„Szakácskönyv/Tésztakészítés/A tészták főzése” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
recept javítása, bővítése |
+ infó |
||
11. sor:
| valign="top" style="width:520px; border:solid 1px #8E8EFF;" |
'''Elkészítés:'''
[[File:Pasta pot.jpg|thumb|Tésztafőzésre
:A száraztésztát tördelés nélkül bő (100 gramm tésztára 1–1,2 liter vizet számolva), lobogó, sós vízbe vetjük bele. A víz újraforrásakor alacsonyabb hőfokon folytatjuk a főzést. A tészta akkor van kész, ha fogkemény (''al dente''), vagyis harapva még van ellenállása: ez közvetlenül az utáni állapot, amikor a tészta közepéről eltűnik a fehér rész; ekkor a tészta még nem túl puha, ragacsos vagy túlfőtt. A gyári csomagoláson szereplő főzési időt betartva többnyire ezt az állagot érjük el. Ekkor a tésztát leszűrjük vagy szűrőkanállal szedjük ki a főzőléből, és azonnal felhasználjuk. Bizonyos ételeknél szükség lehet a főzőlé egy részére.
▲:Tésztafőzésre legalkalmasabb a szűrőbetéttel ellátott tésztafőző fazék. Ha a tészta megfőtt, a szűrőbetétet lassan kell kiemelni a fazékból, nehogy a főzőlé kiömöljön.
'''Gyakori hibák:'''
*a tészta (pl. spagetti, cérnametélt) tördelése: a száraz- és friss tésztát is olyan formában
*a főzővíz olajozása, illetve a megfőtt tészta olajozása: ezzel a tészta összeragadását kívánják elkerülni, de a tészta csúszós lesz, így a vizes alapú szószok nem tapadnak jól a felszínére; az összeragadás a tészta azonnali felhasználásával elkerülhető. Ha a tésztát köretként használjuk, akkor a „fő” étel szaftjából adhatunk hozzá.
*a tészta túlfőzése: habár a tészta „ideális” készültsége függ az egyéni ízléstől, technológiai és élvezeti értéke ''al dente'' készültségnél a legjobb, túlfőve nyálkás, csirizes lesz, kevésbé jól veszi fel a szószokat
*a tészta „túl alapos” lecsöpögtetése szűréskor: a forró tészta így könnyen kiszáradhat, ami rontja az élvezeti értékét és felhasználhatóságát
| |||