„Heraldikai lexikon/Fejedelem” változatai közötti eltérés

<div class="keretjobb" style="width:25%; border:1px; background-color:#ebf9fe">

<big>

 

„...Kazária fejedelme üzenetet küldött a türköknek, hogy küldjék el hozzá első vajdájukat, Levedit... A kagan azt mondta neki, hogy »azért hívattunk, hogy mivel nemes származású, értelmes és vitéz vagy és a türkök között az első, nemzeted fejévé emeljünk és engedelmeskedj a mi szavunknak és parancsunknak.« Ő pedig válaszolva a kagannak azt mondta, hogy »nagyra értékelem irántam való hajlandóságodat és jóindulatodat, és illő köszönetemet nyilvánítom neked, minthogy azonban nincs elég erőm ehhez a tisztségedhez, nem fogadhatok szót neked, azonban van rajtam kívül egy másik vajda, akit Álmosnak neveznek, akinek fia is van, név szerint Árpád...« Megtetszett annak a kagannak ez a beszéd, és embereit vele adván a türkökhöz küldte őket, és ezek megbeszélték ezt a türkökkel, a türkök pedig jobbnak tartották, hogy Árpád legyen a fejedelem, mintsem atyja, Álmos, minthogy tekintélyesebb volt, s egyaránt nagyra becsülték bölcsességéért, és rátermett volt erre a tisztségre, és így a kazárok szokása és törvénye szerint pajzsra emelvén, fejedelemmé tették. Ez előtt az Árpád előtt a türköknek más fejedelmük sohasem volt, s ettől fogva mindmáig ennek a nemzetségéből lesz Turkia fejedelme.” (Árpád pajzsra emelése Bíborbanszületett Konstantin császár De administrando impero című művéből, 950 körül. Közli Moravcsik Gyula: Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai. Budapest, 1988. 44-45.)