„Kertészet/Lepkefélék/Kéregmoly” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Betegségek-kártevőkLepkefélék]]</noinclude> {{Kert-kártevők}}
{{Kert-növényvédelem fejezetek}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|]]
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #339966;" {{!}}
 
[[Kép:Enarmonia formosana.jpg|thumb|''Enarmonia formosana'' imágója]]
 
:A '''kéregmoly''' ''(Enarmonia formosana)'' a [[valódi lepkék]] ''(Glossata)'' [[rend (rendszertan)|alrend]]jébe tartozó [[sodrómolyfélék]] ''(Tortricidae)'' [[család (rendszertan)|család]]jának a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] is honos faja.
 
== Elterjedése, élőhelye ==
:Nemcsak Európában és Ázsiában terjedt el, de Észak-Afrikában is.
 
:A Kárpát-medencében is megtalálható. Magyarországon szinte mindenütt előfordul. Értelemszerűen főleg azokon a helyeken, ahol tápnövényei élnek.
Nemcsak Európában és Ázsiában terjedt el, de Észak-Afrikában is.
 
A Kárpát-medencében is megtalálható. Magyarországon szinte mindenütt előfordul. Értelemszerűen főleg azokon a helyeken, ahol tápnövényei élnek.
 
== Megjelenése ==
 
:Szárnyait vörösesbarna és fehér színek bonyolult mintázata díszíti. A szárny fesztávolsága 12–19&nbsp;mm.
 
== Életmódja ==
:A Kárpát-medencében évente egy-két nemzedéke fejlődik ki, méghozzá úgy, hogy a populáció egy kis (a hidegebb években nagyobb) része egy nemzedékes.
 
:Életmódja eltér az egyéb sodrómolyokétól: a hernyók a tápnövény kérgében fejlődnek ki. Eltérően fejlett (L3–L5) hernyói telelnek át. Tavasszal gyorsan befejezik a fejlődést; az áttelelt hernyók bábjaiból származó lepkék zömmel májusban rajzanak, és ekkor is rakják le petéiket a fák sima kérgére. A fiatal hernyók behatolnak a kéregbe, és főként az élő kéregrész határain rágnak. A kéregmolyfertőzés leggyakrabban az idős fák alsó részének sebhelyeiben kezdődik, és fölfelé terjedve a vázágak vastag, alsó részeiig elérhet, a gyökérnyak tájékon pedig a talaj felszíne alá is behatol.
A Kárpát-medencében évente egy-két nemzedéke fejlődik ki, méghozzá úgy, hogy a populáció egy kis (a hidegebb években nagyobb) része egy nemzedékes.
 
:Fő tápnövényei a csonthéjasok; a Kárpát-medencében az alábbi fákban tett kárt:
Életmódja eltér az egyéb sodrómolyokétól: a hernyók a tápnövény kérgében fejlődnek ki. Eltérően fejlett (L3–L5) hernyói telelnek át. Tavasszal gyorsan befejezik a fejlődést; az áttelelt hernyók bábjaiból származó lepkék zömmel májusban rajzanak, és ekkor is rakják le petéiket a fák sima kérgére. A fiatal hernyók behatolnak a kéregbe, és főként az élő kéregrész határain rágnak. A kéregmolyfertőzés leggyakrabban az idős fák alsó részének sebhelyeiben kezdődik, és fölfelé terjedve a vázágak vastag, alsó részeiig elérhet, a gyökérnyak tájékon pedig a talaj felszíne alá is behatol.
:* [[körtemandula]]
 
:* [[őszibarack]]
Fő tápnövényei a csonthéjasok; a Kárpát-medencében az alábbi fákban tett kárt:
:* [[mandulakajszi]]
:* [[őszibarackcseresznye]]
:* [[kajszimeggy]]
:* [[cseresznyekörte]]
:* [[meggyberkenye]]
* [[körte]]
* [[berkenye]]
 
Nemzetközi beszámolókból tudunk egyéb tápnövényeiről is:
:* [[sajmeggy]]
:* [[tűztövis]]
:* [[borostyán]] ''(Hedera sp.)''
 
Ha teheti, válogat a tápnövények közül, és legszívesebben a mandula, a kajszi és a meggy kérgét eszi. Esetenként nagy károkat okozhat – a Kárpát-medencében főleg az idős mandulafákat, de egyéb gyümölcsösöket is (kajszi, meggy). Európa más részein (például Franciaországban) a fiatal fákat is megtámadja. Esetenként együtt károsít az [[üvegszárnyú almafalepke|üvegszárnyú almafalepkével]], a [[Kertészet/Növényvédelem/Kártevők/Darázsszitkár|darázsszitkárral]] vagy a [[nagy farontólepke|nagy farontólepkével]] is, és ez növeli az okozott kárt.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
:Ha teheti, válogat a tápnövények közül, és legszívesebben a mandula, a kajszi és a meggy kérgét eszi. Esetenként nagy károkat okozhat – a Kárpát-medencében főleg az idős mandulafákat, de egyéb gyümölcsösöket is (kajszi, meggy). Európa más részein (például Franciaországban) a fiatal fákat is megtámadja. Esetenként együtt károsít az [[üvegszárnyú almafalepke|üvegszárnyú almafalepkével]], a [[Kertészet/Növényvédelem/Kártevők/Darázsszitkár|darázsszitkárral]] vagy a [[nagy farontólepke|nagy farontólepkével]] is, és ez növeli az okozott kárt.