„Heraldikai lexikon/Borítás” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor:
<div class="keretjobb" style="width:60%; border:1px; background-color:#ebf9fe">
<big>Névváltozatok: tinktúrák, címerszín, színek, színezék, bevonat<br>
en: tincture,
 
"[Pápai Páriz Ferenc, Ars heraldica című művének XIV. fejezetében] A heraldikai színek kétfélék, azaz tulajdonképeni színek és érczek. Hajdan főként csak három színt használtak: ''pirosat'', ''kéket'' és ''feketét''; az a ''vérkiontást'', amaz az ütéshelyet, ez a ''halált'' a hazáért jelentvén; a ''fehér'' és ''sárga'' csak akkor vétetett be a czímerészetbe, ha a dolgoknak természeti színe olyan volt. És később is a paizs mezejét soha sem festették fehér- vagy sárgára, hanem erre ''aranyat'' és ''ezüstöt'' használtak. A zöld és biborszín is sokáig kihagyatott, csak később vétetett be, színtúgy a rózsaszín, bársonyszín és hermelin. ''Színt színre nem lehet tenni''. S nem minden fejedelem ugyanazon színekben gyönyörködik, hanem a különböző fejedelmek különböző színeken. Az érdem ugyan egy, de a kitüntetés többféle lehet, s míg egyik egy pályán szerez kitüntetést, a koczka is más lehet, melylyel jutalmaztatik. Úgy látszik, hogy első helyen áll a császári fekete sas. A régi sziléziai népek paizsukat s testöket feketére festették és sötét éjjel kezdtek harczhoz, hogy szörnyű tekintetökkel az ellenséget megrémítsék. A szászok Nagy Károly előtt paizsokon fekete lovat hordoztak, hogy keresztyénné lettek, fehérre változtatták. A lüneburgi herczegek czímerében maig is fennmaradt a ló. ... A színeknek is van saját jelentőségük, így a ''fekete'' a gyász, a ''fehér'' az öröm színe; a ''piros'' a katonai bátorság, a ''zöld'' a remény, a ''bibor'' a szemérem, a ''kék'' a tisztaság, ártatlanság, szentség, az ''arany'' a bölcsesség színe. Így továbbá a berlini nagy könyvtárban a theologiai könyvek, mind ''kék színnel'' vannak jegyezve, minthogy égi dolgokat tárgyalnak; a jogi munkák pirossal, minthogy a vér körül sokat foglalkoznak; az orvosiak ''zölddel'', minthogy a gyógyszerek ''füvekből'' kerülnek; a politikai munkák ''biborral''; a szám- és mértaniak ''aranynyal''. Néha szebb színeket kap az illető jutalmazásból, mint a szász Witekind fehér lovat, fekete helyett, a mint már említettük; s a mecklenburgi ház IV. Károlytól természetes ökörszarvak helyett arany szarvakat; máskor büntetésűl szolgálnak a czímerszínek változásai vagy a kitörlések." (Deák Farkas: Az első magyar czímertan. Turul, 1883/3.[http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/csaladfa/myfiles/htmls/turul/1883-84xw/1883-84xw.html])
 
<br>[http://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/R%C3%B6vid%C3%ADt%C3%A9sek Rövidítések]
</big>