„Szakácskönyv/Tartósítás/Aszalás” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
60. sor:
{{cím2|Aszalás}}
 
Majdnem mindegyik hazai gyümölcsünk tartósítható aszalással, a szakszerűen aszalt gyümölcsök megőrzik az eredeti gyümölcs szinte valamennyi értékét.
 
Természetes módon, tehát nem a tűző napon, hanem a száraz légáramban aszalt gyümölcsöket szabad csak elfogyasztani.
 
A magas hőmérsékletű aszalás sajnos az eredeti enzim- és vitamintartalmat tönkreteszi, az értékes gyümölcsöt pusztán élvezeti cikké változtatja.
| valign="top" style="width:520px; border:solid 1px #8E8EFF;" |
'''Elkészítés'''
:Kerüljük el a mesterségesen kezelt, pasztörizált, sterilizált, karamellizált gyümölcsöket, mert ezek az eljárások a gyümölcs legjobb tulajdonságait tüntetik el.
:Majdnem mindegyik hazai gyümölcsünk tartósítható aszalással, a szakszerűen aszalt gyümölcsök megőrzik az eredeti gyümölcs szinte valamennyi értékét. Természetes módon, tehát nem a tűző napon, hanem a száraz légáramban aszalt gyümölcsöket szabad csak elfogyasztani. A magas hőmérsékletű aszalás sajnos az eredeti enzim- és vitamintartalmat tönkreteszi, az értékes gyümölcsöt pusztán élvezeti cikké változtatja. Kerüljük el a mesterségesen kezelt, pasztörizált, sterilizált, karamellizált gyümölcsöket, mert ezek az eljárások a gyümölcs legjobb tulajdonságait tüntetik el. Ide tartozik a gyümölcsök sugárkezeléssel történő tartósítása, és a gáznemű anyagokkal való érlelése is. Ugyan csak káros a gyümölcs teljes életerejét, éltető és gyógyító hatását tönkretevő mély fagyasztás, a mikrohullámú felmelegítés, párolás.
 
:Ide tartozik a gyümölcsök sugárkezeléssel történő tartósítása, és a gáznemű anyagokkal való érlelése is.
 
:Ugyan csak káros a gyümölcs teljes életerejét, éltető és gyógyító hatását tönkretevő mély fagyasztás, a mikrohullámú felmelegítés, párolás.
|}
 
72 ⟶ 81 sor:
{{!}} valign="top" style="width:320px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
{{cím2|Fűszerek szárítása}}
:Általában csak a leveleket és a leveles hajtásokat szárítsuk, de az egész virágos növényt, gumót vagy a termést is lehet szárítani.
 
Az anyagot földtől, portól, piszoktól tisztítsuk meg, és ha kell vízzel is öblítsük le. Ilyenkor azonban a vizet jól csöpögtessük le és szellős, sötét helyen fonnyasszuk meg a nyert terméket.
 
A szárítás csak árnyas, szellős helyen történhet. A napfény árt a növényeknek, mivel úgy a színt, mint a beltartalmat károsan befolyásolja. Szárításra a konyha nem alkalmas, mert ott mindig vannak ételgőzök.
 
Azonkívül megtörténhet, hogy a szárítandó fűszerféleség egyéb idegen illatot is magába szív és ezzel a növény elveszítheti eredeti, jellegzetes karakterét.
 
Legjobb, ha a szárítás valami légáteresztő anyagon (ritka szövésű juta, műanyagháló stb.) történik.
 
Lényeges, hogy a száradás gyorsan történjen, mert lassú száradás alatt a fűszer ereje csökken és penészedésnek indulhat.
| valign="top" style="width:520px; border:solid 1px #8E8EFF;" |
'''Elkészítés'''
:Ha az egész növényt kell megszárítani, kössük csokorba, de ne szorosra, hogy ne csak a külső, hanem a belső részek is levegőzzenek, és a vastagabb szárak megszáradjanak. Amellett ügyeljünk, hogy a száradáskor a növény értékes részei ne hulljanak le, vagy ne porladjanak el. Ezért a kisebb mennyiséget egyszerűen tüll, batiszt zacskóba tesszük és a kamrában felakasszuk.
:Általában csak a leveleket és a leveles hajtásokat szárítsuk, de az egész virágos növényt, gumót vagy a termést is lehet szárítani.
Az anyagot földtől, portól, piszoktól tisztítsuk meg, és ha kell vízzel is öblítsük le. Ilyenkor azonban a vizet jól csöpögtessük le és szellős, sötét helyen fonnyasszuk meg a nyert terméket.
 
:Vidéken, ahol még lehetőség van rá, kemencében vagy a kemence tetején is lehet szárítani. Itt a megmosott növényeket előszárítjuk, majd a sütőfelületen vagy a tetőn vékonyan kiterítjük. A kemencében a hőfok nem lehet nagyobb 50 °C-nál. A sütőajtót hagyjuk nyitva és a folyamatot ellenőrizzük, nehogy a növényeket túlszárítsuk.
A szárítás csak árnyas, szellős helyen történhet. A napfény árt a növényeknek, mivel úgy a színt, mint a beltartalmat károsan befolyásolja. Szárításra a konyha nem alkalmas, mert ott mindig vannak ételgőzök. Azonkívül megtörténhet, hogy a szárítandó fűszerféleség egyéb idegen illatot is magába szív és ezzel a növény elveszítheti eredeti, jellegzetes karakterét. Legjobb, ha a szárítás valami légáteresztő anyagon (ritka szövésű juta, műanyagháló stb.) történik. Lényeges, hogy a száradás gyorsan történjen, mert lassú száradás alatt a fűszer ereje csökken és penészedésnek indulhat.
 
:Mindenfajta szárítás csak akkor tökéletes, ha a növény kezünk között teljesen elmorzsolódik és a szárak pattanva törnek. A teljesen száraz növényi részeket külön-külön, vagy tetszés és ízlés szerint összekeverve és elkészítve (esetleg porítva), jól zárható nem átlátszóüveg-, porcelán, vagy bádogedénybe tesszük. Ezáltal az anyag nem veszít értékből és megtartja üde ízét, illatát.
Ha az egész növényt kell megszárítani, kössük csokorba, de ne szorosra, hogy ne csak a külső, hanem a belső részek is levegőzzenek, és a vastagabb szárak megszáradjanak. Amellett ügyeljünk, hogy a száradáskor a növény értékes részei ne hulljanak le, vagy ne porladjanak el. Ezért a kisebb mennyiséget egyszerűen tüll, batiszt zacskóba tesszük és a kamrában felakasszuk.
 
:Itt említjük meg a szárított gombát. Mint tudjuk, mártások; levesek ízesítésére a szárított gomba igen alkalmas fűszer. Az egészséges, nem túl érett, tiszta szeletelt gombát, anélkül, hogy megmostuk volna, keretekre rakjuk és napon megszárítjuk.
Vidéken, ahol még lehetőség van rá, kemencében vagy a kemence tetején is lehet szárítani. Itt a megmosott növényeket előszárítjuk, majd a sütőfelületen vagy a tetőn vékonyan kiterítjük. A kemencében a hőfok nem lehet nagyobb 50 °C-nál. A sütőajtót hagyjuk nyitva és a folyamatot ellenőrizzük, nehogy a növényeket túlszárítsuk.
 
Mindenfajta szárítás csak akkor tökéletes, ha a növény kezünk között teljesen elmorzsolódik és a szárak pattanva törnek. A teljesen száraz növényi részeket külön-külön, vagy tetszés és ízlés szerint összekeverve és elkészítve (esetleg porítva), jól zárható nem átlátszóüveg-, porcelán, vagy bádogedénybe tesszük. Ezáltal az anyag nem veszít értékből és megtartja üde ízét, illatát. Itt említjük meg a szárított gombát. Mint tudjuk, mártások; levesek ízesítésére a szárított gomba igen alkalmas fűszer. Az egészséges, nem túl érett, tiszta szeletelt gombát, anélkül, hogy megmostuk volna, keretekre rakjuk és napon megszárítjuk. :Állandó, erősen tűző napon való szárítás nem jó, ezért időnként árnyékos helyre vigyük. Ha a szárítás nem sikerül tökéletesen, akkor gyengén meleg sütőben vagy kemencében után szárítjuk. Eltartáskor gondosan ügyeljünk, mert hamar megmolyosodik. Zárt edényben vagy celofán zacskóban tároljuk.
|}
 
100 ⟶ 118 sor:
|}
 
== Szárított zölpaprikazöldpaprika ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Tartósítás]]</noinclude>{{Szk-főcím}}