Eperjessy János ősapám, akiről már említést tettünk a könyvben befejezte tanulmányit Kolozsváron, szolgabíró lett Alparét felől. A Cserneken kúriája volt és az egyik szárnyában laktak feleségével, Désfalvi Simon Jozefa feleségével és az első házasságából született lányával lemhényi Ilyés Juliánnával. A tragédia, ami vele és családjával történ említést teszünk a könyvben. János ősapám minden nap Alparétben ment a szolgabíró teendőit elvégezni. Jánosnak az nap sok dolga volt hivatalban. Alparét határában dulakudni kezdett két nemes, mert az egyik szolgája belevágott a másik erdejében és úgy összevesztek mind két veszett kutya, jegyzőkönyvet kellet írni mind a két félt meghallgatni. Alig várta, hogy hazajöjjön. Leményi Julianna édesapja meghalt és Eperjessy János mostoha lánya volt. Férjhez ment gróf Szárhegyi Albert honvéd ezredeshez, (akiről azt mondják, hogy ott volt a Segesvár melletti csatában és látta Petőfi Sándor költőt, midőn leesett a lováról a harc közben). És született egy lányuk gróf Szárhegyi Lázár Lukrécia, kinek férje Sárospataki Pataki Dániel volt. A családdal azért lehet összefüggésbe hozni, mert az ők fiuk Dr. Sárospataki Pataki Albert Eperjessy Annát vette el feleségül. A család Cserneken élt egy szép kúriában. A kúriának az lett a sorsa hogy porig rombolták és csak a sírkert maradt meg. Több nemzedék élt bene sárospataki Pataki Dániel feleségével gróf szárhegyi Lázár Lukréciával. A kúria másik szárnyában a sepsiszentgyörgyi Szentiványi Gábor feleségével sárospataki Pataki Annával és kisfiával György és egy külön szobában gróf szárhegyi Alberté leményi Ilyés Julianna. Gróf szárhegyi Lázár Albert nem sokat törődött a családjával, lótenyésztéssel foglakozott és ritkán volt otthon. Katonaember volt- hol itt –hol ott harcolt. Amikor ott jártam személyesen egy öreg orvos elmesélte, hogy Dr. Pataki Albert volt a falu orvosa. A sok tragédia és az öreg gróf szárhegyi Lázár Albertné halála után a család elhagyta a falut és ismeretlen helyre költöztek. Leményi Ilyés Julianna 90 éves korában halt meg és az ükapám keresztanyja volt. A falu lakósága először raktárnak használták az épületet utána annyira tönkre ment, így lebontották. A gyászjelentés szerint 1884-ben halt meg.
Mivel, Dr.Sárospataki Pataki Albert húga Sárospataki Pataki Anna Sepsiszetiványi Szentiványi Gáborné 24 éves korában váratlanul meghalt, rá nemsokára 5 éves korába a kis Szentiványi György a néhai Pataki Anna a kisfia is meghalt szintén Cserneken. Én a könyv szerzője személyesen voltam Cserneken és láttam a sírköveket melyek tanúsítják a tragédiát. A gyászjelentések is erről tanúskodnak.
Eperjessy János ősapám felesége el szeretett volna menni a dési vásárban. Ebéd után elindultak Désre a vásárban. Közben elfelejtettem megemlíteni, hogy volt egy fiuk azt is az is Eperjessy Jánosnak a hívták a szépapám, Désre járt iskolában és egyúttal őt is szerettük volna meglátogatni. Másodikos volt a katolikus liceumban és báró Diószeghy Istvánnál lakot, aki a násznagyuk volt János fiunk barátja és osztály társa volt. Megérkeztünk Désre, természetesen a feleségem és Báró Dióseghyné elmentek a vásárba én meg addig beszélgettem báró Diószeghy Istvánnal. Egy szép nagy polgári házban laktak. Az aktuális politikai helyzetről beszéltünk, hogy mi történik Európában és Erdélyben. Közben a fiaink jövőjéről is. Én elmondtam, hogy a fiamat Kolozsvárra szeretném küldeni tovább tanulni. Az ő fia is oda szeretne menni tanulni, de még nem döntötték el milyen szakra. Közben megérkeztek az asszonyok a vásárból teli kosárral. Még beszélgettünk Jánossal az iskoláról aztán hazajöttünk.
