„Kertészet/Lepkefélék/Kökényszövő sodrómoly” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) a KeFe átnevezte a(z) Kertészet/Kártevők/Lepkefélék/Kökényszövő sodrómoly lapot a következő névre: Kertészet/Lepkefélék/Kökényszövő sodrómoly |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
__NOTOC__
{{Kert fejezetek}}
▲<noinclude>[[Kategória:Lepkefélék|{{SUBPAGENAME}}]]</noinclude>
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #339966;" {{!}}
{{Kert-kártevők}}[[Kép:Archips xylosteana-01 (xndr).jpg|thumb|Kökényszövő sodrómoly]]
:A '''kökényszövő sodrómoly''' ''(Archips xylosteana)'' a [[valódi lepkék]] ''(Glossata)'' [[rend (rendszertan)|alrendjébe]] tartozó [[sodrólepkefélék]] ''(Tortricidae)'' [[család (rendszertan)|családjának]] egyik, hazánkban is honos faja.
== Elterjedése, élőhelye ==
:Ez a [[palearktikus]] faj egész Európában, valamint Ázsia északi részén egészen Japánig terjedt el. :Hazánkban megtalálható mindenütt, de főleg a domb- és hegyvidékeken.▼
▲Ez a [[palearktikus]] faj egész Európában, valamint Ázsia északi részén egészen Japánig terjedt el. Hazánkban megtalálható mindenütt, de főleg a domb- és hegyvidékeken.
== Megjelenése ==
:Szárnya barnán tarkázott; a szárny fesztávolsága 14–22 mm.▼
▲Szárnya barnán tarkázott; a szárny fesztávolsága 14–22 mm.
== Életmódja ==
:Évente egy nemzedéke kel ki, a petecsomók telelnek át fatörzseken és vastag gallyakon. Tavasszal a kis hernyók az ágcsúcsok fakadó rügyeibe rágnak be. A kinyílt leveleket hámozgatják, majd a csúcsuktól kezdve hossztengelyükre merőlegesen felgöngyölítik őket, és a levélhenger védelmében táplálkoznak. A rajzás nyár elejére esik. A lepkék nappal többnyire a növények között tartózkodnak, és alkonyatkor kelnek szárnyra. A párzás egész éjszaka tart, közben a fák nedveivel, mézharmattal és más édes nedvekkel táplálkoznak.▼
:A '''kökényszövő sodrómoly''' [[polifág faj]]. Számos lombos fán megél, de lágyszárúakon is képes felnőni. A tavaszi molylepkeegyüttes többé-kevésbé állandó tagja. Erdős vidékeken a gyümölcsösökben ([[alma]], [[körte]], [[szilva]], [[cseresznye]] okozhat kisebb károkat, de érdemleges gazdasági jelentősége nincs.▼
▲Évente egy nemzedéke kel ki, a petecsomók telelnek át fatörzseken és vastag gallyakon. Tavasszal a kis hernyók az ágcsúcsok fakadó rügyeibe rágnak be. A kinyílt leveleket hámozgatják, majd a csúcsuktól kezdve hossztengelyükre merőlegesen felgöngyölítik őket, és a levélhenger védelmében táplálkoznak. A rajzás nyár elejére esik. A lepkék nappal többnyire a növények között tartózkodnak, és alkonyatkor kelnek szárnyra. A párzás egész éjszaka tart, közben a fák nedveivel, mézharmattal és más édes nedvekkel táplálkoznak.
▲A '''kökényszövő sodrómoly''' [[polifág faj]]. Számos lombos fán megél, de lágyszárúakon is képes felnőni. A tavaszi molylepkeegyüttes többé-kevésbé állandó tagja. Erdős vidékeken a gyümölcsösökben ([[alma]], [[körte]], [[szilva]], [[cseresznye]] okozhat kisebb károkat, de érdemleges gazdasági jelentősége nincs.
| |||