|
== IV. Fejezet ==
== A Szénásy család ==
Több száz juhot, tehenet és sok lovat tartottak a Szénásy család. A gyerekeket úgy tanították, hogy dolgozzanak. András, aki a legnagyobb volt felküldték, hogy a juhokra vigyázzon a pakurárok mellé.
Doboka megyében virágzott. Származását Szénásy Miklóstól hozzák le, ki 1526-ban Mohácsnál esett el.
IV. András kinek neje Alsó-Bora volt Doboka megyének szolgabírája volt.
Fiai közül
II. József már Nagyváradi előnévvel, adórovó 1800–10-ig, ennek fia III. József 1828-tól szintén adórovó. 1848-ban Magyar Köblösön a fellázadt oláhok megvérezték, és jobb keze egy ujját elvágták. Ez egy kis történet volt Szénásy Andrásról, akiből később Szolnok- Doboka vármegye alispánja lett és Alsó Borbála volt a felesége. Pánczélcsehen templomot építettek a románoknak, azzal a feltétellel, hogy ha meghal egy Szénásy kötelezően harangozni kell. Természetesen a református egyháznak is adományokat adott. A kis egyház, melynek külön álló tornya fából van építve, eredetileg a dési templomnak megfelelő góth stílus volt, két oldalablaka ugyanis teljesen megfelel a dési templom ablakdíszítésének, úgy, hogy a két egyházat ugyanazon építőmester műveinek tekinthetjük. Az épület, a mit ma látunk, a sok átépítés következtében eredeti tipusát elvesztette, a két csúcsíves ablakon kívül alig is mutat valami régiségére. Mint egy felirat jelzi, utolsó renoválása 1753-ban történt „Nemzetes Szénásy András és József és Nemzetes Alsó Borbála asszony költségén. Temploma a község közepén, kis emelkedésen fekszik, egykor hatalmas kőfallal volt körítve, a reformációt megelőző időben épült csúcsíves ízlésben. Azt tartják, hogy a tatárok égették fel; sőt már jóval előbb Básta idejében híveivel együtt ki volt pusztítva, felégetve. A kar 1753-ban épült. Felirata XXIX. 16. 17. vers után: „Az Isten házához való kegyes buzgóságtól indíttatván, építtették a maguk költségükön Nemzetes ifj. Szénásy András és József uraméi és Nemzetes Alsó Borbála asszony ő kegyelmek 1753 Karácsony havában.” A korona felirata: „Csináltatta Filep Éva ezen, koronát Filep Sámuel emlékezetére 1791. esztendőben Asztalos Lőrincz által. ” Az úrasztala terítőn: „Vette Rácz István és neje Szénásy Julianna 1857. április. 12 ” A szónoki szék takaróján. Adta Isten dicsőségére Dénes Jakab 1860.1681. július 5-én Apaffy Mihály fejedelem 7 ezer főből álló erdélyi hadserege e község határán 24 óráig tartózkodott, mely alkalommal a segítségül hívott és vitt moldvai vajda is jelen volt 3 ezer román és tatárral. A tatárok idevaló Birtokost Szénásy Andrást, a község egyik völgyében a táborban felkoncolták.
Eperjessy Jánosnak, szépapámnak még volt másik két testvér Eperjessy József és László Búzán voltak földbirtokosok és egy kúriában éltek. Eperjessy József birtokot vásárolt Pánczélcsehben és ott ismerte meg Szénásy Eszter feleségét. Két lánya született Anna és Róza gróf Lázár Albertnét Leményi Ilyés Júliánnát is testvérének tartotta. Eperjessy László a Buzai birtokosnak is volt felesége Kölcsei Kende Krisztina, aki korán halt meg. Gyerekük nem volt.
A családunkba még volt egy Eperjessy Károly, szép nagybátyám kinek felesége Albisi Bartos Mária, akiknek több gyerekük volt. Eperjessy János, és Mihály, akik sajnos fiatalon haltak meg (lásd a fenti gyászjelentéseket). Eperjessy János felesége Albisi Pánczél Lujza apja Albisi Pánczél János miután Lujza is meghalt, magához vette a fiatal unokáját Iduskát és együtt nevelték feleségévek Fojfalvi Rozáliával. Miután a felesége meghalt Pánczél János újranősült elvette Marienseei Manz Berthát magával vitte Idát és nála volt, amíg férjhez nem ment. Pánczél János Beszterce vármegye főjegyzője, később alispán, író és lapszerkesztő volt.
„Abba az időben Magyarország és Bukovina között még nem voltak rendezve a határok és Bánffy Dénes megkért, hogy képviselje őt és közvetítsen a helyette. Erről készült egy jegyzőkönyv is felvették vármegye főjegyzője, mint báró Bánffy Dezső főispán úr Ő Méltósága képviselője. Jákob János, Besztercze-Naszód vármegye tiszti ügyésze és a vármegyei alispán képviselője. Bodó Kálmán, besenyői járási szolgabíró Besztercze-Naszód vármegyében. Varró Domokos magyar király mérnök. Bukovina részéről: Pavlovszky Antal császári király miniszteri biztos és építészeti főtanácsos Ortynszky Győző császári király kerületi kapitány Kimpolungból. Laleszkó Szilárd császári és király kapitány. Miután a kőlobor a bizottságban résztvett magyar-osztrák és romániai kormányok képviselői részéről felsőbb rendelet folytán DornaVátrán folytatta ”.
== Eperjessy családfák ==
|
