„Heraldikai lexikon/Egyházi heraldika” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
43. sor:
A 13. századig a katolikus egyház szertartásain előforduló öltözékek liturgikus színei voltak a fehér, vörös, zöld és fekete. Ekkor kezdték használni a violaszínt (lila, bíbor) is. Advent harmadik és negyedik vasárnapján kivételesen a rózsaszínt is használják. Ez pótolható a violával is.
 
A rangjelölő heraldikai keresztek színe lehet arany, ezüst, olykor fehér. A körmenetben egykor csak a pápa és legátusai előtt vittek keresztet, de 1310 körül az érsekek is megkapták ezt a jogot. A püspökök kezdetben csak a címerpajzsuk mögött használták a(z egyszerű) keresztet, és a 15. századtól a püspöki rang egyik heraldikai jelképe lett. Az érsekek ekkortól a kettős keresztet kezdték használni. Nálunk először Bakócz Tamás bíboros, esztergomi érsek pajzsa mögött jelenik meg. Az érseki rang jelölését szolgálja még a pallium is.
 
A hercegprímások és hercegérsekek (valamint a hercegpüspökök) kívül bíbor, hermelinnel bélelt hercegi címerpalástot használtak, a csúcsán zárt hercegi koronával. Hazánkban 1714-ben Keresztély Ágost bíboros, Szász-Coburg herceg lett az esztergomi érsekprímás. III. Károlytól kieszközölte, hogy minden utódát nevezze ki a Szent Római Birodalom hercegévé, akik ettől kezdve használhatták a hercegprímási címet és ennek heraldikai rangjelölő eszközeit.