|
__DISAMBIG__
== Oláhfodorházi látogatásom. ==
Oláfodorháza (Fodora) 28 km-re van, a Szamos mellet fekszik. 2006-ban elmentünk a feleségemmel. Az utazás céltudatos volt, mert a falut, az Eperjessy család birtokolta. Mikor megérkeztünk, az első utunk a temető felé vezetett, de kiderült, hogy a román temetőben járunk. Tudni kell, hogy Eperjessy Károlynak Kúriája volt ott. Kezdtünk érdeklődni a helybeliektől mit tudnak erről. Természetesen az ismert román mentalitással azt felelték, hogy fogalmuk nincs mi az a kúria és egyáltalán kik voltak azok, akiket keresünk. Egyedül egy idős bácsinak derengett valami, aki azt kérdezte, hogy nem volt-e azok közül, akiket keresünk egy Vince keresztnevű fiatalember. Megkérdeztem, hogy esetleg ismerte őt? Nem, felelte az öreg, de egy patak felé mutatott, amelyet még ma is a Vince pataknak hívnak. Különben is nem a román temetőben kellet volna keresni, mert van a faluban, magyar és zsidó temető is. Kíváncsian megkérdeztem hol van, erre ő azt felelte, éppen arra megy ásni a kertjébe és menjünk vele, mert megmutatja. Hát, amikor megláttam nem hittem a szememnek. Egy akácfa bokorban félig lesüllyedt sírköveket találtam. Később kiderült, hogy az Eperjessy sírkertben vagyok. Lekapartam a mohát a sírkövekről és egymásután az őseim neveit lehetett nehezen elolvasni. Az öreg bácsi konzultált más falusi emberrel és nagy nehezen elárulták, hogy a kúria területén vagyunk. Jelenleg kukoricaföld van a helyén, tehát észrevehetetlen. A feleségemmel úgy döntöttünk, hogy megkeressük az ortodox papot, hátha ő többet tud a kúriáról. Nagyon szívélyesen fogadott, de azt felelte, hogy ő még új a faluban, ezért a történetét nem ismeri, de van a szomszédban egy 85 éves öregasszony, hátha ő többet tudd. Át is mentünk hozzá és megkérdeztük, hogy mit tud a kúriáról. Az öregasszony erre azonnal mesélésbe kezdett. Drága jó emberek az én nagyanyám ott szolgált, mint cseléd a tekintetes és nemzetes Eperjessy Úrnál, sőt még egyszer el is vitt oda, amikor még kislány voltam. Bámulatos volt, amit ott láttam. Egyemeletes, nyolc szobás épület volt, körbe volt kerítve egy nagy fallal, egy boltíves kapun lehetett bemenni, gyönyörű park volt az épület előtt, melyet egy kertész rendezett. A bejárat előtt lépcsők egy nagy kilincses ajtóhoz vezettek, ha kijött a tekintetes úr, vagy a felesége. Előttük földig kellet meghajolni, így köszöntötték arrafelé az emberek a falu urát. A bejáratnál hatalmas csillár, cifrázott kanapé, gyönyörű perzsaszőnyeg, a falon sok nagy festmény és egy hatalmas kutya, mint gyerek féltem tőle, mert nagyon ugatott. Aztán átmentünk egy hatalmas konyhába, mert nagyanyám azt mondta, hogy más helyekre nem szabad bemenni. Kimentünk az élelmiszer raktárba annyi ételt soha életemben nem láttam. Hátrébb egy garázs volt sok lóval és szekerekkel. Volt két hintó azt már láttam, azelőtt mert a Tekintetes úr azon közlekedett a faluban és más helyeken, valami nagy főnök volt, aki döntött a falu és a környéken élők ügyeiről. A kúriában 1794-ben már megépült több generáció persze nem egy időben lakott Eperjessy Károly szolgabíró felesége Szentmiklósy Terézia, Eperjessy Vicze feleség Hulka Emilia, dédanyám Eperjessy Anna testvéreivel és nagyapám.
== II. Fejezet ==
|
