„Szakácskönyv/Mit-mihez/T” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
8. sor:
#[[Szakácskönyv/Mit-mihez/T/Tajgagyökér|Tajgagyökér]]
#[[Szakácskönyv/Mit-mihez/T/Tamarindusz|Tamarindusz]]
#[[Szakácskönyv/Mit-mihez/T/Közönséges tarackbúzaTarackbúza|Tarackbúza]]
#[[Szakácskönyv/Mit-mihez/T/Tárkony|Tárkony]]
#[[Szakácskönyv/Mit-mihez/T/Tarlóhere|Tarlóhere]]
25. sor:
#[[Szakácskönyv/Mit-mihez/T/Tojásdinnye|Tojásdinnye]]
#[[Szakácskönyv/Mit-mihez/T/Torma|Torma]]
#[[Szakácskönyv/Mit-mihez/T/SpárgatökTök|Tök]]
#[[Szakácskönyv/Mit-mihez/T/Tökmagolaj|Tökmagolaj]]
|valign="top" width=33%|
55. sor:
|}
-->
 
 
 
== Tüskétlen szeder ==
 
== [[w:Tépősaláta|Tépősaláta]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Kép:Nincs szabad kép 1.svg|thumb|100px|right|]]
{{cím2|Tüskétlen szeder}}
Latin neve: ''(Lactuca sativa convar. secalina)''
 
Népies nevei: (levélsaláta, metélősaláta)
 
:Elsősorban olyan országokban terjedt el, ahol a mienkénél rosszabbak a fény-, és hőviszonyok.
 
:Levelei folyamatosan nőnek, így akár levelenként is szedhető - neve is ebből ered. Salátát vagy főzeléket készítenek belőle.
 
:Az egyéves növény levelei hosszú szártagúak, és magszárképződés után is fogyaszthatóak.
 
:Élelmezési jelentősége azonos a fejes-, és kötöző salátáéval, de egész nyáron szedhető és nem keseredik meg, ezért is kedvelik. A levélerezet határozottan fejlett, pozsgás, ropogós, és ugyan úgy készíthető, mint a fejes saláta.
|}
 
== [[w:Tajgagyökér|Tajgagyökér]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:Eleutherococcus senticosus leaves.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Az ''Eleutherococcus senticosus'' levelei]]
{{cím2|Tajgagyökér}}
Latin neve: ''(Eleutherococcus senticosus)''
 
Népies nevei: '''szibériai ginszeng'''
 
:'''Szibériai ginszeng''' néven is ismert, de hasonló gyógyhatásán kívül nincsen köze a [[Szakácskönyv/Mit-mihez/G/Ginszeng|ginszenghez]] ''(Panax)'', az USA-ban szibériai ginszengként való reklámozását meg is tiltották.<ref name="Winston">Winston, David & Maimes, Steven. “'''Adaptogens''': Herbs for Strength, Stamina, and Stress Relief,” Healing Arts Press, 2007.</ref>
 
:Orosz orvosok, akik elsőként hívták fel a figyelmet a növény gyógyító tulajdonságaira, stressz elleni és a szervezet alkalmazkodását segítő hatásáért alkalmazták. Nyugat-Európában is hasonló okokból javasolják, továbbá az alacsony vérnyomással kísért aszténia (erőtlenség) kezelésére. Az immunrendszert serkentő tulajdonsága miatt a vírusfertőzések megelőzésében is szerepet kap.
 
:Kimutatták, hogy a szibériai ginszeng gyökere serkentőleg hat a központi idegrendszerre, valamint a mellékvesekéregre és az ondóanyagra. Segíti a szervezet alkalmazkodását a fizikai és lelki stresszel járó állapotokhoz, a hideghez, a sugárzáshoz, stb. Immunrendszer-erősítő, és különösen a nyiroksejtekre valamint az alacsony vércukorszintre van kedvező hatással.
 
:Napjainkban a szibériai ginszengnek sem heveny, sem idült mérgező hatása nem ismeretes. Orvosi javallat nélkül is alkalmazható, de mivel számos ellenjavallata van, érdemes az orvos véleményét kikérni. Használata például terhes vagy fogamzásgátló tablettát szedő nőknek nem ajánlott. A serdülőkor előtt fogyasztása tilos! Magas vérnyomás, elhízás, erős szívdobogás, mastopathia (emlőbántalom) esetén, valamint ideges vagy álmatlanságban szenvedő egyének számára alkalmazása nem tanácsos.
|}
 
== [[w:Tamarindusz|Tamarindusz]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:Tamarindus indica pods.JPG|thumb|200px|right|termése]]
{{cím2|Tamarindusz}}
Latin neve: ''(Tamarindus indica)''
 
Népies nevei:
'''Gyógyhatása'''
:A növény termésében lévő borkősavnak, ásványi sóknak és a pektinnek köszönhetően a termésfal (amelyet tamarinnak neveznek) enyhén hashajtó hatású. Vízfelvevő képessége növeli a bélben lévő megemésztett anyagok vízmennyiségét, amely elősegíti a természetes kiürítést.
 
:A tamarindusz termését mind felnőtteknek, mind gyermekeknek heveny vagy idült székrekedés kezelésére ajánlják. Mivel enyhe hashajtóként hat, elősegíti az emésztést.
Kóros mellékhatása nem ismert, de alkalmazásánál célszerű betartani az előírást.
|}
 
== [[w:Tarackbúza|Tarackbúza]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Kép:Nincs szabad kép 1.svg|thumb|100px|right|]]
{{cím2|Tarackbúza}}
Latin neve: ''(Agropyron repens)''
 
Népies nevei: közönséges tarackbúza
 
:Több méter hosszú és elágazó tarackjait, virágzás (Agropyri repentis flos) idején (június-augusztus) gyűjtik, rendszerint gyomos területekről szántás után boronával szedik össze. A tarackos gyökértörzset (Agropyri repentis rhizoma), a levélmaradványoktól és gyökerektől megtisztítva napon szárítják.
 
:3-8% polifruktán (inulinszerű triticin), 10% nyálka-poliszacharid, szaponin, 2-3% cukoralkohol (mannitol, inozitol), 0,01-0,05% illóolaj, agropyren poliin, vanillosid, fenilkarbonsavak, kovasav, szilikátok.
 
:A népgyógyászatban is használt vizelethajtó, vizeletképzést fokozó szer (diureticum) hólyaghurut, hólyag- és vesekő megbetegedések valamint köhögés és légcsőhurut ellen. Külsőleg hámosító, főleg pattanásos bőr kezelésére használják.
|}
 
== [[w:Tárkony|Tárkony]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Kép:Nincs szabad kép 1.svg|thumb|100px|right|]]
{{cím2|Tárkony}}
Latin neve: ''(Artemisia dracunculus)''
 
Népies nevei: - estragon, esztragon, tárkonyüröm, tárkonyürömfű.
:A tárkonyt is óvatosan használjuk, mert erős aromája elnyomhatja az ételek eredeti ízét. Friss, zöld állapotában, vagy sóban, illetve ecetes vízben eltéve és szárítva is felhasználható.
 
:Saláták, ecetes savanyúságok eltevésénél, de levesek, saláták, [[Szakácskönyv/Kiegészítők/Mártások|mártások]], raguk, tojásételek, csirketöltelékek, bárány-, borjú-, malac-, hal- és vadételek, főtt húsok, szárnyasok, birka, bárány, vadhúsok, valamint zöldbab, zöldborsó, és burgonya főzelékek, ecetek ízesítésére.
:A tárkonyból készül a legfinomabb növényi ecet.
 
'''Erdélyben:'''
:savanyú ételek, zöldbab-, borsó- és krumplifőzelékek ízesítésére is használják. Az ételbe belefőzhető, de óvatosan kell adagolni, mert erős aromája elveheti az étel igazi ízét.
 
'''Gyógyhatása:'''
:fájdalomcsillapító, fertőzések megelőzése
 
'''Teája''' (''Dracunculi herba'')
:vesetisztító, epehajtó, gyomorerősítő, étvágyfokozó hatású.
|}
 
== [[w:Tarlóhere|Tarlóhere]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Kép:Nincs szabad kép 1.svg|thumb|100px|right|]]
{{cím2|Tarlóhere}}
Latin neve: ''(Trifolium arvense)''
 
 
:A tarlóhere száraz rétek, legelők, fenyérek, tarlók, homokpuszták lakója. Mészkerülő; főleg száraz, laza, gyengén savanyú homoktalajokon nő.
 
:Gyakorlatilag piros és fehér Tarlóhere-t szokás megkülönböztetni. Vörös vagy réti lóhere (Trifolium pratense L.)
 
'''Gyógyhatása:'''
:máj-, és epe-megbetegedésekre, nyálkaoldóul. A virág szárítmányát teák és teakeverékekbe, magját csíráztatva használják.
 
'''Illóolaja''' baktericidhatású.
 
'''Teája'''
:máj epe, cukorbaj, ízületi bántalmak, reumás bántalmak ellen javasolt. A lóheréből készült fürdő reumás és ízületi bántalmakra ajánlott.
 
'''Vigyázat!'''
:Akinek magas az ösztrogénszintje (nőknél mióma, ciszta, férfiaknál kevés hímivarsejt stb.) az ne fogyassza! A vörös lóhere formononetint tartalmaz, ami utánozza az ösztrogént.
|}
 
== [[w:Tavaszi hérics|Tavaszi hérics]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Kép:Nincs szabad kép 1.svg|thumb|100px|right|]]
{{cím2|Tavaszi hérics}}
Latin neve: ''(Adonis vernalis)''
 
:Száraz gyepeken, legelőkön, kaszálókon, a síkságon, illetve dombvidéken. Európa középső és déli részétől egészen a Nyugat-szibériai síkságig fordul elő.
 
:Szív glikozidokat és kevés flavonoidot tartalmaz.
:Szívre nagyon erős hatású, erősebb főzete szívmegállást okozhat.
|}
{{Védett növények felhasználása}}
 
 
== [[w:Tavaszi kankalin|Tavaszi kankalin]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Kép:Nincs szabad kép 1.svg|thumb|100px|right|]]
{{cím2|Tavaszi kankalin}}
Latin neve: ''(Primula veris)''
 
:Magyarországon a Középhegységben elég gyakori, máshol szórványos, lomberdők tisztásain, szegélyein fordul elő. Gyógynövényként is ismert, gyökértörzsét, levelét és virágját is gyűjtik. A leveleket és a virágokat kinyílásukkor száraz időben szedik, és szellős helyen vékony rétegben kiterítve, gyorsan megszárítják, hogy színüket megőrizzék. A gyökereket kiásás után megtisztítják és egészben, szellős helyen megszárítják.
 
:Elsősorban felső légúti hurutokban, a népi gyógyászatban még asztmatikus, köszvényes és neuralgikus panaszok, idegi eredetű fejfájás esetében és szívgyengeség ellen használják. Ha nehezen múló köhögést kell kezelni, ha a váladék nem akar felszakadozni, mindig beválik ez a magas szaponintartalmú gyógynövény.
 
:Különösen teaként oldja jól a nyúlós garatváladékot és könnyíti meg kiköhögését. A kankalin gyökere szaponinban nagyon gazdag; 5-10%-ot is tartalmazhat. Ezért a kankalin szinte valamennyi köhögéscsillapító tea fő alkatrésze.
|}
 
== [[Tea]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Kép:Nincs szabad kép 1.svg|thumb|100px|right|]]
{{cím2|Tea}}
Latin neve: ''(Theae folium)''
 
'''Gyógyhatása:'''
:meghűlés, vértolulás, asztma, hasmenés, sugárzás
 
'''Teája'''
:erős hatású, alkalmazásában óvatosság ajánlatos!
 
'''Teafű ellenjavallat:'''
:Sárgaság ellen csak orvosi tanácsra használható!
|}
 
== [[w:Tejoltó galaj|Tejoltó galaj]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Kép:Nincs szabad kép 1.svg|thumb|100px|right|]]
{{cím2|Tejoltó galaj}}
Latin neve: ''(Galium verum L.)''
 
Népies nevei: – ''Szentantal-, Szentiván-, Szentjános virága, kásafű, tejzsugorító fű, tejoltó. Szent Iván seprűje''.
:A föld feletti részeket gyűjtik virágzáskor.
 
:Drogja (Galii veri herba) galiozin glikozida, rubiadid aszperulozid, cseranyag, illóolaj, tejoltó enzim, sárga festék, növényi sav tartalmú.
 
'''Gyógyhatása:'''
:vizelethajtó a húgyutak megbetegedéseiben
 
'''Teáját'''
:vese, epe, máj és légzőszervi megbetegedések ellen alkalmazzák.
:Korábban, sárga festék tartalma miatt, sajtok festésére használták.
|}
 
== [[w:hagyma|Téli sarjadékhagyma]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Kép:Nincs szabad kép 1.svg|thumb|100px|right|]]
{{cím2|Téli sarjadékhagyma}}
Latin neve: ''(Allium fistolosum)''
 
:Évelő hagyma, a [[Szakácskönyv/Fűszerek/Mit-mihez/V#Vöröshagyma|vöröshagyma]] beltartalmi értékeivel megegyező, de csak zöldhagymaként fogyasztjuk. Küllemre hasonlít a póréhagymához, de a tenyészidő során folyamatosan új sarjakat hoz.
 
:A fagyok beálltával fejlődése leáll, de lombja zöld, hagymája friss fehér marad. Kora tavasszal a legkorábban szedhető, ízletes, vitamindús hagyma.
|}
 
== [[w:Tengeri hínár|Tengeri hínár]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Kép:Nincs szabad kép 1.svg|thumb|100px|right|]]
{{cím2|Tengeri hínár}}
Latin neve: ''(Spirulina Platensis)'', és a ''(Chlorella Vulgaris)''
 
:Mind a két algafaj tartalmaz, a Alzheimer és Parkinson betegségek kezelésében nélkülözhetetlen fitotápanyagot (olyan növényi anyagokat, amelyek gyakran a növény természetes színéért és ízéért is felelősek, ezek antioxidáns és gyulladásgátló hatásúak), amely az agy és az idegek sérülése esetén képes segíteni azok újra felépítésében.
 
:Ezen túlmenően a ''Spirulina'' alga - a szójababnál 2 szer annyi növényi olajat tartalmaz, és 14-szer annyi Béta-karotint, mint a sárgarépa, míg a ''Chlorella'' alga - klorofil tartalma többszöröse a búza (5), az árpa (12) és a lucernánál (50 szeres).
 
:A Spirulina algában lévő fehérje felszívódása négyszer nagyobb, mint pl. a marhahúsban lévő fehérjéé, és háromszor több proteint tartalmaz, mint ugyanannyi marhahús, ezért fogyasztásával 12-szer több proteinhez juthatunk. Különösen ajánlott a sportolóknak, testépítőknek, diétázóknak, alultápláltaknak, akiknek fokozott protein bevitelre van szükségük.
 
'''Gyógyhatása:'''
:sugárzás elleni védelem, toxikus nehézfémek, szívbetegségek, fertőzés-megelőzés.Mind a két faj esetében, több klinikai kísérlet igazolta, hogy hatékonyan csökkenti a rák kialakulásának veszélyét, és a már kialakul daganatok kezelésében is hatékonyan alkalmazhatók.
|}
 
== [[w:Tisztesfű|Tisztesfű]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Kép:Nincs szabad kép 1.svg|thumb|100px|right|]]
{{cím2|Tisztesfű}}
Latin neve: ''(Stachys recta)''
 
'''Gyógyhatása:'''
:vese-, hólyagbántalmakban, asztmában szenvedőknek
|}
 
== [[w:Torma|Torma]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Kép:Nincs szabad kép 1.svg|thumb|100px|right|]]
{{cím2|Torma}}
Latin neve: ''(Armoracia rusticana)''
 
:Eredetileg gyógynövényként termesztették, csak később vált a marhasültek, füstölt és főtt sonkák ízesítőjévé. A torma íze kellemesen csípős. A megreszelt gyökér átható, könnyfakasztó szagát, égető-maró hatású ízét melegítéssel (szárazon!, lábasban) csökkenthetjük.
 
:A meghámozott, fel nem használt darabok műanyag tasakban vagy alufóliában jól tárolhatók. A kereskedelemben a reszelt torma tubusban, pohárban is kapható. Használjuk kolbászokhoz, főtt sertés- és marhahúsokhoz, savanyúságok eltevésénél is.
 
:Fiatal levele salátába kitűnő. A gyökeréből készített [[Szakácskönyv/Kiegészítők/Egyéb/Mártások#Torma mártás|mártást]] marhasültek, füstölt húsok és halételekhez használják.
 
:A reszelt torma felhasználható még káposztasalátába, mártások, főtt kolbászok, sonkák és marhahúsok kísérője és majonéz ízesítésére. Reszelt gyökerét mindennap ehetjük, étvágygerjesztő, , emésztést elősegítő, gyomorjavító, fokozza az anyagcserét, elősegíti a vizeletkiválasztást, a vérkeringést is előnyösen, befolyásolja és kitűnő gyulladáscsökkentő hatású ízületi bántalom esetén. (erősen csípős íze száraz melegítéssel enyhíthető)
 
:A főtt és sült debrecenihez, virslihez, vagy sonkához mustárral, vagy majonézzel keverve is használják. Várandós anyák, vesebetegek nagy mennyiségben ne fogyasszák. Gyermekek reszelt almával keverten szeretik.
|}
 
== [[w:Tök|Tök]] ==
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Kép:Nincs szabad kép 1.svg|thumb|100px|right|]]
{{cím2|Tök}}
Latin neve: ''(Cucurbita)''
 
:A magjából kinyert olajat használják gyulladások, prosztatabetegségek, érelmeszesedés, valamint a szervezet természetes ellenálló képességének fokozására.
 
:Aktiválja a vese és a húgyúti szervek működését, fokozza a vizeletkiválasztást, sok A-vitamint tartalmaz, ezért védi a bőrt és a nyálkahártyákat.
 
:A virága ehető - édes ízű.
|}
 
== [[w:Tökmagolaj|Tökmagolaj]] ==