„Címerhatározó/Eperjessy címer” változatai közötti eltérés

 

 

 

Damokos címer

 

 

Eperjessy László néhai József testvére is bejött Dobok vármegyébe itt nősült meg elvette felségül Sárosberkeszi Mósa Antóniát ás született egy lányuk Valéria. Már Valéria is férjhez ment Sombory Zsomborthoz.

Eperjessy József néhai ősapám fia Eperjessy János Désre járt iskolában a másik fia Eperjessy Károly Kolozsvárra, még nem tudom, ha befejezik a liceumot mit szeretnénk csinálni. Ahogy teltek az évek kiderült, hogy Károly és János is szolgabíró akarnak lenni, ezért Jánosnak is el kellett menni Kolozsvárra és be kellet fejezni az szolgabírói iskolát. Az iskola befejezésével mind a ketten Szolgabírók lettek. Mikor már dolgoztak meg szerettek volna házasodni. Eperjessy Károly messziről hozott magának felséget. Egyszer Marosvásárhelyt hivatalos ügyben és ott ismerkedett Eperjessy Károly egy lánnyal szőkefalvi Szentmiklósy Terézzel megszerették egymást és feleségül vette. Eperjessy Károly és szőkefalvi Szentmiklósy Teréz házasságából és születetett egy lányuk Eperjessy Rozália 1812-ben.

-Igen apám szeretem ezt a férfit-

-Az asszony összecsapta a kezét örömébe-

Gróf Wass Mária férjhez ment Montbach Sándorhoz, gróf Wass Jenő elvette Hetei Bakó Irmát gróf Wass Emma férjhez ment báró Orczy Bodroghoz, és gróf Wass Jozefa férjhez ment Alapi Salamon Aladárhoz. Hetei Bakó Irma a búzai lovag Hete Bakó Károly lánya volt egy dúsgazdag fölbirtokos. Gróf Wass Sámuel végrendeletében Jenőre bízta a czegei kastély vezetését és Budapesten egy házat és nagy értékű kötvényeket örökölt az apjától.

A négy gyereknek is születtek gyerekei. Gróf Wass Jenőnek: gróf Wass György felesége Signe Larsen, gróf Wass Emma férje Hiye Edmund, gróf Wass Erzsébet férje Blomberg Frigyes.

Oláfodorháza (Fodora) 28 km-re van, a Szamos mellet fekszik. 2006-ban elmentünk a feleségemmel. Az utazás céltudatos volt, mert a falut, az Eperjessy család birtokolta. Mikor megérkeztünk, az első utunk a temető felé vezetett, de kiderült, hogy a román temetőben járunk. Tudni kell, hogy Eperjessy Károlynak Kúriája volt ott. Kezdtünk érdeklődni a helybeliektől mit tudnak erről. Természetesen az ismert román mentalitással azt felelték, hogy fogalmuk nincs mi az a kúria és egyáltalán kik voltak azok, akiket keresünk. Egyedül egy idős bácsinak derengett valami, aki azt kérdezte, hogy nem volt-e azok közül, akiket keresünk egy Vince keresztnevű fiatalember. Megkérdeztem, hogy esetleg ismerte őt? Nem, felelte az öreg, de egy patak felé mutatott, amelyet még ma is a Vince pataknak hívnak. Különben is nem a román temetőben kellet volna keresni, mert van a faluban, magyar és zsidó temető is. Kíváncsian megkérdeztem hol van, erre ő azt felelte, éppen arra megy ásni a kertjébe és menjünk vele, mert megmutatja. Hát, amikor megláttam nem hittem a szememnek. Egy akácfa bokorban félig lesüllyedt sírköveket találtam. Később kiderült, hogy az Eperjessy sírkertben vagyok. Lekapartam a mohát a sírkövekről és egymásután az őseim neveit lehetett nehezen elolvasni. Az öreg bácsi konzultált más falusi emberrel és nagy nehezen elárulták, hogy a kúria területén vagyunk. Jelenleg kukoricaföld van a helyén, tehát észrevehetetlen. A feleségemmel úgy döntöttünk, hogy megkeressük az ortodox papot, hátha ő többet tud a kúriáról. Nagyon szívélyesen fogadott, de azt felelte, hogy ő még új a faluban, ezért a történetét nem ismeri, de van a szomszédban egy 85 éves öregasszony, hátha ő többet tudd. Át is mentünk hozzá és megkérdeztük, hogy mit tud a kúriáról. Az öregasszony erre azonnal mesélésbe kezdett. Drága jó emberek az én nagyanyám ott szolgált, mint cseléd a tekintetes és nemzetes Eperjessy Úrnál, sőt még egyszer el is vitt oda, amikor még kislány voltam. Bámulatos volt, amit ott láttam. Egyemeletes, nyolc szobás épület volt, körbe volt kerítve egy nagy fallal, egy boltíves kapun lehetett bemenni, gyönyörű park volt az épület előtt, melyet egy kertész rendezett. A bejárat előtt lépcsők egy nagy kilincses ajtóhoz vezettek, ha kijött a tekintetes úr, vagy a felesége. Előttük földig kellet meghajolni, így köszöntötték arrafelé az emberek a falu urát. A bejáratnál hatalmas csillár, cifrázott kanapé, gyönyörű perzsaszőnyeg, a falon sok nagy festmény és egy hatalmas kutya, mint gyerek féltem tőle, mert nagyon ugatott. Aztán átmentünk egy hatalmas konyhába, mert nagyanyám azt mondta, hogy más helyekre nem szabad bemenni. Kimentünk az élelmiszer raktárba annyi ételt soha életemben nem láttam. Hátrébb egy garázs volt sok lóval és szekerekkel. Volt két hintó azt már láttam, azelőtt mert a Tekintetes úr azon közlekedett a faluban és más helyeken, valami nagy főnök volt, aki döntött a falu és a környéken élők ügyeiről. A kúriában 1794-ben már megépült több generáció persze nem egy időben lakott Eperjessy Károly szolgabíró felesége Szentmiklósy Terézia, Eperjessy Vicze feleség Hulka Emilia, dédanyám Eperjessy Anna testvéreivel és nagyapám.

Eperjessy János ősapám, akiről már említést tettünk a könyvben befejezte tanulmányit Kolozsváron, szolgabíró lett Alparét felől. A Cserneken kúriája volt és az egyik szárnyában laktak feleségével, Désfalvi Simon Jozefa feleségével és az első házasságából született lányával lemhényi Ilyés Juliánnával. A tragédia, ami vele és családjával történ említést teszünk a könyvben. János ősapám minden nap Alparétben ment a szolgabíró teendőit elvégezni. Jánosnak az nap sok dolga volt hivatalban. Alparét határában dulakudni kezdett két nemes, mert az egyik szolgája belevágott a másik erdejében és úgy összevesztek mind két veszett kutya, jegyzőkönyvet kellet írni mind a két félt meghallgatni. Alig várta, hogy hazajöjjön. Leményi Julianna édesapja meghalt és Eperjessy János mostoha lánya volt. Férjhez ment gróf Szárhegyi Albert honvéd ezredeshez, (akiről azt mondják, hogy ott volt a Segesvár melletti csatában és látta Petőfi Sándor költőt, midőn leesett a lováról a harc közben). És született egy lányuk gróf Szárhegyi Lázár Lukrécia, kinek férje Sárospataki Pataki Dániel volt. A családdal azért lehet összefüggésbe hozni, mert az ők fiuk Dr. Sárospataki Pataki Albert Eperjessy Annát vette el feleségül. A család Cserneken élt egy szép kúriában. A kúriának az lett a sorsa hogy porig rombolták és csak a sírkert maradt meg. Több nemzedék élt bene sárospataki Pataki Dániel feleségével gróf szárhegyi Lázár Lukréciával. A kúria másik szárnyában a sepsiszentgyörgyi Szentiványi Gábor feleségével sárospataki Pataki Annával és kisfiával György és egy külön szobában gróf szárhegyi Alberté leményi Ilyés Julianna. Gróf szárhegyi Lázár Albert nem sokat törődött a családjával, lótenyésztéssel foglakozott és ritkán volt otthon. Katonaember volt- hol itt –hol ott harcolt. Amikor ott jártam személyesen egy öreg orvos elmesélte, hogy Dr. Pataki Albert volt a falu orvosa. A sok tragédia és az öreg gróf szárhegyi Lázár Albertné halála után a család elhagyta a falut és ismeretlen helyre költöztek. Leményi Ilyés Julianna 90 éves korában halt meg és az ükapám keresztanyja volt. A falu lakósága először raktárnak használták az épületet utána annyira tönkre ment, így lebontották. A gyászjelentés szerint 1884-ben halt meg.

Mivel, Dr.Sárospataki Pataki Albert húga Sárospataki Pataki Anna Sepsiszetiványi Szentiványi Gáborné 24 éves korában váratlanul meghalt, rá nemsokára 5 éves korába a kis Szentiványi György a néhai Pataki Anna a kisfia is meghalt szintén Cserneken. Én a könyv szerzője személyesen voltam Cserneken és láttam a sírköveket melyek tanúsítják a tragédiát. A gyászjelentések is erről tanúskodnak.

Eperjessy János ősapám felesége el szeretett volna menni a dési vásárban. Ebéd után elindultak Désre a vásárban. Közben elfelejtettem megemlíteni, hogy volt egy fiuk azt is az is Eperjessy Jánosnak a hívták a szépapám, Désre járt iskolában és egyúttal őt is szerettük volna meglátogatni. Másodikos volt a katolikus liceumban és báró Diószeghy Istvánnál lakot, aki a násznagyuk volt János fiunk barátja és osztály társa volt. Megérkeztünk Désre, természetesen a feleségem és Báró Dióseghyné elmentek a vásárba én meg addig beszélgettem báró Diószeghy Istvánnal. Egy szép nagy polgári házban laktak. Az aktuális politikai helyzetről beszéltünk, hogy mi történik Európában és Erdélyben. Közben a fiaink jövőjéről is. Én elmondtam, hogy a fiamat Kolozsvárra szeretném küldeni tovább tanulni. Az ő fia is oda szeretne menni tanulni, de még nem döntötték el milyen szakra. Közben megérkeztek az asszonyok a vásárból teli kosárral. Még beszélgettünk Jánossal az iskoláról aztán hazajöttünk.

 

Közben teltek-múltak az ével János fia elvégezte az iskolát Kolozsváron, és házasságom gondolkodott Désen megismerte Kotsis József adórovó leányát Kotsis Rozáliát, aki lány létére elvégezte a dési katolikus gimnáziumot és latinul is jól beszélt. Eperjessy János feleségül vette és ők voltak az szépszüleim.

Unokatestvérei és azok leszármazottai: dr. Eperjessy Mária, Gruden Dezső, dr. Kövesdy Pál, dr. Ponner János, Sándor Helga és Sándor Viktor. Távolabbi rokonai és azok leszármazottai: dr. Marsal György, Pajorné Kiss Edit, dr. Rabloczky Györgyné sz. Máder Mária és dr. Szűcs Judit.

Kelt Budapesten, 2007. február hónapjában

Eperjessy József déd nagybátyám volt, aki Désen iskola igazgat volt felesége rózsapataki Timbus Mária. Ebből a házasságból három gyerek született Eperjessy Margit Kövesdy Lászlóné gyógyszerész, Dr. Eperjessy László belgyógyász szakorvos és Dr. Eperjessy Anna Kiss Árpádné egyetemi tanár Kiss árpád is egyetemi tanár volt. Gyermekük nem volt. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti egyetemen voltak egyetemi tanárok, a biokémiai tanszék vezetője volt Dr. Eperjessy Anna. Dr. Eperjessy László belgyógyásznak volt egy fia szintén László és Dr. Eperjessy Mária, aki az idén 2005-ben halt meg.

Báró Bánffy Dénes levele nagyapámnak melyben meghívja karácsonyra.

 

 

== A Szénásy család ==

 

Róla utcát is neveztek el Kecskeméten

 

Felvidék

Bártfa

Kray Jakab vértanúsága.

Kray Jakab. A lengyel és porosz orientáció lelkes híve. 1706-tól Kray Jakab teljesen II. Rákóczi Ferenc diplomáciai szolgálatába lépett. Kray Jakab I. Frigyes porosz király udvarában. Kray Jakab közvetítő szerepe de Bonac, a fejedelemasszony, II. Rákóczi Ferenc és a porosz király között. A porosz király fiának magyar trón-jelöltsége. Titkos megállapodás a sziléziai hadjárat tárgyá-ban. A trencséni csata megsemmisíti a tervet. Kray Jakab 1709. december. elején II. Rákóczi Ferenc táborába siet a computus megejtése végett. Lubomirszky Tivadar herceget eleinte visszatartja Sieniawski Ádám herceg, belzi vojvoda (palatínus) attól, hogy a császári csapatokhoz csatlakozzon. Késmárk eleste 1709. december. 13-án. Kray Jakab és vértanú társainak kivégeztetése 1709. december. hó 16-án. Heister S. Elkoboztatja Kray Jakab vagyonát. A fejedelem részvéte és gondoskodása Kray árváiról. Kray Jakab tragikuma és mondaköre. Jókai Mór. „Az apja fia" c. regénye történelmi hátterének kritikai megvilágítása.

 

II

 

KERESZTESI JÁNOS

ŐSSZÜLŐKTŐL

UNOKÁKIG

 

 

 

[[Fájl:Eperjesy de Gyulafehérvári és Mihályfalvai címer3.JPG|centre|frame|Eperjesy de Gyulafehérvári és Mihályfalvai címer3]]

1. a káptalan levélkeresője megtalálta a gyulafehérvári Váradi János számára kiadott kerestető levelet, amelyben Rákóczi Györg parancsolja a levélkeresőknek, hogy mivel gyulafehérvári Váradi Jánosnak, Anna gyámjának, aki a néhai thasnádi Farkas György és nemes Demjén Anna törvényes lánya, jogai védelmében szüksége van az említett néhai Farkas Gergely nemeslevelének másolatára, amely egyben más katonák nemeslevele is, ezért megparancsolja, hogy keressék meg és adjanak ki róla átiratot. Kiadva Gyulafehérvárott 1651. szept. 5-én. Ennek eleget téve a káptalan megtalálta a következő nemeslevelet: {{idézet|Rákoczi György hű szolgálataikért megnemesíti a dévai Nagy Pál kapitány alatt szolgált Kenderesi Tamás, Török Bálint hadnagy, Nagy Péter, Panthos András, Otthomany György vicehadnagy, Kováts Péter, Eperjesi Mihály (a többi felsorolt nevét mellőzték) gyalogos testőröket, mindkét nemű összes örökösükkel együtt. A következő címert adományozza nekik: vörös színű katonai pajzs, amelynek mezejében egy puskával felszerelt kék ruhás gyalogosokból álló hadsereg egy zászlót követ, amelyet kezébe buzogánnyal két hadnagy előz meg lovon, a pajzs fölött zárt csatasisak, rajta drágakövekkel és gyöngyökkel díszített királyi korona, amelyből szintén egy kifeszített udvari zászló emelkedik ki, a sisak csúcsából pedig különböző színű foszladékok omlanak alá mindkét oldalt. Ezt a címert használhatják mindenükön, és kezelje őket mindenki nemesként. Ennek bizonyítékául adtuk ki nekik ezt a nemeslevelet Gyulafehérvárott 1631. jún. 23-án. Aláírta Rákóczi György, Kovatzioci István kancellár és Pathai Sámuel titkár. 1632. máj. 12-én hirdették ki Erdély és Magyarország csatolt részei három nemzetének országgyűlésén. Erről pontos másolatot adott ki a káptalan Váradi Jánosnak 1651-ben a Szentháromság utáni 14. vasárnap előtti kedden (aug.29.).|Forrás: Magyar Országos Levéltár nemes levél kivonata magyar fordítás.}}

 

Külső hivatkozások:

[http://www.eperjessycsalad.hu/]

 

'''Lásd még''':

* [[Címerhatározó]]

{{Címerhat.abc}}

----