219 328
szerkesztés
Kertészet/Lepkefélék/Kormoslepke (szerkesztés)
A lap 2015. december 10., 18:51-kori változata
, 6 évvel ezelőttnincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései) a (KeFe átnevezte a(z) Kertészet/Kártevők/Lepkefélék/Kormoslepke lapot a következő névre: Kertészet/Lepkefélék/Kormoslepke) |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
|
__NOTOC__
▲<noinclude>[[Kategória:Lepkefélék|{{SUBPAGENAME}}]]</noinclude>
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
▲{{Kert-kártevők}}
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #339966;" {{!}}
<!--[[Kép:Nincs szabad kép 1.svg|thumb|200px|right|]] -->
:A '''kormoslepke''' ''(Theresimima ampelophaga)'' a [[csüngőlepkefélék]] ''(Zygaenidae)'' ''[[Procridinae]]'' [[család (rendszertan)|alcsalád]]jának egyik, [[Magyarország]]on is honos faja.
== Elterjedése, élőhelye ==
:Európa [[Mediterrán éghajlat|mediterrán]] területei közül jelentős kártevő a [[Krím-félsziget]]en, az [[Anapai kerület]]ben, [[Derbent]]ben és Nyugat-[[Grúzia|Grúziában]].▼
:Előfordul [[Kis-Ázsia|Kis-Ázsiában]] és [[Szíria|Szíriában]] is.▼
▲Európa [[Mediterrán éghajlat|mediterrán]] területei közül jelentős kártevő a [[Krím-félsziget]]en, az [[Anapai kerület]]ben, [[Derbent]]ben és Nyugat-[[Grúzia|Grúziában]].
:Magyarországon a 19–20. században főleg a [[Dunántúl]]on károsított, a [[Duna-Tisza köze|Duna–Tisza közén]] csak a folyók partvidékén terjedt el. A huszadik század közepén hazánk számos újabb szőlővidékén tűnt fel, és megjelent [[Szlovákia]] déli részein is.▼
▲Előfordul [[Kis-Ázsia|Kis-Ázsiában]] és [[Szíria|Szíriában]] is.
▲Magyarországon a 19–20. században főleg a [[Dunántúl]]on károsított, a [[Duna-Tisza köze|Duna–Tisza közén]] csak a folyók partvidékén terjedt el. A huszadik század közepén hazánk számos újabb szőlővidékén tűnt fel, és megjelent [[Szlovákia]] déli részein is.
== Megjelenése ==
:[[Szárny]]a barnán erezett krémsárga színű; fesztávolsága 23–25 mm.▼
▲[[Szárny]]a barnán erezett krémsárga színű; fesztávolsága 23–25 mm.
== Életmódja ==
:Évente egy teljes nemzedéke fejlődik ki. Fiatal, második, esetleg harmadik fokozatú [[hernyó]]i finoman szőtt gubóikban már a nyáron [[diapauza|diapauzába]] vonulnak, rendszerint csoportosan, a szőlőtőke kérge alatt. A hernyók csekély hányada nem megy így diapauzába, hanem kialakítja a második nemzedéket.▼
:Tavasszal a rügyfakadáskor feléledő hernyók a szőlő [[hajtás]]ait hámozgatják, lyuggatják, karéjozzák – főleg éjszaka. Nyár elején gubót szőnek a szőlőtőkén, és abban bábozódnak be. A lepkék keveset repülnek, nem táplálkoznak, hamar párzanak.▼
▲Évente egy teljes nemzedéke fejlődik ki. Fiatal, második, esetleg harmadik fokozatú [[hernyó]]i finoman szőtt gubóikban már a nyáron [[diapauza|diapauzába]] vonulnak, rendszerint csoportosan, a szőlőtőke kérge alatt. A hernyók csekély hányada nem megy így diapauzába, hanem kialakítja a második nemzedéket.
▲Tavasszal a rügyfakadáskor feléledő hernyók a szőlő [[hajtás]]ait hámozgatják, lyuggatják, karéjozzák – főleg éjszaka. Nyár elején gubót szőnek a szőlőtőkén, és abban bábozódnak be. A lepkék keveset repülnek, nem táplálkoznak, hamar párzanak.
Egyetlen ismert tápnövénye a [[szőlő]]. Ha tömegesen jelenik meg, érdemleges tavaszi kártevővé válhat, de erre az utóbbi évtizedekben csak néhány hazai példát ismerünk.▼
▲:Egyetlen ismert tápnövénye a [[szőlő]]. Ha tömegesen jelenik meg, érdemleges tavaszi kártevővé válhat, de erre az utóbbi évtizedekben csak néhány hazai példát ismerünk.
| |||