„Címerhatározó/Strähle címer” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
117. sor:
Adományos által - '''Kampmacher Sebestyén''' fivére
Ellenjegyző - Heresinczy Péter - választott győri püspök, főkancellár - - -
Ellenjegyző - Tiburtius
Eredeti kiállításának helye: Prága
Eredeti kelte: 1588.05.12.
153. sor:
„A Királyi Magyarország határán tovább folytak a harcok, egyre hevesebben. Súlyos helyi konfliktusok robbantak ki a lakosság és az ellátatlan végváriak körében.” „Vallásfelekezeti ellentét élesen szembeállította egymással a felvidéki nemesség egyes csoportjait.” „A háborús szenvedések a magyar nemesek vezette társadalmat szembeállították a Habsburg dinasztiával.” „Bethlen Gábor vívott függetlenségi harca 1619–1626 között több hadjáratot ölelt fel.”
"A felső magyarországi nemesi felkelés, kifejezetten Habsburg ellenes céllal indult. Rákóczi és hívei a nemzeti királyság megteremtését tervezték, míg a határ menti vármegyék birtokosai saját rendi jogaik megerősítését, a szabad királyválasztás későbbi lebonyolításával egy igen erős rendi befolyással bíró nemesi köztársaság felállítását remélték."
A függetlenségi mozgalom résztvevői közül sokan Erdélybe menekültek. A magyar és az indigenátussal bíró német nemesek, az elbocsátott végváriak, az üldözött protestánsok .... alkották a meginduló függetlenségi harcok, a kuruc mozgalmak bázisát. Ezen a pergamenen minden valódi és eredeti. Rögzítve és hangsúlyozva vannak benne azok a kitételek, amelyek abban a korban rendkívüli értékkel bírtak és amelyek megszerzése csak a nemesítés által volt lehetséges. Élhettek "örökidőkig mindazon kegyekkel, kiváltságokkal, kedvezményekkel, tisztségekkel, szabadságokkal, előjogokkal, jogokkal, és mentességekkel" amelyekkel a nemesi rend tagjai bírtak. Gyakorlatilag szinte korlátlan lehetőségek nyíltak meg előttük, amelyeket ügyesen kihasználva a legmagasabb méltóságig emelkedhettek. A nemesi cím adományozása a XVI. század második felében már csak ritkán járt együtt birtokadományozással. Az ilyen fajta okleveleket, mint amilyen ez is, armálisnak nevezték. Ebben az esetben is arról van szó, hogy a család nemességet és címert kapott, de birtokot nem. A példabeszédre utalva nem halat, hanem hálót kaptak, hiszen az előjogok és kedvezmények lehetőséget biztosítottak a tehetségesek vagyoni gyarapodására. Az oklevelet szerző Kampmacher Jakab (igazi néven később Graf von Strähle) és fivére Kampmacher Sebestyén (másképpen később Graf von Strähle) magas rangú fönemes volt, családot alapítottak, népes utódjaik lettek. A Markgraf von Strähle indigenatusi nemesítés után felvették a Kampmacher előnevet, amelyet a későbbiekben Graf von Strähle családi vezetéknévként használtak. Erre a nemesi cím és a címer jogos használata miatt volt szükség. „Az oklevélen lévő képben gyönyörködve megállapíthatjuk, hogy maga a címer a kor egyik legszebb darabja! A heraldikában nagyfokú jártassággal bíró megkomponálója és az oklevél illusztrátora, aki nem azonos Bocskay Györggyel, művészileg is értékes alkotást hagyott az utókorra. A címer színei tiszták, címerképe mozgalmas, de átgondolt és méltóságteljes. 1588-ban a birodalom legfőbb méltósága II. Rudolf német-római császár, 1576-tól 1608-ig I. Rudolf néven Magyarország királya volt. Róla érdemes tudni, hogy 1552. július 18-án Bécsben született és 1612. január 20-án halt meg Prágában. Az egyik legvitatottabb egyéniségű Habsburg uralkodó. Művelt de kedélybeteg ember volt. 1583-tól udvarát Bécsből Prágába helyezte át és ott a politika helyett leginkább művészetekkel és tudományokkal, illetve azok pártolásával (például a neves csillagász Johannes Kepler támogatásával) foglalkozott. Uralkodói tevékenységének rovására sokat foglalkozott asztrológiával, mágiával és alkímiával. Prágai palotájában maga is kísérletezett aranycsinálással. Zavartsága miatt az öccse 1608-ban lemondatta a trónról és I. Mátyás néven (magyar királyként II. Mátyás) ő uralkodott tovább. A valódi állatbőrből „kutyabőrből” (mufflonbőrből) készített pergamenre kézzel írt és gazdagon illusztrált oklevél a kor szokása szerint latin nyelvű. Az eredeti pergamen „kutyabőr“ címerképes oklevelet az uralkodó Habsburg Rudolf király, valamint a Magyarországon született, de német anyanyelvű
(Es gibt ein Phőnix-Motiv mit sakramentalen, religiösen Elementen in dem Kampmacher-Wappenbild - wie ein Phönix aus der Asche, er entsteht neu in größerem Glanz).
Az éberségre utaló élethűen háromszor ábrázolt darumadár hiába védené meg a hazát, ha nem lenne a Szentháromság –háromszögbe foglalt két arany fésű – isteni gondviselése. Hoefnagel 1591-től mint Rudolf udvarának védelme alatt álló művész tevékenykedett. Először Frankfurtban, majd Bécsben élt. Rajzaira még Frankfurtban figyelt fel V. Albert bajor választófejedelem, aki udvari művészévé tette, így Hoefnagel 1578-tól 1591-ig ebben a minőségében Münchenben dolgozott. Itt készítette el – többek között – legterjedelmesebb illuminált kéziratát, egy Missalét, Tiroli Ferdinánd számára.” A négy sarokban elhelyezett puttók, angyalkák szimbolizálják a Jupiter négy legnagyobb holdját, a Galilei-holdakat, melyeket Galileo Galilei fedezett fel.
| |||