgépre, és válasszuk ki a menüből a Tulajdonságokat. A Rendszer tulajdonságai ablakban az Általános oldalon szerepelnek a tulajdonosra vonatkozó bejegyzések. Látható, hogy A termék regisztrált felhasználója című részben immár az új bejegyzésnek kell szerepelnie.
 
 
===A Windows XP kompatibilitási problémái...===
A Windows XP kompatibilis a Windows 95, a Windows 98 és a Windows ME rendszerben működő legelterjedtebb ezer alkalmazás többségével, és a Windows 2000 Professional rendszerben működő alkalmazások szinte mindegyikével, eltekintve a víruskereső programoktól, a rendszer segédprogramjaitól és a biztonsági másolatokat készítő alkalmazásoktól, ezek többségéhez a gyártók megfelelő frissítéseket bocsátanak ki a Windows XP megjelenésekor. Az olyan alkalmazások esetében, amelyeket a Windows korábbi verzióihoz készítettek, és nem működnek a Windows XP alatt, igénybe vehető a Windows XP egyik új funkciója, amely képes emulálni a legtöbb korábbi Windows-verzió környezetét. Ha egy régebbi alkalmazás nem a kívánt módon fut Windows XP rendszer alatt, az alkalmazás-kompatibilitási varázslóval könnyen megadható egy másik kompatibilitási üzemmód.
 
===Problémák a hardvereszközök meghajtóival...===
Sajnos a hardverek esetében nem állítható az XP-kompatibilitás. Egy eszköz vagy működik az XP-vel, vagy nem, s ez utóbbinál már a drájver telepítése is meghiúsul a gyakorlatban. Ha a Windows 98/ME-ről frissítünk XP-re, nézzük meg az Eszközkezelőben, hogy nem jelzi-e sárga felkiáltójel a hardver működésképtelenségét. Ehhez kattintsunk jobb egérgombbal a Sajátgép ikonra, majd az előugró menüből válasszuk a Tulajdonságok menüpontot. A Hardver fül alatt kattintsunk az Eszközkezelő gombra. Kapcsoljuk ki a hibásan működő eszközt.
 
 
===Sosem fogyó memória...===
Amennyiben a Windows XP számára szűkké válik az operációs tár, bevet egy ügyes trükköt. Az operatív tár tartalmának egy részét kihelyezi a merevlemezre, így készít helyet az új programok számára. Ennek köszönhetően a Windows XP-nek sose fogyhat el a memóriája, még akkor sem, ha több programot párhuzamosan használunk vagy óriási videofájlokat szerkesztünk. Viszont a merevlemez és RAM közötti "adatturizmus" jelentősen lelassítja a számítógépet. Ezért a legjobb tuningolási akciók egyike a fizikai memória bővítése, hogy megakadályozzuk a merevlemezre történő kihelyezést. Egy XP rendszer számára a 256 Mbájtnyi RAM az ideális.
 
===A Windows XP és az USB 2.0...===
Az új operációs rendszer eredeti verziója nem támogatja az USB 2.0-át. Ha ilyen eszközt csatlakoztatunk, megjelenik egy figyelmeztetés, hogy a nagysebességű eszköz csak csökkentett sebességgel fog üzemelni. A drájver telepítéséhez látogassuk meg az Update honlapját ( http://windowsupdate.microsoft.com ) és a Driver Updates részből töltsük le a Microsoft Driver Update-et. A drájver hiányozhat a listából, ha már korábban telepítettük valamelyik harmadik gyártó USB 2.0 drájverét.
 
 
===Fel nem ismert PCMCIA-csatoló...===
Bizonyos PC-kártyákat a Windows XP nem ismer fel megfelelően. Ezeket felkiáltójellel látja el az Eszközkezelőben, és nem ad rendszererőforrásokat a számukra. A probléma abból ered, hogy a drájver nem a megfelelő helyen van. A Microsoft már elkészítette az idevágó javítókészletet, amelyet kérésre megküld.
 
===A chipset drájverének telepítése...===
Ha telepítettünk minden XP-drájvert, felmerül a kérdés, vajon szükségünk van-e még valamire. Nos, a számítógépünk akkor fog zökkenőmentesen futni, ha telepítjük a megfelelő chipset drájvereket is, amelyek az alaplap alapvető funkcióit irányítják. A legelterjedtebb VIA chipkészletek legújabb 4.40-es verziójú drájverét a www.viaarena.com honlapon található Drivers rész alól tölthetjük le. A drájver egy Mbájt méretű, és a letöltés után telepítenünk kell.
 
===A notebook áramfogyasztásának csökkentése...===
Néha olyankor is hamar lemerül a notebook akkuja, amikor a processzor ismeri a takarékos üzemmódot is. Ennek az az oka, hogy az AMD PowerNow! technológiája optimálisan szabályozza, amely a processzor teljesítményét, s növeli a akkuk üzemidejét, még nem volt kész akkor, amikor az XP-t a piacra dobták. A frissítés egy kiegészítő drájver formájában érhető el. A Microsoft letöltési oldalán keresési kulcsszónak adjuk meg az amdk7 kifejezést és operációs rendszernek válasszuk az XP-t.
 
=== Új alaplap, új XP...===
Ha az új alaplap beépítése után a rendszer Inaccessibe_boot_device hibaüzenettel indul, akkor a hiba oka az alaplapi chipkészlet hardverspecifikus IDE-drájverében van. Ha az új alaplap más chipkészlettel van szerelve, a Windows XP el sem indul. A szabványos IDE-drájver rendkívül körülményes telepítésének csak a profik ugorjanak neki. Jobb megoldás az operációs rendszer újratelepítése.
 
===A hardver felismerése...===
Előfordulhat, hogy le szeretnénk tölteni a grafikus kártyánk XP-drájverét, de nem tudjuk, hogy ki gyártotta. Nos, a legtöbb esetben az eszközön megtalálható az úgynevezett FCC-kód. Ezt a készülék hátuljáról vagy valamelyik felragasztott matricáról olvashatjuk le. Adjuk meg az FCC-kódot a www.fcc.gov/oet/fccid/ oldalon található beviteli mezőben, és kattintsunk a Start Search gombra. A találati mezőben lévő linkre kattintva eljutunk a gyártó honlapjára, ahol a Support, Downloads vagy a Driver rész alatt megtaláljuk a keresett meghajtót.
 
 
===Helyes BIOS-beállítások...===
Ha a nyomtató néhány oldalanként csak hieroglifákkal írja tele a lapot, akkor valószínűleg nem stimmel valami a periféria és Windows XP-s számítógép közötti adatáramlással. A BIOS ide vonatkozó beállításának változtatásához indítsuk újra a gépet, és nyomjuk meg azt a gombot, ami a BIOS-t behozza - ez legtöbbször a Del billentyű. A BIOS alapértelmezett beállítása gyakran a lassú, közvetett adatáramlási mód. Állítsuk az átvitelt ECP-re ( Enhanced Capability Port ), EPP-re ( Enhanced Parallel Port ), vagy ezek kombinációjára ECP/EPP. Ezt a beállítást a BIOS gyártójától függően az Integrated Peripherals alatti Onboard Parallel Mode, vagy az Advanced, Peripheral Setup alatti Parallel Port Mode, vagy az Advanced; I/O Device Configuration alatti Parallel Port menüpontokban találhatjuk meg.
 
===IDE merevlemezek NTFS alatt...===
Ha az aktivált cache-sel használt IDE-merevlemezeknél NTFS fájlstruktúrát választunk, akkor az NTFS-re történő átállás után Stop 0xED… hibaüzenetet kapunk. Ha a recovery-console nem működik, akkor segít egy frissítés (2002. február 10.), amelyet a Windows Update (http://windowsupdate.microsoft.com) segítségével választhatunk ki és telepíthetünk.
 
===A félresikerült BIOS-frissítés...===
Ha frissíteni szeretnénk a BIOS-unkat, de az félresikerül, akkor még mindig megmenthető az alaplap. A legtöbb BIOS esetében ugyanis van egy 4 Kbájt méretű rész, a boot-block, amely nem íródik felül frissítéskor. Ezzel elérhetjük a lemezmeghajtónkat.
 
* AMI-BIOS - vegyük elő azt a bootlemezt, amellyel frissíteni próbáltunk. Egy másik PC segítségével nevezzük át a régi BIOS-fájlt amiboot.com-ra. Az újraindítás során tartsuk lenyomva a Ctrl+Home billentyűket addig, amíg a lemezmeghajtó LED-je kialszik, majd indítsuk újra a gépet.
* Award-BIOS - állítsunk le egy másik PC-t DOS módban, majd hozzunk létre új indítólemezt a format a: /s paranccsal. Másoljuk fel a lemezre a frissítő szoftvert, a BIOS-állományt és egy autoexec.bat-ot, amely egyetlen sorból áll: name.exe name.bin /py /sn. Ezt egyszerűen elintézhetjük például a Notepad-ban. A name.exe a frissítő szoftver, a name.bin pedig a BIOS-állomány legyen. Indítsunk a lemezzel, majd amikor a kontroll-lámpa kialszik, a főkapcsoló újbóli megnyomásával ismét indítsuk el a gépet.
 
===Kompatibilis hardverek listája...===
Ha olyan hardverhez keressük az XP-kompatibilis drájvert, amely már az új operációs rendszer megjelenése előtt is a piacon volt, legcélszerűbb időről-időre meglátogatni a gyártó honlapját (www.gyártó.hu vagy www.gyártó.com). Ha ott nem találunk kifejezetten XP-hez ajánlott drájvert, nézzünk utána a Microsoft által összeállított, az XP-vel kompatibilis hardverek listáján (www.microsoft.com/hcl). Ez a lista meglehetősen teljes körű és aktuális, ráadásul eszközök szerint csoportosították.
 
===Ha a rendszer állandóan összeomlik...===
Előfordulhat, hogy mindent rendesen csatlakoztattunk, hosszabb üzem után azonban az XP lefagy. Ekkor valószínűleg túlságosan felmelegszik a számítógép háza, sőt az is elképzelhető, hogy a processzor vagy a grafikus kártya hűtője felmondta a szolgálatot. Kapcsoljuk ki a számítógépet, és húzzuk ki az elektromos csatlakozót is. Vegyük le a ház oldalát, majd állítsuk be úgy a gépet, hogy rálátásunk legyen mind a processzor, mind a grafikus kártya ventilátorára. Ismét csatlakoztassuk és kapcsoljuk be a gépet. Mindkét ventilátornak forognia kell. Ha nem működnek, nézzük meg a kábeleik csatlakoztatását, vagy ha szükséges, vegyünk új hűtőventilátort. Az is elképzelhető, hogy a házban össze-vissza tekergő kábelek akadályozzák a hőleadást. Fogjuk össze kötegelővel a kábeleket, vagy egy egyszerű gumigyűrűvel, és helyezzük úgy el a kötegeket, hogy ne akadályozzák a szabad légáramlást.
 
 
===A jumperek helyes beállítása...===
Ha második, vagy további merevlemez-meghajtót építünk a gépünkbe, ügyeljünk a jumperek helyes beállítására. Ezek kis, összeköthető áramkörvégződések a meghajtó hátulján, a kábelaljzat mellett. A jumperek beállításával határozhatjuk meg, hogy milyen módban (master, slave) használjuk a meghajtót. Egy IDE-csatolóra egy master és egy slave meghajtó köthető. Ha véletlenül mindkettőt ugyanúgy állítottuk be, a rendszer csak az egyiket fogja felismerni. Ennek megoldásához állítsuk át az ugyanarra az IDE-csatolóra kötött meghajtók egyikének a jumpereit. Az átállítást a meghajtón látható ábra szerint végezhetjük el. Figyeljünk arra, hogy az operációs rendszer a master meghajtóra legyen telepítve.
 
===Nem ismeri fel a rendszer az US-eszközt...===
Különösen a régebbi számítógépek esetében a BIOS-ban külön kell aktiválni az USB-felismerést. Indítsuk újra a gépet, és a bootolás során tartsuk lenyomva azt a billentyűt, amely behozza a BIOS képernyőjét. Keressük meg az USB Legacy Support menüpontot. A BIOS-ban történő navigáláshoz a képernyő alján találunk segítséget. Engedélyezzük az USB Legacy Supportot az Enabled vagy az Auto beállításával. Az F10 és a Z gombok megnyomásával zárjuk be a BIOS-t, és hagyjuk újraindulni a gépet.
 
 
===Alaplapra integrált hangkártya...===
Ha az alaplapra integrált hangkártya mellé utólag egy másikat építünk, rendszerint nincs semmi probléma. Az integrált hangkártyát azonban ki kell kapcsolnunk a BIOS-ban. Indítsuk újra a gépet, és hívjuk elő a BIOS-ablakot. Az Integrated Peripherals alatt keressük meg az Onboard Sound Controller menüpontot, és állítsuk Disabled-re. Mentsük el a BIOS beállítását, és indítsuk újra a gépet. Ha nem találunk ilyen menüpontot a BIOS-ban, elképzelhető, hogy egy jumpert kell átállítanunk az alaplapon.
 
===Nem működik a játékvezérlő...===
A Windows XP-re történő frissítés során előfordulhat, hogy a játékvezérlő nem aktualizálódik, és ezért nem működik. Ez a probléma megoldható, ha az összes aktualizálási lépés után újratelepítjük azt. Ehhez kattintsuk kétszer a Control Panelon a Játékvezérlőkre, és nyomjuk meg a Hozzáadás gombot, majd válasszuk ki a megfelelő készüléket.
 
 
===Nem telepítődött a nyomtató drájvere...===
Előfordulhat, hogy a nyomtató telepítését segítő varázsló a Létrehozás gomb megnyomása után olyan hibaüzenetet ad, amely szerint nem tudta sikeresen végrehajtani a telepítést. Ez arra utal, hogy a telepítő varázsló olyan Windows 98/ME nyomtató-drájvert próbál telepíteni, amely nem kompatibilis az XP operációs rendszerrel. Ennek oka lehet, hogy a telepítő lemezen nincs sem Windows 2000, sem Windows XP telepítő anyag. Ilyen esetben a nyomtató vásárlás helyén kaphatunk segítséget, vagy a gyártó Internet oldaláról kell letölteni a megfelelő drivert.
 
===Hibás nyomtató-felismerés...===
Ez a jelenség még olyankor is előfordulhat, ha a nyomtató amúgy hibátlanul működik. Ilyen esetben a gyártó által kiadott telepítővarázsló nem engedi meg a hardvervarázslónak, hogy lezárja a nyomtató felismerését. Indítsuk el a Vezérlőpulton a hardvervarázslót, hogy az végre rendesen lefuthasson, és ne ismerjen fel többé új nyomtatót. Az USB billentyűzetek mellett az USB egereknél is előfordulhat, hogy nem működik az XP-re történő frissítés után. Ha az eszközöket az USB-elosztón keresztül használjuk, próbáljuk meg közvetlenül a géphez csatlakoztatni azokat. Ha ez nem segít, kössük egy PS/2-átalakítóval a géphez. Ha ez sem jelent megoldást, bizonyos esetekben segíthet a BIOS frissítése, ám ezt csak tapasztalt felhasználóknak javasoljuk.
 
 
===Gyors lemezelérés a DMA-val...===
A rendszer szűk keresztmetszetét a merevlemezek, a CD-olvasók és az egyéb adathordozók jelentik, sehol sem fékeződik le ennyire az adatáramlás. Fontos tehát, hogy az ilyen adatok elérését minél jobban felgyorsítsuk, és gondoskodjunk a processzor minél kisebb terheléséről. A modern rendszerek a DMA-t (Direct Memory Access) használják erre. A lemezegységek közvetlenül, a processzor különösebb terhelése nélkül helyezik el az adatokat az operatív tárban. Ahhoz, hogy ezzel valóban időt lehessen megtakarítani, a DMA-nak aktívnak kell lennie. Kattintsunk a Start menüben a Sajátgépre az egér jobb oldali gombjával, majd válasszuk a Kezelést. Megnyílik a számítógép-kezelés ablaka. Itt kattintsunk az Eszközkezelőre. Kettős kattintással nyissuk meg az IDE ATA/ATAPI Vezérlőket. Most tehát azokat a lemezegység-vezérlőket láthatjuk, amelyekhez a merevlemezek és a CD-olvasók/írók csatlakoznak. Kattintsunk duplán az Elsődleges IDE csatornára, és nyissuk meg a Speciális beállítások regiszterlapot. Most mindkét készüléket láthatjuk, amely ehhez a vezérlőcsatornához csatlakozhat. A Windows XP ilyenkor automatikusan alkalmazza a DMA-t, amennyiben a csatlakozó lemezegységek elboldogulnak ezzel az üzemmóddal. A Jelenlegi átvitel módja mezőben láthatjuk, hogy melyik üzemmódot használják ténylegesen a lemezegységek. Ha itt Ultra-DMA áll, akkor tudhatjuk, hogy a lemezegységünk a lehető leggyorsabb utat választja. Ha ezzel szemben itt csak a PIO üzemmódot vagy egy másik nem DMA üzemmódot találunk, holott fölötte a Ha rendelkezésre áll, akkor DMA opció aktív, akkor a rendelkezésre álló merevlemez feltehetőleg elavult típus, nem támogatja a DMA-t és ezzel lefékezi a rendszert. Itt tehát ésszerű hardverberuházásokra lesz szükség a jövőben. Ismételjük meg az ellenőrzést a másodlagos IDE-csatornára is.
 
 
===Hozzáférés-ellenőrzés...===
A Windows XP nem enged bárkit a számítógépre. A használat előtt be kell jelentkezni. Egy áttekinthető üdvözlő oldalon az összes rendelkezésre álló fiókot megjeleníti. Kattintással lehet bejelentkezni, és ha a fiók jelszóval védett, akkor egy szöveges mező is megjelenik a bevitelhez. A Vezérlőpult Felhasználói fiókok nevű modulja szabályozza a felhasználói fiókokat és az ezekhez kapcsolódó jogokat. Ezen kívül változtathatunk az üdvözlő-bejelentkező ablak kozmetikáján is, és például a megadott képek helyett mindegyik felhasználóhoz egy igazi portréfényképet jeleníthetünk meg. Aki jobban szereti a klasszikus bejelentkező ablakot, az persze ezt is aktiválhatja.
 
===A DirectX 8.1 és az AMD...===
Sajnos az AMD processzorok és a DirectX 8.1 verziója között fellép némi inkompatibilitás. A Microsoft eszközét használó programok egy hibaüzenet kíséretében bezárják magukat. Az Intel processzorok esetében nem fordul ilyesmi elő. Az idevágó hibajavítást csak kifejezett kérésre küldi meg a Microsoft, de elképzelhető, hogy hamarosan mindenki számára hozzáférhető lesz a javítócsomag, ezért keressünk rá néha a Download Center-ben.
 
 
===A DirectX támogatás tesztelése...===
Számos multimédia-alkalmazás és a legtöbb játék használja a DirectX-et, hogy a különösen gyors 3D grafikákat, hangkártyákat és joystickeket meg tudják hajtani. Azt, hogy a DirectX hibátlanul működik-e, a rejtett DXDIAG tesztprogrammal tudjuk megnézni. Válasszuk a Start menüben a Futtatást, és adjuk ki a DXDIAG parancsot, majd kattintsunk az Enter-re. Az eszköz indulása eltart néhány másodpercig, és a képernyő ezalatt az idő alatt villódzhat. Ezt követően egy rendszeráttekintés és számos regiszter jelenik meg, amelyekkel DirectX drájverünk működőképességét tesztelhetjük. Kattintsunk például a Megjelenítés regiszterre. Ekkor a DirectDraw és Direct3D kapcsolóval ellenőrizhetjük a DirectX képmegjelenítő funkciókat. Ha egy teszt nem sikerülne, vagy ha a tesztkapcsolók valamelyike, mint például a Direct3D tesztelése, nem aktív, akkor arra következtethetünk, hogy a grafikus kártyánk, legalábbis jelenleg, nem támogatja ezt a funkciót. Az esetek többségében a készülék illesztőprogramja tehet erről. Vagy nem ismerte fel a Windows XP a grafikus kártyánkat, vagy elavult illesztőprogramot használunk. Információkat és a hardverrel kapcsolatos problémamegoldásokat úgy kaphatunk, ha a Start menüben a Súgó és támogatás menüt választjuk. Ezután kattintsunk jobbra az Eszközökre és a bal oldali Eszközök listában a Sajátgép adataira. Kattintsunk a Rendszerre telepített hardvereszközök és szoftverek állapotának megjelenítése opcióra. A Windows XP automatikusan elkészít egy jelentést, és a Problémakezelés link segítségével megkapjuk a lehetséges problémamegoldásokat tartalmazó megfelelő súgóoldalakat
 
 
===Eszközök biztonságos eltávolítása...===
Ha az USB-kamera deaktiválását jelző ikon nem látható a jobb alsó sarokban, elvileg akkor is kihúzható a készülék. Az USB ugyanis támogatja a hot-plug technológiát, azaz a készülékek üzemközbeni csatlakoztatását és eltávolítását. Az Eszköz biztonságosan eltávolítható ikon elsősorban arról gondoskodik, hogy ne károsodjanak a külső adattárolók, ha adattovábbítás közben távolítjuk el a készüléket. Biztonsági okokból kapcsoljuk ki manuálisan az eszközt a Start menü Futtatás parancssorában kiadott következő paranccsal: rundll32.exe shell32.dll,Control_RunDLL hotplug.dll. Az OK és a Befejezés megnyomása és a kívánt készülék kiválasztása után megjelenik az eltávolítást engedélyező ikon.
 
===Windows problémák önálló megoldása...===
A Windows XP-vel egy hibaelhárító eszközt is kapunk, amelynek köszönhetően elsősorban a hálózattal, a nyomtatóval, a hardverek és eszközök beállításaival kapcsolatos problémákra kaphatunk választ. A hibaelhárító programot a Start menü, Súgó és felhasználói támogatás sorában találjuk Egy probléma megoldása néven. A felmerült hibának megfelelően több kérdést is meg kell válaszolnunk, mielőtt konkrét megoldást javasolna a program.
 
 
===Állományok manuális tömörítése...===
A ritkán használt mappákat és fájlokat kézzel is tömöríthetjük - és persze ki is csomagolhatjuk. Ennek csupán az az előfeltétele, hogy a merevlemezünk az NTFS fájlrendszert használja. Kattintsunk egy fájlra vagy egy mappára az egér jobb oldali gombjával, és válasszuk a Tulajdonságokat. Kattintsunk az Általános regiszterlapon a Speciális kapcsolóra. Ez a FAT32 lemezeknél hiányzik. Most kapcsoljuk be a Tartalom tömörítése helymegtakarítás végett opciót. Ezután kattintsunk az OK-ra. A mappa vagy a fájl most helytakarékosan tárolódik el. Ismertetőjelként a mappa vagy a fájl neve fekete helyett kéken jelenik meg. A tömörített fájlokkal a szokott módon dolgozhatunk tovább. A Windows XP a fájlok megnyitásakor a kicsomagolást önállóan intézi, majd az eltárolásnál ismét tömörít. Mivel ezekhez az eljárásokhoz időre van szükség, ezért csak olyan fájlokat és mappákat tömörítsünk, amelyeket nem használunk túl gyakran. Ha a tömörített fájlokat vagy mappákat ismét állandóra ki akarjuk csomagolni, akkor az imént ismertetettek szerint járjunk el, és töröljük az opciót. És mi a helyzet, ha a tömörített fájlok és mappák nem jelennek meg más színnel? Akkor kapcsoljuk be ismét ezt az opciót. Ehhez az Intéző ablakában válasszuk az Egyebek/Mappa opciókat és kattintsunk a Nézet regiszterre. Kapcsoljuk be A kódolt vagy tömörített NTFS fájlok megjelenítése más színnel opciót.
 
===A PC biztonsági felülvizsgálata...===
A Microsoft nem oly rég óta egy rendkívül kényelmes módját kínálja a rendszerünkön lévő biztonsági rések felderítésének. A Microsoft Baseline Security Analyzer felméri, hogy milyen frissítések és biztonsági javítások hiányoznak a gépünkről. Az eszközt a
http://download.microsoft.com/download/win2000platform/Install/1.0/NT5XP/EN-US/mbsasetup.msi
címen érhetjük el.
 
 
===Biztonságos BIOS frissítés...===
A BIOS frissítés mindig kényes téma, de például a processzor cseréjekor előfordulhat, hogy nem tudjuk kikerülni. Az újabb alaplapok esetében, amelyek egy kiegészítő lehetőséget is felajánlanak az indítás során (pl. Hit Alt+F2 to enter flash utility) biztonságosan elvégezhető a frissítés. Válasszuk ezt az opciót, hiszen ez garantálja, hogy a félresikerült frissítési próbálkozás után visszaálljon az eredeti BIOS. Ez a BIOS memóriájának egy védett, elhatárolt részének köszönhető, amely mindig lehetővé teszi, hogy elérjük a lemezegységet - s ezáltal akármelyik BIOS verziót.
 
===Biztonságos szörfözés második felhasználóként...===
Második felhasználói profilt még akkor is érdemes létrehozni, ha csak egyedül használjuk a gépet. Az alapesetben létrehozott, korlátlan jogokkal rendelkező adminisztrátor felhasználó mellett érdemes egy korlátozottat is készíteni. Munkához mindig ezzel az azonosítóval jelentkezzünk be. Ennek az indoka az, hogy ha valaki az interneten keresztül hozzáfér a számítógépünkhöz, annak csak annyi - korlátozott - jogosultsága lesz, mint az éppen bejelentkezett felhasználónak.
 
===Biztonsági ellenőrzése a levelezőprogramnak...===
Az Outlook és Outlook Express levelezőprogramok a script-nyelvek támogatása miatt különösen ki vannak téve a hackerek és vírusok támadásainak. Ezért nagyon fontosak a megfelelő biztonsági beállítások. Egyszerű lehetőséget nyújt az érzékeny pontok vizsgálatára a http://scan.securitypool.de/emailcheck internetoldal. Itt adjuk meg az e-mail címünket! Ekkor kapunk egy válaszlevelet, amely elemzi a levelezőprogram hiányosságait. Az oldal más levelezőprogramok esetében is használható.
 
 
===Biztonságosabb Outlook Express...===
Az Outlook Express 6 levelezőprogramot nem lehet igazán biztonságossá tenni, mert a Windows XP beépített levelezőprogramjában nem lehet kikapcsolni a HTML-levelek megjelenítését. Ezeken keresztül pedig káros HTML-utasítássorokat lehet lefuttatni. A biztonságot viszont megerősíthetjük azáltal, hogy korlátozzuk a programkódok jogosultságait. Kattintsunk az Extrák menü Opciók sorára. A Biztonság fül alatt aktiváljuk a Korlátozott oldalak zónája (biztonságosabb) opciót. Letilthatjuk továbbá az összes csatolmányt a Csatolmányok megnyitásának, mentésének tiltása opcióval.
 
===ActiveX kikapcsolása...===
Sajnos még a sima internetes szörfözés is jelent biztonsági kockázatot, hiszen az úgynevezett ActiveX-vezérlőkkel bizonyos oldalak önállóan hajthatnak végre utasításokat a gépünkön. Ez nagyon veszélyes, ezért tiltsuk le ezeket a vezérlőelemeket. Ehhez válasszuk az Internet Explorer Eszközök menüjének Internet beállítások sorát. A Biztonság fül alatt jelöljük be az Internetet, majd nyomjuk meg az egyéni szint pontot. A megnyíló listában az ActiveX-vezérlők öt válfaját találjuk. Kapcsoljuk ki mindet, és nyomjuk meg az OK-t. Az Igen után újabb OK következik. No persze arra persze mérget vehetünk, hogy ezek után nem fognak jól megjelenni egyes oldalak.
 
 
===Az indexelő szolgáltatás kikapcsolása...===
Az indexelő szolgáltatás egy olyan szerviz, amely titkon fut a háttérben, és a merevlemez tartalmát kutatja. Az eredmény egy címszójegyzék, a fájlnevekkel és a fájlok tartalmával. Ezzel a címszójegyzékkel később különösen gyorsan és nagy találati biztonsággal lehet megtalálni az elkallódott fájlokat. Sajnos az indexelő szolgáltatás óriási mértékben lefoglalja a processzort és a címszófájlok is rengeteg helyet foglalnak. Ezért az indexelő szolgáltatás alapértelmezésben ki van kapcsolva. Csak nagyon gyors rendszereken érdemes használni, és ott is csak akkor, ha gyakran kell teljes szöveges keresést végeznünk, például ha a gépet tudásbázisként használjuk. Ha a számítógépünk hirtelen csak lassan kezdene reagálni, vagy a merevlemez hangokat hallat, holott semmi fárasztót nem végeztetünk a géppel, akkor lehet, hogy véletlenül bekapcsoltuk az indexelő szolgáltatást. Így kell ismét kikapcsolni: A Start menüben válasszuk a Keresést. Kattintsunk a Beállítások módosítására. Most kattintsunk az Indexelő szolgáltatással (gyorsabb helyi keresések) opcióra. Válasszuk a Nem, nem engedélyezem az indexelő szolgáltatást lehetőséget. Ezután kattintsunk az OK-ra.
 
===Valamennyi állománytípus megjelenítése...===
Alapbeállítás szerint a Windows nem jeleníti meg a fájl kiterjesztését az ismert fájltípusok esetében. Ez nem biztonságos, ha rosszindulatú fájlokat kapunk e-mail csatolmányként. Legjobb, ha megjelenítünk minden kiterjesztést. Ehhez válasszuk az Intéző Eszközök menüjének Mappa beállításai pontját, ahol a Nézet fül alatt deaktiváljuk az Ismert fájltípusok kiterjesztésének elrejtése opciót.
 
 
===Védett programok futtatása...===
Még akkor is tudjuk az adminisztrátoroknak szánt programokat használni, ha Biztonságos szörfözés második felhasználóként tippünknek megfelelően korlátozott jogú felhasználóként dolgozunk a gépünkön. Ehhez kattintsunk a jobb egérgombbal a választott program ikonjára, és a helyi menüből válasszuk a Futtatás… pontot. Adjuk meg az adminisztrátor jelszót, és már indul is a program.
 
===Hiányzó adminisztrátor-jelszó...===
A Home változat alapesetben nem kéri jelszó megadását az adminisztrátor-felhasználóhoz. Indítsuk el a Windows XP-t csökkentett módban, úgy, hogy a gép indulásakor lenyomjuk az F8-at. Csak csökkentett módban érhető el az adminisztrátor-felhasználó. A Vezérlőpulton kattintsunk kétszer a Felhasználókra. Itt válasszuk a Felhasználó módosítása, Adminisztrátor, Saját felhasználó változtatása menüpontokat. Adjuk meg a kívánt jelszót, és zárjunk be minden párbeszédablakot.
 
 
===A tűzfal aktiválása...===
Az új Windows XP-nek beépített tűzfala van, amely ellenőrzi a bejövő adatforgalmat. Vizsgáljuk meg, hogy aktiválva van-e a tűzfal. Ehhez nyissuk meg a Vezérlőpulton a Hálózati kapcsolatokat. A jobb egérgombbal hívjuk elő az internet kapcsolatunk helyi menüjét, és aktiváljuk a tűzfalat
 
 
===Cookie-k kezelése az Explorerben...===
A frissítés után előfordulhat, hogy külön kell aktiválnunk a cookie-k kezelését az Explorerben. Ennek az az oka, hogy az Internet Explorer 6-nak új, fejlesztett, P3P-n alapuló (Platform for Privacy Preferences) cookie-szűrője van. Ez alapesetben közepesre állítja a biztonsági fokozatot, ami mellett néhány cookie nem működik. Az Eszközök, Internet beállítások menün belüli Adatvédelem fülön állítsuk alacsony fokozatra a szabályozót.
 
===A Windows PPPoE kliense...===
Sok, harmadik gyártó által fejlesztett, a DSL-kapcsolat használatához szükséges PPPoE-kliens nem telepíthető, vagy nem működik megfelelően az XP alatt. Használjuk a Windows saját PPPoE kliensét, ha az internetszolgáltatónk ilyet igényel tőlünk. Kattintsunk a Start menüben a Beállításokra. Itt válasszuk a Hálózati csatlakozásokat, és indítsuk el a Varázslót. A következő lépések sorra: Internet kapcsolat létrehozása, Kapcsolat manuális beállítása, Szélessávú Internet kapcsolat létrehozása, amely felhasználói azonosítót és jelszót kér. Adjunk valamilyen beszédes megnevezést a kapcsolatnak, illetve adjuk meg az azonosítónkat és a jelszavunkat. A Létrehozás gombbal befejezhetjük a műveletet, majd a modemes kapcsolatokhoz hasonlóan betárcsázhatunk a szolgáltatóhoz.
 
 
=== Adatátvitel a Médialejátszóval===
A Médialejátszó akkor hibázik sokat az adatfolyamoknál, ha aktív a tűzfalunk, meg van osztva az Internet kapcsolat és olyan szerverről töltünk le adatáramot, amely az úgynevezett user datagramm protokollt használja. Ilyenkor próbáljuk meg olyan másik helyről letölteni a műsort, amely http-, tcp-, vagy multicast protokollt használ az átvitelhez. Előbb azonban győződjünk meg arról, hogy ezek engedélyezve legyenek a Médialejátszóban. Válaszuk ki az Extrák menü Beállítások pontjából a Hálózatot. Itt be kell jelölni mind a négy protokollt.