„Heraldikai lexikon/Axiomatikus heraldika” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
60. sor:
=== A címerek történeti szemlélete, 17-18. század ===
'''Névváltozatok''': történelmi iskola (Deák Farkas, Turul 1883/3. 110.[http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/csaladfa/myfiles/htmls/turul/1883-84xw/1883-84xw.html]) [[Heraldikai lexikon/Cassaneus|Bartholomäus Cassaneus]] (1480-1542) ''Catalogus gloriae mundi'' (1529) című művére, <ref>Chasseneux, Bartélémy (Chasseneuz, Chasseneo): ''Catalogus gloriae mundi.'' Lyon 1529, Dionysius de Harsy metszeteivel Simon Vincentius által</ref> mely 200 év alatt majdnem 20 kiadást ért meg, [[Bartolo de Sassoferrato]] volt nagy hatással. Cassaneus kísérletet tett a francia és a német [[címerelmélet]], a nehézkesebb német és a pontosan és világosan meghatározott francia nevezéktan egységesítésére.
Az első rendszeres címertani munkát a történeti források alapján [[Petra Sancta|Silvester Petra Sancta]] (1590–1647), olasz jezsuita szerzetes írta 1638-ban. A [[Heraldikai lexikon/Címer|címer]]ek szerkesztésére és ábrázolására a [[heraldika]] szabályait logikus módon nyolc pontba foglalta, de még mindig nagy súlyt fektetett a középkori szimbolikára. Elveit és rendszerét [[Theodor Höpingk]] (1591-1641), német történész és {{hl|heraldikus}} fejlesztette tovább, <ref>Az 1639 februárjában befejezett, de csak 1642-ben, Nürnbergben megjelent művének címe: ''De Insignium Sive Armorum Prisco Et Novo Jure Tractatvs Jvridico-Historico-Philologicus : In quo Dignitatis, Militiæ, Gentis Pontificalia, Imperialia, Regia ... Insignia, Horum Appellationes Variæ, Descriptiones, Genera, Origines ... Ex Sacro Bibliorum Codice, Jure Canonico, ... discutiuntur & enodantur /'' Theodor Höpingk. – Noribergæ : Endter, 1642</ref>
| |||