|
Kray Jakab. A lengyel és porosz orientáció lelkes híve. 1706-tól Kray Jakab teljesen II. Rákóczi Ferenc diplomáciai szolgálatába lépett. Kray Jakab I. Frigyes porosz király udvarában. Kray Jakab közvetítő szerepe de Bonac, a fejedelemasszony, II. Rákóczi Ferenc és a porosz király között. A porosz király fiának magyar trón-jelöltsége. Titkos megállapodás a sziléziai hadjárat tárgyá-ban. A trencséni csata megsemmisíti a tervet. Kray Jakab 1709. december. elején II. Rákóczi Ferenc táborába siet a computus megejtése végett. Lubomirszky Tivadar herceget eleinte visszatartja Sieniawski Ádám herceg, belzi vojvoda (palatínus) attól, hogy a császári csapatokhoz csatlakozzon. Késmárk eleste 1709. december. 13-án. Kray Jakab és vértanú társainak kivégeztetése 1709. december. hó 16-án. Heister S. Elkoboztatja Kray Jakab vagyonát. A fejedelem részvéte és gondoskodása Kray árváiról. Kray Jakab tragikuma és mondaköre. Jókai Mór. „Az apja fia" c. regénye történelmi hátterének kritikai megvilágítása. ▼== Búcsúztatatás ==
Folkusfalvi Folkusházy Lajos altábornagytól. Katonaember elöljárót nem dicsérhet, mert a katonaszótárban ilyen szavak nincsenek Folkusfalvi Folkusházy Lajos altábornagyot nemcsak a katonasors forrasztotta egybe a csendőrséggel. Új világ, új feladatkör tárult itt a szeme elé, amikor a rendőrség élére állott s aztán mégis tiszta szemmel látta a mi világunkat, problémáinkat, értékeinket és gyarlóságainkat, egyeseket és összességet egyaránt, az új feladatkörnek pedig ura lett úgy, hogy másfél esztendő multán, azaz érzésünk, mintha a próbaszolgálat óta eltelt évtizedeken át együtt rótta volna. Ha talán búcsú- parancsa előtt soha nem mondotta volna, mi mindig éreztük: megszerette a csendőrséget. Nemcsak értékelte a józan bírálat tárgyilagosságával, hanem az érzéseivel, ösztönével is szerette és ragaszkodott, és mint látjuk, továbbra is ragaszkodik hozzá. Nem tagadjuk, hogy erre a megtisztelő ragaszkodásra mi igen büszkék vagyunk, mert ragaszkodni csak értékhez lehet. A csendőrség népes bajtársi családja hálás szeretettel viszonozza távozó parancsnokának azt a teljes odaadását, amivel a parancsnoki tisztet fölöttünk betöltötte. Feljegyezzük ide is, mindenkorra szóló köszönetül, hogy nem ismert fáradságot és önérdeket, amikor a csendőrség ügyeit kellett, vagy lehetett előbbrevinnie. Szívvel-lélekkel állt nemcsak fölöttünk, hanem mellettünk is. Küldetését erős katonakézzel és meleg emberi szívvel töltötte be. A magyar királyi csendőrség végtelen életében másfél esztendő nem nagy idő, de a mostani időkben ennyi is egy-egy darab történelem. Távozó felügyelőnk birtokában volt mindhárom erénynek s így ő maga jegyezte be munkáját és nevét nemcsak a ma élők szeretetébe és tiszteletébe, hanem a jövendő idők hálájába és emlékezetébe is. Meleg érzésekkel, mély tisztelettel, szerény, de tudatos értékeléssel és a kiváló parancsnokot, emberséges szívű embert megillető hálával tisztelgünk távozó felügyelőnk előtt. Szívből kívánjuk: Isten éltesse egészségben sokáig és kérjük, fogadja el tőlünk búcsúzóul az ígéretet: a csendőr hűséges bajtárs marad. mindig!
Folkusházy Károly felesége Kéler Karolina voltak az én szépszüleim. A két család között szoros kapcsolat volt, hiszen az én ősszüleim is ez bizonyítják.
Károly apja Folkusházy Sámuel Kéler Rebeccát vette feleségül. Most egy kicsit kitérek Folkusházy Sámuelre.
Evangélikus lelkész volt Bártfán. A Bártfai szlovák evangélikus anyakönyvek első lapján latinul egy felirat. Természetesen kíváncsi voltam, hogy mi van a szövegbe. Ezért utána néztem a magyarországi evangélikus intézetben hogy létezett ilyen lelkész, a választ meg is kaptam magyarra lefordítva, mely így szól.
Folkusházy Sámuel ősapám (1741-1836), bejegyzése az ordinációs könyvben a 126-os oldalon az adatok szerepelnek, amit a bártfai anyakönyvben már láttunk. A családi adatok után az iskolázás, pályája első része Bártfára kerüléséig "Ego Sámuel Folkusházy Folkusfalva Thurocziensis, patre nobili Johanne, Matre vero Nobili Susanna Sluch, Ao 1755de o.1. May Folkusfalva in lucem editus sum.” azaz én Folkusházy Sámuel, nemes Johannes apától, nemes Susanna Sluch nemes anyától, 17május 1-én szültettem a Túróc megyei Folkusfalván. Először szülőfalujának iskolájába járt két évig, aztán a necpáli iskolába, 1767-ben pedig Körmöcbányára, ahol két évet volt.1769-ben a késmárki gimnáziumba vitték, majd onnan 1771-ben egy évre Eperjesre, majd A NÉMETORSZÁGI (WÜRRTTEMBERGI) TÜBINGENI EGYETEMRE KERÜLT, AHOL KÉT ÉS FÉL ÉVET TANULT. HAZATÉRVE MAGÁNTANÍTÓ LETT A PULSZKY SÁMUEL ÉS TOPERCZER ZSIGMONDNÁL. 1782-BEN KERÜLT MÁRIÁSSY FERENC UDVARÁBA BATIZFALVÁRA (SZEPES M.). ITT ÉRTE A BÁRTFAI SZLÁV EGYHÁZ MEGHÍVÁSA. AKIK LELKÉSZÜKNEK KÉRTÉK FEL. EZ A RÖVID ÉLETRAJZA, MERT SAJNOS 1831-BEN A NAGY KOLERA JÁRVÁNY ŐT SE KERÜLTE EL ÉS MEGHALT.
Nem lenne illő megfeledkezni Folkusfalváról ahonnan származnak a Folkusházy családok, mikor az anyakönyveket nézegettem nagyon sok Folkusházy családdal találkoztam, de a legnagyobb része elhagyta a falut és más helyre költözött és ott birtokokat vásároltak. Az én családom nemesek voltak, de civil foglalkozást választottak, papok. szolgabírók, ügyvédek volTAK. A KÉLER CSALÁD IS NEMES VOLT, DE ŐK IS CIVIL FOGLALKOZÁSOKAT VÁLASZTOTTAK. Kéler Zsigmond, Bártfa bírája, ennek fia Zsigmond, Jakab, Pál és Márton, és leányai Erzsébet, Anna és Mária 1699 dec. 11-én I. Lipót királytól nyertek címeres nemeslevelet, melyet 1700 nov. 20-án hirdettek ki Sáros megyében.
E családhoz tartozik az 1885-ben elhalt Béla, volt híres zeneművész és zeneszerző, Kéler Ilona színművésznő Kolozsváron, Kéler Zsigmond császári és királyi altábornagy. E családnak sarja Ákos, Torontál vármegye főügyésze, kinek fia, Béla miniszteri segédfogalmazó, Torontál megyei főispáni titkár és Tasziló császári és királyi tüzér-hadnagy Kapták. Címer: Négyelt pajzs, 1. és 4. kékben egy-egy pirosodó szőlőfürt, a 2. és 3. aranyszínű mező üres. Sisakdísz: kiemelkedő lombos platánfa. Takarók: kékarany-bíborezüst.
Kéler címer
Feltétlenül meg kell, említsem Kéler Zsigmond és Krajovai és Topolyai Kray Anna, családfabeli ősszüleimet. Kray Anna rajta van a családfámon, mint egyenes felmenőim között. Annának volt egy testvére Kray Jakab, aki beírta magát felvidék és az egész Magyarország történelmébe. miniszterekkel. A városok gravamenjei. A városok sérelmeinek részben való orvoslása. Késmárk privilégiális oklevele a várkastély és tartozékai örökös jogon való megszerzéséről 1703. évi április hó 29-én. Birtokbeiktatás és kihirdetés. Késmárk hálája Kray Jakabbal szemben. Kray Jakab Késmárk székes királyi város főbírája.
Kray Jakab II. Rákóczi Ferenc szolgálatában.
Kray Jakab vértanúsága.
▲Kray Jakab. A lengyel és porosz orientáció lelkes híve. 1706-tól Kray Jakab teljesen II. Rákóczi Ferenc diplomáciai szolgálatába lépett. Kray Jakab I. Frigyes porosz király udvarában. Kray Jakab közvetítő szerepe de Bonac, a fejedelemasszony, II. Rákóczi Ferenc és a porosz király között. A porosz király fiának magyar trón-jelöltsége. Titkos megállapodás a sziléziai hadjárat tárgyá-ban. A trencséni csata megsemmisíti a tervet. Kray Jakab 1709. december. elején II. Rákóczi Ferenc táborába siet a computus megejtése végett. Lubomirszky Tivadar herceget eleinte visszatartja Sieniawski Ádám herceg, belzi vojvoda (palatínus) attól, hogy a császári csapatokhoz csatlakozzon. Késmárk eleste 1709. december. 13-án. Kray Jakab és vértanú társainak kivégeztetése 1709. december. hó 16-án. Heister S. Elkoboztatja Kray Jakab vagyonát. A fejedelem részvéte és gondoskodása Kray árváiról. Kray Jakab tragikuma és mondaköre. Jókai Mór. „Az apja fia" c. regénye történelmi hátterének kritikai megvilágítása.
A Kray család is azon családok egyike, mely jóllehet idegen eredetű, mégis a magyar nemzettel asszimilálódva, annak hasznos és jeles honfiakat adott. A család eredetét a morvaországi Prerauban kell keresnünk, ahol Kray Tamás a város tanácsnoka volt. Kray Tamás Podhorszky Dorottyával kötött házasságot és e házasságból született az 1624. évben január hó 1-én Pál fiuk, aki a Magyarországba áttelepített Kray család ősatyja. Pál szülői, ámbár hithű evangélikusok, mégis kénytelenek voltak őt 1657-ig a jezsuiták iskolájába adni, minthogy Morvaországban a fehérhegyi csata óta az evangélikusok vallásszabadságát erősen megnyirbálták. Az ev. hitükhöz erősen ragaszkodó szülők gyermekük hitét féltve, legcélszerűbbnek látták, ha fiukat Magyarországba küldik, ahol a protestáns iskolák, ha szűkös anyagi viszonyokkal küzdöttek is, mégis élénkek.
|
