„Szakácskönyv/Mit-mihez” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
48. sor:
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]]
{{cím2|}}
 
:
|} -->
 
Milyen hiánybetegségre mit csíráztassunk?
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
53 ⟶ 62 sor:
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]]
{{cím2|Mit csíráztassunk?}}
 
Milyen hiánybetegségre - mit csíráztassunk?
arcüreggyulladás: retek
bőrbetegségek: búza, görögszéna, napraforgó, petrezselyem
fáradtság: búza, bab, lucerna, zsázsa
gyomorfekély: búza
hajhullás: búza, lucerna, zsázsa
hólyag- és vesepanaszok: búza, görögszéna, lucerna, napraforgó, petrezselyem, sarkantyúka
hörghurut: búza, retek, zeller
idegrendszeri problémák: búza, zeller, lucerna
impotencia: búza, lucerna, medvehagyma
ízületi gyulladás, reuma: búza, napraforgó, medvehagyma, zsázsa
keringési rendellenesség: hajdina, görögszéna, napraforgó, petrezselyem, fehér mustár
ödéma: bab, görögszéna
súlyfelesleg: búza, görögszéna, lucerna, napraforgó, retek, zeller
szemproblémák: napraforgó
 
|}
 
 
[[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Adzuki babcsíra|Adzuki babcsíra]]
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]]
{{cím2|Adzuki babcsíra}}
 
:Kis szemű, vörös színű babfajta. Jellegzetes ízű, könnyen emészthető. Rendkívül népszerű egész Kelet-Ázsiában és a Himalája vidékén.
 
'''Tápanyagtartalom (100g-ban)'''
;Energiaérték: 1378 KJ / 329 kcal
;Fehérje: 19,9 g
;Szénhidrát: 50,2 g
;Zsír: 0,5 g
;Ásványi anyagok: kálcium, vas, kálium, nátrium, foszfor, magnézium
;Vitamin: A, B1, B2, B3, B6, E
 
:Édes ízű, vesék működését serkentő. Gazdag proteinekben, eszenciális aminosavakban B1, B2 vitaminban.
 
:Ragukban, keleti ételekben, salátákban, szendvicsekben, csírapástétomként.
|}
 
 
 
 
 
 
Szakácskönyv/Mit-mihez/L/Árpacsíra
 
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]]
{{cím2|}}
 
[[Fájl:Nincs szabad kép 1.svg|bályeglép|100px|jobbra|Tölts fel képet!]]
:
 
|} -->
Az árpa a hideg mérsékelt öv legősibb és ma is legfontosabb gabonaféléje. Származási helye Tibet.
{{Alsó-mit-abc}}
 
Tápanyagtartalom (100g-ban):
Energiaérték: 1300 KJ / 311 kcal
Fehérje: 10g
Szénhidrát: 57g
Zsír: 1,8g
 
Ásványi anyagok: kálcium, vas, kálium, nátrium, foszfor, magnézium
 
Vitamin: A, B1, B2, B3, B6, E
 
Felhasználása: pl. kásának
 
Elkészítése: A magokat előzetesen háromszoros vízmennyiségben legalább 3-4 órára, de akár 1 napra is beáztatjuk. Ugyanabban a vízben főzzük egyenletesen kis tűzön 25-30 percig, majd lefedve közepesen meleg sütőben (100-120-as fokozat) hagyjuk dagadni (maximum fél-1 órát). Célszerű lágy vizet használni (szénsavmentes ásványvizet, szűrt vizet), mert ezzel jelentősen lerövidül a főzési idő.
 
Jó tudni: a pirított árpa az otthoni tárolásnál jobban ellenáll az élősködőkkel szemben.
Az árpa fogyasztása erőt ad. Tartalmaz káliumot, kalciumot, magnéziumot, foszfort, A, B1, B2, B5, B6, E vitaminokat.
 
Az árpa csökkenti a koleszterinszintet, elősegíti a sejtépítést, méregtelenít és erősíti a csontrendszert.
:
|}
 
 
[[Szakácskönyv/Mit-mihez/B/Bíborhere csíra|Bíborhere csíra]]
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]]
{{cím2|Bíborhere csíra}}
 
:Rendkívül gazdag fehérjében, A, B komplex, C, E vitaminokban.
:Magas a foszfor, kálium, magnézium és kalcium tartalma.
 
:Jó hatással van az idegrendszerre. Görcsoldó és vértisztító hatású.
|}
 
 
 
[[Szakácskönyv/Mit-mihez/B/Búzacsíra|Búzacsíra]]
 
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]]
{{cím2|}}
 
:A búza a világ egyik legértékesebb és legnagyobb területen termesztett gabonaféléje. A legrégibb termesztett növények egyike. Termesztését már Egyiptom legrégibb emlékei igazolják. A búza élelmiszerkénti felhasználása főleg őrleményei formájában történik. Felhasználási területe széles körű; nagyobbrészt kenyeret készítenek belőle, de a kenyéren kívül még számos sütő-, tészta- és cukrászipari felhasználási módja van.
 
'''Felhasználása'''
:őrölve daraként és lisztként, csíráztatva csíraként fogyasztva.
 
:Nagy mennyiségben tartalmaz A, C és E vitamint, kalciumot, magnéziumot, vasat, kobaltot-és antioxidánsokat.
 
:Kiváló méregtelenítő, segíti az emésztést, tisztítja a májat, gyógyítja a gyulladásokat, jó hatással van a hormonok működésére. Erősíti az idegrendszert, szabályozza a vérnyomást és gátolja a rákos sejtek életben maradását.
 
:Kenyerekben, gabonamüzliként, desszertekben, müzliszeletben, salátákban, levesekben.
:
|}
 
 
Szakácskönyv/Mit-mihez/B/Brokkoli csíra|Brokkoli csíra
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]]
{{cím2|Brokkoli csíra}}
 
:A, B, C, E, K vitaminokat tartalmaz. Ásványi anyagai: kalcium, vas, foszfor, kálium, magnézium.
 
:Tormára emlékeztető íze kiváló bármilyen szendvicshez, salátához, hidegtálakhoz, paradicsomos ételekhez.
|}
 
 
 
[[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/Csicseriborsó csíra|Csicseriborsó csíra]]
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]]
{{cím2|Csicseriborsó csíra}}
 
:Szénhidrátok, rost, fehérje, ásványi anyagok
 
:Kenyerekben, ragukban, mártásokban, salátákban, krémként, csírapástétomként.
|}
 
 
[[Szakácskönyv/Mit-mihez/G/Görögszéna csíra|Görögszéna csíra]]
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]]
{{cím2|Görögszénamag}}
 
'''Csíráztatás'''
: 12 óra áztatás után. Hőmérséklet 21 C°. Öblítés naponta kétszer. Csírázási idő 2-4 nap.
 
:Csíra hossza 6 mm. Ne hagyjuk hosszabbra, mert megkeseredik.
 
:Főzés max. 3 perc.
 
:Vasban, foszforban és nyomelemekben gazdag
 
:Ragukban, currykben, zöldséglevekben, salátákban, levesekben, csírapástétomként.
 
:Felhasználható grillfűszernek is.
|}
 
 
 
[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/Kerti zsázsa csíra|Kerti zsázsa csíra]]
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]]
{{cím2|Kerti zsázsa}}
 
:Jellegzetes, kissé kesernyés ízű csíranövény. Sok vitamint tartalmaz: A, C, E, béta-karotin. :Telítetlen zsírsavtartalma hatásos a szív és érrendszeri betegségek megelőzésére.
 
:Klorofilja vértisztító. Általános immunerősítő. Emellett enyhe vízhajtó, görcsoldó, gyulladáscsökkentő, sőt potencianövelő hatásáról is ismert.
|}
 
 
 
 
[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/Kölescsíra|Kölescsíra]]
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]]
{{cím2|Kölescsíra}}
 
:Áztatási idő 24 óra. Öblítés naponta kétszer. Csíráztatási idő: 3 nap. Csírahossz 2 mm.
 
:Sokféle vitamint és ásványi anyagot tartalmaz.
 
:Rák megelőző hatással rendelkezik, késlelteti az öregedési folyamatokat, erősíti a látást, gyulladás csökkentő, segít megelőzni a fogszuvasodást, megvédi a fogzománcot.
 
|}
 
 
 
[[Szakácskönyv/Mit-mihez/L/Lencse csíra|Lencse csíra]]
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]]
{{cím2|}}
 
:Sok foszfort, káliumot, és B1, B2 vitamint tartalmaz. Jelentős mennyiségű fehérjét tartalmaz, szunnyadó állapotban a magocska 28 %-a fehérje, ám csírázáskor megközelíti a 40 %-ot.
 
:Fogyasztható turmixokba összeturmixolt formában, de salátákra szórva igen dekoratív és egészséges ételt kapunk.
 
:Használható bármilyen köretbe, pl. barnarizsbe keverve is, felhasználásának csak a fantáziád szab határt.
|}
 
[[Szakácskönyv/Mit-mihez/L/Lóherecsíra|Lóherecsíra]]
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]]
{{cím2|Lóherecsíra}}
 
:A és C-vitamin; nyomelemek
 
:Kenyerekben, salátákban, szendvicsekben, levesekben
|}
 
 
 
[[Szakácskönyv/Mit-mihez/L/Lucerna csíra|Lucerna csíra]]
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]]
{{cím2|Lucerna csíra}}
 
:Lucerna csiráztatásra Áztatási idő: 4-6 óra. Öblítés naponta kétszer. Csíráztatási idő 5-6 nap. Csírahossz 3 mm. A,B,C,D,E,G,K vitamint és vasat tartalmaz.
 
:A lucerna csírát csak 7 nap után szabad fogyasztani, mert addigra lebomlik a "kanavanin".
:Maghéjjal együtt lehet enni, de 7 nap altt kicsi bojtos gyökereket is növeszt.
:Lúgosít, segít ízületi gyulladásnál, reumánál, fekélynél. Szoptatós anyáknál tejserkentő.
 
:B12 vitamin tartalma gyógyítja a vérszegénységet. K vitamin tartalma megelőzi a trombus (vérrög) kialakulását.
 
:Vastagbél gyulladásban szenvedők gyógy-tápláléka. Ezen kívül még A,B,C,D,E és K vitamint is tartalmaz.
Zöldséglevekben, salátákban, szendvicsekben, levesekben, csírapástétomként.
|}
 
 
 
[[Szakácskönyv/Mit-mihez/M/Mustármag csíra|Mustármag csíra]]
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]]
{{cím2|Mustár csíra}}
 
:Mustár csíraMustármag csíráztatásra Áztatási idő: 6 óra. Öblítés naponta kétszer. Csírástatási idő: 3 nap. Csírahossz: kb. 3-4 mm. Génmanipulált összetevőt nem tartalmaz.
:Kitűnő epe- és májbántalmakra. Oldja az izomfájdalmat, élénkíti a vérkeringést, tisztítja a vért, megszünteti a bőrkiütéseket.
|}
 
 
[[Szakácskönyv/Mit-mihez/N/Napraforgó csíra|Napraforgó csíra]]
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]]
{{cím2|Napraforgó csíra}}
 
:Magas arányban tartalmaz A, B, C, E és D vitaminokat, valamint jódot, fluort, folsavat, foszfort, káliumot kalciumot, vasat.
 
:A jód az idegsejtek és a pajzsmirigy megfelelő működéséhez elengedhetetlen, a magnézium pedig nélkülözhetetlen az izom, agy és tüdőszövetek egészségének fenntartásához.
 
:Kenyerekben, gabonamüzliként, desszertekben, öntetekben, salátákban, levesekben, csírapástétomként.
|}
 
[[Szakácskönyv/Mit-mihez/R/Retekcsíra|Retekcsíra]]
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]]
{{cím2|Retekcsíra}}
 
:Kálium, C-vitamin
 
:Egy tisztító folyamatot indít el, kiüríti a bélférgeket, tisztítja a légzőszerveket, nyálkahártyát, ezzel csodálatosan gyógyítja a megfázást, homlok-, orrmelléküreg dugulást, szamárköhögést, lassan elhúzódó asztmát.
 
:A bélflóra szereti a retek anyagait, rothadás gátló és antiszeptikus hatású. Húgyvezeték, húgyhólyag, vese- és májtisztító. Magas foszfát tartalmú vegyületei tisztítják, szépítik a bőrt, elmulasztják a pattanásokat.
:Öntetekben, zöldséglevekben, mexikói ételekben, salátákban, szendvicsekben, levesekben.
|}
 
 
[[Szakácskönyv/Mit-mihez/R/Rozscsíra|Rozscsíra]]
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]]
{{cím2|Rozscsíra}}
 
:Tartalmaz B1 vitamint, kalciumot, niacint, fehérjét, keményítőt, rostot, szerves sót, szaharint, nitrogént, kazeint és foszfátot.
 
:Magas élelmi-rost tartalma miatt rendszeres fogyasztása javítja a bélműködést, enyhíti a székrekedést, csökkenti a vér koleszterinszintjét.
|}
 
 
[[Szakácskönyv/Mit-mihez/V/Vöröshagyma csíra|Vöröshagyma csíra]]
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]]
{{cím2|Vöröshagyma csíra}}
 
:Zsenge, hagymaízű csíranövény. Kiváló gyulladáscsökkentő, antiszeptikus és gázoldó hatása van.
 
:Vértisztító. Enyhíti a gyomor és bélpanaszokat. B1, B2, C vitamint, káliumot, kalciumot, magnéziumot, foszfort és vasat tartalmaz.
 
:
|}
 
 
Szakácskönyv/Mit-mihez/V/Vörös káposzta csíra|Vörös káposzta csíra
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]]
{{cím2|Vörös káposzta csíra}}
 
:Nagyon gazdag A, B6, C vitaminokban, valamint a szervezet számára nélkülözhetetlen ásványi anyagokban, mint a kálium, kalcium, kén, jód, vas.
 
:Tisztítja a vérrendszert, egészségesen tartja az érfalakat, erősíti a csontokat, a fogakat, jót tesz a bőr egészségének.
 
:
|}
 
 
 
 
 
 
 
 
[[Szakácskönyv/Mit-mihez/S/Szezámmag csíra|Szezámmag csíra]]
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]]
{{cím2|Szezámmag}}
 
:Fehérjében, kalciumban és egyéb ásványi anyagokban gazdag; B és E vitamin, zsírok, rost
 
:Kenyerekben, édességekben, gabonamüzliként, öntetekben, salátákban.
:
|}
 
 
 
[[Szakácskönyv/Mit-mihez/R/Rozscsíra|Rozscsíra]]
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]]
{{cím2|Rozscsíra}}
 
:B és E vitamin, fehérje, szénhidrátok, ásványi anyagok
 
:Kenyerekben, gabonamüzliként, müzliszeletben, salátákban, levesekben.
:
|}
 
 
 
 
[[Szakácskönyv/Mit-mihez/Z/Zabcsíra|Zabcsíra]]
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]]
{{cím2|Zabcsíra}}
:B és E vitamin, fehérje, szénhidrátok, rost, ásványi anyagok
 
:Kenyerekben, ragukban, gabonamüzliként, levesekben, csírapástétomként.
|}
 
 
[[Szakácskönyv/Mit-mihez/Z/Zöldborsó csíra|Zöldborsó csíra]]
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}}
{{Szk-mit-abc}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]]
{{cím2|Zöldborsó csíra}}
 
:Szénhidrátok, rost, fehérje, ásványi anyagok, A és C-vitamin
 
:Ragukban, mártásokban, öntetekben, salátákban, levesekben, csírapástétomként.
|}
 
 
 
==Külső hivatkozások==